A hosszú futamidejű, inflációkövető, magasabb kamatozású lakossági állampapír-állomány arányának növekedése is jelentős szerepet játszik abban, hogy 2024-ben százmilliárdokkal fizethet többet az állam kamatokra, mint 2023-ban. Ennek ellenére az Orbán-kormány minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a lakosság még több állampapírt vásároljon - derül ki a 2024-es költségvetési törvényhez csatolt fejezeti indoklásokból.
Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2024-ben így 2705 milliárd forint forintot tesz ki, ami a 2023. évi módosított előirányzathoz képest 631 milliárd forint növekedést jelent
- derül ki a dokumentumból.
A kamatkiadások emelkedésében a Pénzügyminisztérium szerint szerepet játszik az államadósság szerkezetváltozása, vagyis a magasabb lakossági állampapír-állomány növekvő kamatköltsége. Mintegy 10 évvel ezelőtt, 2013-ban az adósságkezelés nettó kamatköltsége 1226 milliárd forint volt, onnan sikerült eljutni a 2705 milliárd forintos szintre. Az új célkitűzés szerint 2023-ban a lakossági állampapírok állományának a teljes adósságon belül 20-25 százalék közötti arányt kell elérnie.
A finanszírozási terv szerint 2024-ben a lakossági állampapírok állománya tovább növekszik.
A Pénzügyminisztérium szerint a lakosság által közvetlenül vásárolt állampapírok, a lakossági állampapír-program egy nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sikeres, az államadósság jelentős részét biztosító finanszírozási csatorna. Úgy látják, hogy 2023-ban újra növekedés tapasztalható a lakosság részére értékesített állampapírok piacán és ez a tendencia várhatóan 2024-ben is folytatódik, ezzel pedig a lakosság továbbra is jelentős részt képvisel a lejáró adósság és a hiány finanszírozásában. A lakossági befektetések meghatározó részét az inflációkövető, változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) teszi ki.
Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint csak június 5. és június 11. között bruttó 51,2 milliárd forint PMÁP-ot értékesítettek. Ezt hazai és külföldi magánszemélyek vásárolhatják, a kamata pedig 15-16 százalékos.
Az Orbán-kormány pedig mindent el fog annak érdekében követni, hogy az emberek állampapírt vásároljanak (már az eddiegeken túl, hiszen a még 2018 végén megfogalmazott cél, miszerint az akkor 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdosra nőjön, már teljesült - a szerk). A miniszterelnök a pénteki rádiós interjújában is arról beszélt, hogy olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába mozdítsák el a pénzüket, és ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után és egy adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a hétfői Kormányinfón, mindenki tartsa kincstárjegyben vagy állampapírban a pénzét.
Tehát egyrészt új adókkal terelik a lakosságot az állampapírok felé, másrészt pedig hatalmas kommunikációs reklámkampányra lehet számítani.
Ebben a helyzetben a lakossági állampapírok értékesítésének kommunikációs támogatása a megújításhoz és az értékesítés volumenének növeléséhez alapvető fontosságú
- szerepel a 2024-es költségvetési törvényhez csatolt fejezeti indoklásban.
Ennek biztosítása érdekében pedig 2024-ben az előző évinél 300 millió forinttal magasabb, 2,8 milliárd forintos keretet szánnak az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs feladatok ellátásához. Ez idén 2,5 milliárd, 2022-ben pedig 2,4 milliárd forint volt. Az Államadósság Kezelő Központ kommunikációs közbeszerzéseit pedig többnyire Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. szokta nyerni.
Balásy Gyula cégbirodalmáról lapunk is gyakran ír: például 2022-ben is a cégeivel szerződött le a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A csaknem 20 milliárd forint társadalmi célúnak nevezett kampánypénzből pedig 16,6 milliárd a Fidesz-közeli médiában landolt. Balásy cégei tervezik meg, gyártják le és helyezik el az állami hirdetéseket, és ezzel remekül lehet keresni.
