Mága Zoltán hegedűművésszel a hallgatóság első sorában tartották meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos gazdasági évnyitóját, ahol a pódiumon ezúttal is helyet kapott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is. A zenész is nagy figyelemmel hallgatta a kormányfő geopolitikai fejtegetéseit, amelyek között néhány olyan erős állítás is elhangzott, ami eddig talán még nem.
Ezek közül a legfontosabb, hogy azért kell mielőbbi béke és fegyverszünet az orosz-ukrán háborúban, mert ahogy telik az idő, úgy egyre közelebb kerül Magyarországhoz az orosz határ, ami teljesen ellentétes a kormányfő szerint a magyar érdekkel.
Ezt a háborút a Nyugat nem tudja megnyerni, de az oroszok sem. Nem néz ki jól az a biztonsági környezet, ahol a gazdaság szereplőinek dolgozniuk kell
- fogalmazott Orbán Viktor.
A másik erős állítása az volt a miniszterelnöknek, hogy az orosz a háború után is fontos piaca lesz Magyarországnak. Ahol az uniós szankciók nem zárják ki a lehetőséget, ott most is kereskedni kell az oroszokkal.
Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban óvatos jóslásba is bocsátkozott a kormányfő, szerinte nem lesz jobboldali áttörés, maximum kis arányú eltolódás.
Mi arra tettünk fel lapot, hogy sikerül nekünk ezt a két világ közötti állapotot fenntartani. Ugyan a nyugat részei vagyunk, de nem választhatjuk le magunkat a világ keleti feléről
- magyarázta a magyar kormány külpolitikai motivációit a miniszterelnök.
Orbán Viktor a profitegyenlegről is beszélt, úgy látja, az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Kalkulációja szerint általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból. A dilemma szerinte abból fakad, hogy ha profittilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.
Elismerte, hogy gond van a költségvetési egyensúllyal. Szerinte ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. A kormány úgy számol, hogy az unió most fog visszatérni a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez.
Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy puffer évünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsük
- mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezúttal paraszti bölcsességet árult el a hallgatóságnak. Például, hogy mindig többet kell keresni, mint amenyit elköltünk. Ennek a bölcsességnek azonban egyelőre nem felel meg az ország. Szerinte arra való a miniszterelnök, hogy a józan paraszti észt képviselje a gazdasági táblázatokkal szemben. Arról nem ejtett szót, hogy tavaly több évtizedes csúcson volt az infláció és az EU-átlagnál rosszabbul alakult a GDP.
A kormányfő beszéde előtt a legnagyobb érdeklődés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédét várta. Szokatlanul lezser stílusában a miniszter az előadásában úgy fogalmazott: a belgazdaságra nem tud pozitívumot mondani, mert az ipari teljesítmény visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. Az a támaszték szerinte, ami a tavalyi növekedést megtámasztotta, kezd visszaesni.
Akár hiszik az emberek, akár nem, 10 milliárd euró értékű akkumulátort exportálunk évente, döntően Németországba
- mondta Nagy Márton. A probléma egyik okát abban látja, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít. Nagy Márton egy új versenyképességi csomagot ígért.
A nemzetgazdasági miniszter és előtte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is arról beszélt, hogy a gazdasági növekedéshez új munkavállalókra van szükség. Nagy Márton szerint félmillió új munkavállalóra van szükség, úgy látja, főleg a fiatalok körében van még tartalék. Parragh László viszont a külföldi munkaerőt javasolta. Példaként elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány 2 százalék, tehát szerinte bőven van hova fejlődni.
A külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet teremt
- vélte Parragh László.
Varga Mihály főleg a sikerekre próbált koncentrálni, bár elismerte, hogy a recessziót nem sikerült elkerülni. Úgy látja, hogy az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak, az ikerdeficitet is sikerült elkerülni, az államadósság újra csökkenő pályán van. Elismerte, hogy a gazdaság 2023-as eredményével nem lehetnek elégedettek és a költségvetési hiány is magas, de szerinte 2026-ra elérik a 2,9 százalékot.
Matolcsy György jegybankelnök nem jelent meg az eseményen, a Magyar Nemzeti Bankot Patai Mihály alelnök képviselte. Nagy Márton és Parragh László is érintette a szembenállást a fiskális és a monetáris politika között: ezek summázata, hogy a jegybank kritikusai szerint a piaci igényeket nem támogató kamatkörnyezetben kell dolgozniuk. Azt nem tudni, hogy Mága Zoltán miért volt jelen az eseményen, és mit szólt az előadások tartalmához.
