Keresztes László LMP-s képviselő azt szerette volna megtudni a miniszterelnöktől, hogy számíthatnak-e a munkájukat elveszítők arra, hogy a kormány meghosszabbítja az álláskeresési járadékot és megnöveli annak összegét.
A miniszterelnök válaszában rögzítette: aki elveszíti az állását, az 3 hónapig munkanélküli segélyt kap.
"Aki elveszítette a munkáját és "kiment alóla a munkanélküli segély", annak munkát fogunk biztosítani vagy a versenyszférában vagy az állami szektorban" - vázolta a szavai alapján egyetlen lehetséges jövőt Orbán Viktor.
Az LMP-s képviselő válaszában egyrészt kifejezte bizodalmát ebben, ugyanakkor felvetette: mi történik akkor, ha nem így lesz? Ekkor derült ki, hogy a kormány egyetlen tervet készített a munkaerőpiacra vonatkozóan. Orbán Viktor azt reagálta erre ugyanis, hogy
"nincsen B-forgatókönyvünk munkahelyteremtésre. A-forgatókönyvünk van, azt fogjuk megvalósítani".
A kormányfő szavai alapján tehát a munkaerőpiacot érintő intézkedések kőbe vésettek: marad a 3 hónapos - rekordalacsony - jogosultsági idő a munkanélküli ellátás tekintetében. Ha pedig a munkahely-teremtésre irányuló tervek nem megfelelően alakulnak, akkor a kormány ismét felpörgeti a közfoglalkoztatási programokat. Mint azt egy korábbi írásunkban mi is kifejtettük, ez az egyetlen olyan forgatókönyv, ami illeszkedik a kormány ideológiájába. Ráadásul a közfoglalkoztatási programok a 2008-as válság után már bizonyítottak. Hatékonyan felszívták a munkanélkülieket a piacról, ezzel gyorsan és látványosan javították a statisztikákat. Igaz, az érme másik oldala beragadó közmunkásokról, és rendkívül alacsony jövedelemről árulkodik.