Az utóbbi hónapokban óriási változások voltak, amelyeknek Magyarországra és Európára is óriási hatásuk van. Az elszabaduló energiaárak rendkívüli problémákat okoznak, az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti. Ezek a folyamatok a szokásosnál jobban hatnak a mi életünkre is. Háború van a szomszédunkban, Ukrajna és Oroszország között zajlik, ami bár lokális háború lenne, a nyugati gazdasági szankciók azonban globális háborúvá tették a miniszterelnök szerint. A kérdés, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal még sokan (köztük a magyar miniszterelnök is – szerk.) azt várták, hogy rövid időn belül véget érnek a harcok, ám nem így lett.
Immár a magyar miniszterelnök is elhúzódó háborúra számít. Orbán Viktor magyarázata szerint ennek az az oka, hogy Ukrajnát az amerikaiak támogatják, míg Oroszországnak végtelen erőforrásai vannak, legyen szó emberanyagról vagy fegyverekről.
Ugyanakkor a kialakult helyzetben nagyon fontos Magyarország biztonsága, éppen ezért nekünk is sokkal többet kell költeni a honvédelemre, növelni kell a hadseregünk létszámát, új fegyverekre van szükség - mondta a kormányfő. "A nemzetbiztonsági szerveket is megerősítettük, hogy ezzel is biztosítsuk a szuverenitásunkat."
A lakosságot a háború foglalkoztatja, de leginkább annak gazdasági hatásai, hangoztatta a miniszterelnök. Így például a megugró infláció mindenkit érint, 40 éve nem látott értékeket ért el Nyugat-Európában is. Az áremelkedés mértéke nálunk is évtizedek óta nem tapasztalt mértéket öltött. Orbán Viktor felidézte, hogy látott már ennél nagyobb inflációt és válságot: beszélt az Antall és a Horn-kormány idején mért inflációról, valamint első ciklusakor az orosz válság miatti gazdasági visszaesésről. A 2008-as válságra már sokan emlékezhetnek, mondta a miniszterelnök, és felidézte a koronavírus miatti GDP csökkenést is.
Orbán Viktor elismételte azt a kormányzati kommunikációból unalomig ismert fordulatot, hogy háborús infláció van. Annak felelőse Brüsszel, amely a szankciós politikával felel az árak megugrása miatt. A miniszterelnök szerint az energiahiányos törpe, az EU vetett ki szankciót az erőforrások óriására, Oroszországra. A miniszterelnök beszélt az európai gáz- és villamosenergia árak megugrásáról, ami szerinte a szankciók miatt következett be, és arról is, hogy az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárak megugrására is. Mindennek következtében az energiaárak nálunk is jelentősen növekedtek, és Magyarországon direkt és indirekt módon 15 százalékos inflációt okozott mindez.
Orbán Viktor szerint Oroszországnak óriási bevételeket hozott a szankciós politika, miközben Európának az energia sokkal többe kerül. A szankciók bevezetésekor Brüsszel azt ígérte Orbán Viktor szerint, hogy Európa számára nem okoznak ezek nehézséget, ám a gyakorlat mást mutat. Szerinte erről Brüsszel nem kérdezte meg az emberek véleményét, azonban Magyarország úttörőként ezt most megteszi, és a kormány a témában most nemzeti konzultációt kezdeményez.
Amíg tartanak szankciók, addig az ország feladata, hogy biztosítsák az ország energiaellátását. Orbán Viktor kijelentette, hogy az eddigi intézkedésekkel a kormány ezt biztosította. A betárolt gázzal az éves fogyasztás 41 százalékát fedezi. Az olajembargó alól mentességet harcolt ki a miniszterelnök szerint az ország nem csak magának, de a cseheknek és a szlovákoknak is, ám ezek az országok szerinte nem mondtak köszönetet. Az elektromos áramból van komoly hazai termelés, így itt nagyobb hatása van a kormánynak.
Ugyanakkor előre tekintve is fontos intézkedéseket hoztak, ennek keretében a gázfogyasztást csökkenteni kell. Jelenleg a teljes hazai energiafogyasztáson belül a gáz részaránya 33 százalékot tesz ki, ezt 2023 végére 31 százalékra akarják leszorítani, sőt ezt a kormány szándékai szerint a következő években is folytatnák. Az elektromos áramtermelés kapcsán meg kell hosszabbítani Paks 1 működési engedélyét és szerinte el kell kezdeni Paks 2 építését.
A családokat érintő lépések kapcsán felidézte, hogy 1127 milliárd forint maradt a magyaroknál adóvisszatérítés és -kedvezmény révén. Fizetnek idén is nyugdíjkiegészítést és nyugdíjprémiumot. Az év végén lejáró kamatstopot meghosszabbítják a következő év közepéig. Élelmiszer-árstopot és benzinárstopot pedig szintén tovább viszik. Szerinte a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget Európában a rezsicsökkentéssel.
A családok mellett szerinte a kis- és középvállalatokat is jelentősen fogják segíteni, az energiaválság miatt támogatást fognak adni, és gyármentő program is várható. Jelenleg 9400 milliárd forint értékű állami beruházás zajlik, amelyeket végig is fognak vinni. Új programokat nem indítanak, mert nem látják, hogy ezeket végig is tudják vinni. Ha újra kiszámíthatóak lesznek a gazdasági kilátások, akkor az állami beruházásokat ismét fel fogják pörgetni.
Az energiastratégiát is frissítette a kormány Orbán Viktor szerint. Ennek keretében a legfontosabb, hogy az elektromos energiarendszert meg kell újítani, ami az ország versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú. Erre a következő időszakban 16 milliárd eurót (6400 milliárd forint) kell fordítani, ráadásul ez a fejlesztési összeg nem tartalmazza a Paks 2 beruházást. Szerinte a szükséges forrásokat Brüsszel megígérte, ha mégsem fizetik ki a nekünk járó összegeket, akkor más forrásból fognak rá pénzt szerezni.
Előre tekintve annyit árult el a miniszterelnök, hogy a családtámogatást tovább fogják szélesíteni. Az új elemeket a jövő évi költségvetés frissítése kapcsán fogják majd beemelni. Orbán Viktor ismét hitet tett a munkaalapú társadalom mellett, de emellett fejleszteni kívánják az innovációt, ennek egyik bázisa szerinte a megújuló egyetemi szféra lesz. Így tesznek majd a hadiipar kapcsán is, ahol szintén komoly fejlesztések várhatóak.
Orbán Viktor azt is elmondta, hogy Magyarországot a brüsszeli viták ellenére is az Európai Unió tagjaként képzeli el. Szerinte mi a sokszínűséget képviseljük, és erre szüksége van Európának is.
