A munkahelyek 40 százalékát érintheti világszerte a mesterséges intelligencia térnyerése, amely a gazdaságok átalakításával lehetőségeket teremthet, de a növekvő egyenlőtlenség kockázatát is magában rejti – közölte frissen kiadott jelentésében az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD).
A jelentés készítői hozzátették, hogy miközben a mesterséges intelligencia termelékenységnövekedést kínál, ez aggodalmakat vet fel az automatizálás és a munkahelyek megszűnése miatt. A fejlett gazdaságok és az ott dolgozó munkaerő ezért kedvezőbb helyzetben van a feltörekvő és alacsony jövedelmű gazdaságokhoz képest abban, hogy jól használhassa ki a mesterséges intelligencia nyújtotta gazdasági előnyöket – írták a jelentésben.
Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára ezért arra szólította fel a világ országait, hogy „a technológiák helyett az emberekre helyezzék át a hangsúlyt, lehetővé téve ezzel a mesterséges intelligenciát szabályozó globális keretegyezmény kidolgozását a fenntartható fejlődés érdekében”. „A történelem ugyanis bebizonyította, hogy bár a technológiai fejlődés hajtja a gazdasági növekedést, ez önmagában nem tudja biztosítani a méltányos jövedelemelosztást és a vele együtt járó emberi fejlődést” – figyelmeztetett a főtitkár.
A jelentésben ugyanakkor azt is megállapították, hogy a mesterséges intelligencia „nagyobb lehetőséget kínálhat a munkaerő növelésére, mint az automatizálás”, különösen a kisebb jövedelmű országokban. Akár új iparágak is létrejöhetnek, ezért „a munkaerő átképzésébe való befektetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia ne megszüntesse, hanem növelje a foglalkoztatási lehetőségeket”.
Az UNCTAD úgy véli, hogy az mesterséges intelligenciával vezérelt automatizálás előnyei gyakran előnyben részesítik a tőkét a munkaerővel szemben, ami
„növeli az egyenlőtlenséget és csökkenti a fejlődő gazdaságok alacsony költségű munkaerejének a versenyképességét”.
A jelentés arra is kitért, hogy a csúcstechnológiai piac 2023-ban felmért 2,5 milliárd dolláros értéke 2033-ra több mint hatszorosára nőhet, és elérheti akár a 16,4 milliárdot is, miközben 4,8 milliárdos értékkel a mesterséges intelligencia veheti át a vezető szerepet benne, megelőzve ezzel az internetes hálózatba kapcsolható intelligens eszközök szektorát. A figyelmet azonban itt is felhívták arra, hogy ez az eredmény is csak néhány ország gazdaságára koncentrálódhat, mivel főként amerikai és kínai cégek alkotják azt a 100 vállalatot, amelyek kutatás-fejlesztési költsége önmagában adja a világszerte elköltött fejlesztési kiadások 40 százalékát.
A jelentésben az UNCTAD elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kidolgozásából főleg a déli országok hiányoznak, a technológiai felkészültség szempontjából pedig Brazília, Kína, India és a Fülöp-szigetek eredményeit nevezte a legjobbnak. Kiemelték, hogy a szabályozásba a fejlődő országokat is be kell vonni annak érdekében, hogy
„a mesterséges intelligencia ne csak kevesek érdekeit, hanem az egész világ fejlődést szolgálja”.
(MTI)