Ahogy a gazdasági szereplők, úgy a kamarák is szenvedő alanyai voltak a pandémia tavalyi dúlásának: bezuhantak a vállalkozóktól származó bevételek, különös tekintettel a kamarai hozzájárulásra. A befolyó összeg elmaradásának azonban csak részben volt ez az oka, az átmeneti időre leállított adóhatósági behajtások is apasztották az előző évi bevételeket.
A folyamatokról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dokumentumaiból alkothatunk képet. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a vállalkozások ott igyekeztek spórolni, ahol tudtak, és még az évi 5000 forint kötelező kamarai hozzájárulás befizetésétől is eltekintettek adott esetben, ha az üzletmenet úgy kívánta meg. Pedig Parragh László, az MKIK elnöke - egy utóbb szerencsétlennek titulált nyilatkozatában - arra a következtetésre jutott, hogy akinek nincs 5000 forintja egy évben a hozzájárulásra, az inkább ne is vállalkozzon. Úgy tűnik, ezt az okfejtést tavaly számos cég hagyta figyelmen kívül.
Hová tűnt 36,6 millió forint?
Ami nem is meglepő, egy olyan évben, amikor a gazdaság több mint 5 százalékkal zuhan, mint történt tavaly. Ilyen helyzetben érthető, ha a vállalkozások igyekeznek minden forintot megfogni.
Az MKIK könyvelése szerint 2020-ban a kamarai hozzájárulásból 434,3 millió forint bevétele származott a kamarának, az egy évvel korábbi 470,8 millió után. A különbség 36,6 millió forint.
Tudni kell, hogy akkor még nem az MKIK vetette ki és szedte be a kamarai hozzájárulást, azt a területi kamarák intézték, majd a bevétel 10 százalékát juttatták el az Orbán Viktor kormányfőnek gyakorta gazdasági tanácsokkal szolgáló Parragh László vezette szervezetnek. Azóta egy törvénymódosítással megváltozott ez a felállás, a parlament döntése az MKIK-t ruházza fel a hozzájárulással kapcsolatos ügyintézéssel 2022 januártól, és innen juttatnak vissza a területi kamarákhoz a bevételből.
Az említett 36,6 millió forintot ha felkerekítjük száz százalékra, akkor 366 millió forintot kapunk (aminek a 10 százaléka jutott volna el tavaly tehát a kamarához), ebből pedig kiszámolhatjuk, hogy 73 200 válllalkozás kamarai hozzájárulása - vagyis az 5000 forintja - hiányozhatott a kasszából. Ők azok, akik még ezen is spórolni próbáltak.
Ez a számítás azonban nem fedi a teljes igazságot, mert az MKIK-hoz át nem utalt összegnek része a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által behajtás útján beszedett, elmaradt vállalkozói befizetés is. Ennek egy időben milliárdos nagyságrendje volt, és bár az elmúlt időben valamit javult a kintlévőségek állománya, még mindig tetemes összeggel tartoznak a kamaráknak a vállalkozások. Ami azt jelzi, hogy válságmentes időkben sem érzik feltétlenül kötelezettségüknek az 5000 forintok rendezését, pláne, hogy a mai napig nem teljesen világos a vállalkozói szféra számára, mire költik a befizetéseiket.
Keresik a pénzt, de nem találják
Hogy mekkora e téren a káosz, azt a BKIK elszámolása bizonyítja: az egy évvel korábbihoz hasonlóan a 2020- as évről szóló dokumentumaikban is kiemelik, hogy a nyilvántartás hiányosságai miatt nem tudnak teljes képet alkotni a kamarai hozzájárulások követelésállományának alakulásáról. Mióta Nagy Elek nagyvállalkozó átvette a kamara irányítását 2019 februárban, igyekeznek úrrá lenni a káoszon, de a jelek szerint maradt még feladatuk. Legfrissebb jelentésükben is szerepel, hogy
"mivel a Kamara jelenleg nem rendelkezik olyan adatbázissal, mely alapján a kamarai hozzájárulásból eredő követelésállomány megállapítható, a beszámolóban kimutatott kamarai hozzájárulás követelés az előző évi záró adatok és a tárgyévi változások könyvelése után mutatkozó egyenleget tartalmazza."
A BKIK a kamarai hozzájárulás követelés soron 2020-ra 860,1 millió forintot tüntetett fel, a 2019-es 1,22 milliárd forint után.
A NAV behajtást a válságra tekintettel függesztették fel tavaly a kamarák, de a járvány akkor nyári visszavonulásával ismét elővették az ügyeket az adóhatóság emberei. A köztes idő miatt keletkezett kiesést is megemlíti a bevétel elmaradásának okakénk az MKIK, mint jeleztük.
Összességében az MKIK a különböző tevékenységeiből 805,6 millió forint bevételhez jutott 2020-ban, az előző évi 1,137 milliárd forint után. De még 2018-ban is több bevételük keletkezett (840,4 millió forint), mint tavaly, szóval a válság a testület büdzséjét is rendesen megkurtította. De ennek egy részét "megspórolták" azon, hogy a leálló gazdaságban nem volt igény a különböző kamarai szakmai programokra, versenyekre, kiadványokra.
Eközben a személyi jellegű kifizetések emelkedtek. A kamarai alapszervezet alkalmazottainak átlagos béremelése 5 százalék volt, az egyéb személyi jellegű kiadásoknál viszont 16 százalék.
