Orbán Viktor kedden reggel a Facebook-oldalán jelezte, hogy mivel valamit aláírt, hamarosan bejelentést fog tenni. Rövidesen kiderült: a jövő évi nyugdíjakkal van mindez kapcsolatban. A megosztott videóban jelentette be a miniszterelnök, hogy nemcsak döntés született a jövő évi nyugdíjemelés kapcsán, de már alá is írta az erről szóló rendeletet. Mint mondta,
"egész Európában tombol az energiaválság, ez bennünket, magyarokat is nyomaszt és érint. Védekeznünk kell."
Megemlítette, hogy a családok védelmére bevezették az árstopokat és a rezsicsökkentést. Hozzátette, a védekezés közben nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországnak vannak olyan céljai is, amelyek túlmutatnak a nehéz időszakon. Az egyik ilyen nagy célunk a nyugdíjasok méltó életének biztosítása, illetve a nyugdíjak értékének megőrzése.
Ennek szellemében úgy döntöttek, hogy
január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat.
Noha számos fontos kérdésben nem látni még tisztán a jövő évet tekintve, hiszen nincs a mai napig érvényes költségvetése az országnak, a nyugdíjak kérdésében a jelek szerint nem várta meg a kormányzat a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb prognózisát (mely egyebek mellett a várható infláció mértékére is ad előrejelzést).
A nyugdíjemelés 15 százalékos tervezett mértékéből kiindulva joggal feltételezhetnénk, hogy a kormány ilyen mértékű inflációval számol 2023-ra, ám ez az idei év után egyáltalán nem biztos, hogy megállja a helyét. Mint arra rávilágítottunk ugyanis, az idei végeredményben 14 százalékos emelés a kétszeri kiegészítés után kevés lesz arra, hogy fedezze az árak emelkedésének ütemét, ami reálértéken csökkenést eredményez, holott a kormány a nyugdíjak értékének megőrzését tűzte a zászlajára - mint arra mostani bejelentésében is utalt Orbán Viktor.
Tehát annak érdekében, hogy a kormány matematikailag teljesítse a vállalását, egyetlen lehetősége marad, mégpedig a januári emelésbe beépíteni az idei elmaradt - várhatóan - 1-2 százalékot. Ezt figyelembe véve rögtön az látszik, hogy a kormány ebben az esetben 13-14 százalék közötti, vagyis az ideinél is alacsonyabb inflációval számol. Ez - de ugyanakkor a 15 százalékos inflációs várakozás is - a legoptimistább várakozásnak tűnik. Az elemzők sora figyelmeztet ugyanis arra, hogy a 2023-as év az ideinél is nehezebb lehet és ha kicsivel is, de magasabb éves inflációval kell számolni. Márpedig idén akár 16-17 százalékig is elmehet az éves ráta.
Ráadásul a nyugdíjasok által ténylegesen érzékelt, az ő fogyasztási szokásaik alapján számolt infláció bő 2 százalékponttal magasabb az általánosnál - mely az év eleji emelést határozza meg. Ennek oka, hogy a fogyasztói kosarukban sokkal nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek és a háztartási energia a társadalom aktív rétegénél, és ennek a két termékkörnek az ára emelkedett/emelkedik a legnagyobb mértékben.
Mindenesetre elég jó esély van arra, hogy a kormány ceruzája nagyon óvatosan fogott a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor és szinte már most elkönyvelhető a többszöri nyugdíjkiegészítés szüksége a következő évben is. Egyszerűen megfogalmazva, ismét hitelezni fogják a nyugdíjasok a költségvetést.
Az átlagnyugdíj szintjén ez azt jelenti, hogy havi majdnem 27 ezer forinttal fog nőni az ellátás összege, ráadásul a sajtóban már belengetett 200 ezres szintet is meghaladja majd az átlagnyugdíj összege, az 206 800 forint lehet. Noha, a sokkal pontosabb mediánnyugdíj ezzel párhuzamosan még messze lesz ettől az összegtől, az valahol 165 ezer forint körül mozoghat majd jövőre.
