Oroszország 2022-ben Ukrajna ellen indított háborúja óriási sokkot okozott az energiapiacon, részben azért, mert Moszkva ki akarta használni az EU energiafüggőségét és elzárta a gázcsapokat. Az energiakrízisre reagálva jött létre 2022-ben az önálló energetikai tárca, amely létrehozásakor ugyan hallhattunk hangzatos ígéreteket és terveket, ám az iparág sajátosságai és a kormány orosz orientációja miatt gyökeres változásokat nem tapasztalhattunk a hazai energiapolitikában.
Vannak jó kezdeményezések, legyen szó a geotermikusenergia-források felkarolásától a szélerőművek újbóli engedélyezéséig, ám számos kulcsterületen így sem sikerült idén érdemben előrelépni. Így például Paks II-nek az uniós és magyar előírásoknak megfelelő műszaki engedélyezése tíz év alatt sem sikerült a Roszatomnak. Az egyetlen nagy „előrelépés”, hogy a szerződés módosítása miatt a korábbi költségplafont eltörölték, így nem tudni, hogy az adófizetőknek mennyibe fog kerülni az erőmű. De a műszaki paraméterek lehetséges változtatása is vet fel kérdőjeleket. Eközben viszont az amerikai szankciók miatt a projekt pénzügyi menedzselése nehézségeket jelenthet a magyar félnek.
Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
A napenergia további növekedése is kihívásokkal jár
Az idei év energetikai krónikájához tartozik, hogy dinamikusan tovább növekedtek a napelemes kapacitások, ám ennél az energiatermelésnél a hálózati és tárolási kapacitások jelentenek korlátokat. Az egy évvel korábbi jogszabályi változások – amely az új belépőknek már nem engedélyezte a bruttó elszámolást – a lakosság számára új helyzetet teremtettek. Így ugyanis a háztartási méretű erőműveknél az elszámolás sajátosságai miatt immár csak pályázati támogatás mellet éri meg ilyen rendszert telepíteni. (2024-ben egyébként volt ilyen pályázat.) Ugyanakkor számos nagy napelemes projektet jelentettek be. Így például a debreceni akkumulátorgyárhoz kapcsolódóan a CATL épít ilyet, és a Mol is részben hasonló módon szeretné megoldani a vegyipari részlegének energiaellátását. Így továbbra is jó esély van arra, hogy az energiastratégiában szereplő 2030-ra kitűzött 12 ezer MW-os kapacitást elérje az ország.
A földgáznak a magyar piacon nincs alternatívája
Ugyanakkor a korábbi döntések eredményeként kényszerpályán van a hazai energiapolitika, és az idetelepülő energiaintenzív ipari termelés ellátását leginkább földgázüzemű erőművekkel próbálják majd megoldani. Az EU energiapolitikája azt szorgalmazná, hogy a tagországok egyre kevésbé függjenek a földgáztól, amelyből sokkal kevesebbet hoznak felszínre a közösségben, mint amennyit eltüzelnek. Ez Magyarországra hatványozottan igaz, ám ennek ellenére érdemi lépés sem történt a földgáztól, különösen az orosz importtól való függőség csökkentésére.
Ráadásul az elektromos áram termelése mellett a földgáz egyelőre domináns szerepet játszik a háztartások fűtésében is, hiszen ezen a területen még mindig 57 százalék a földgáz aránya. A szakértők szerint a mostani folyamatok mellett irreális célnak tűnik, az energiastratégiai célok között rögzített 11 százalékos arányra csökkenjen a hazai primer energiaforrások között a földgáz aránya, amely most 30 százalékot tesz ki.
De honnan jön majd a földgáz?
A magyar kormány az energiahordozó vásárlása kapcsán egyértelműen az orosz beszerzés mellett köteleződött el. Ennek kapcsán Szijjártó Péter rendre azt hozza fel, hogy ez ellátásbiztonsági és nem politikai kérdés. Érdemes ugyanakkor leszögezni, hogy a szakemberek ennél szofisztikáltabbnak látják a kérdés, emlékeztetve arra, hogy a kiépült vezetékrendszer lehetővé teszi, hogy ne csak orosz gázt vásároljon az MVM.
A magyar kormány ugyanakkor ezen rövid távon aligha akar változtatni, már csak azért sem, mert az idei évben a korábbi csúsztatásokkal szemben tényleg sikerült viszonylag olcsón gázt vásárolni. A gazdasági statisztikák ugyanis azt mutatták korábban, hogy a 2021 őszén megkötött 15 éves szerződés keretében beszerzett földgáz ára meghaladja a referenciaként tekintett holland TTF-típus tőzsdei árát. Ezzel szemben viszont valószínűsíthetően a Szijjártó Péter közreműködésével tető alá hozott kiegészítő megállapodásoknak köszönhetően az utóbbi időben az egységnyi gázért fizetett összeg immár csökkent. A lapunkhoz eljutott piaci pletykák is arra utaltak nyár óta, hogy a nehéz helyzetbe került és a tavalyi rekordveszteség után idén is komoly mínuszt elszenvedő Gazprom (nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin jóváhagyásával) engedett az árból, és az így beszerzett földgázt továbbértékesítve az MVM komoly nyereséget realizálhat.
A sok sebből vérző magyar költségvetés számára ez komoly pozitívum, főleg, hogy a gazdaság gyengélkedése miatt elbizonytalanodó választók miatt a kormány egyre nehezebb helyzetben van. Így a 2026-os választások előtt Orbán Viktorék számára létkérdés lehet, hogy mennyi pénz lesz a kasszában, milyen keret lesz az osztogatásra és választási mézesmadzagra.
A csavar a történetben, hogy a januárba hivatalba lépő Donald Trump pénteken erős üzenetet küldött, ami a mellette teljes mellszélességgel kiálló magyar kormány számára is komoly fejtörést jelenthet. Az amerikai elnök ugyanis azt nyilatkozta, az Európai Uniónak olaj- és gázvásárlással csökkentenie kell az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletét, különben vámokkal kell szembenéznie. Az amerikai adatok szerint az ország áru- és szolgáltatáskereskedelmi hiánya az Európai Unióval szemben 2022-ben 131,3 milliárd dollár volt.
A magyar gazdaság az Európai Unión belül sem számít jelentős gazdasági tényezőnek, és a közvetlen áruforgalom kifejezetten alacsony, ám nehéz elképzelni, hogy az ilyen „felhívások alól” könnyen ki lehetne térni. Az energiabeszerzés azért is okozhat komoly fejtörést a magyar kormány számára, mert az elmúlt időszak elszigeteltsége után pont a Trump-adminisztráció révén változhatna a külpolitikai helyzete. Az persze nagy kérdés, hogy Orbán Viktorék hogyan tudják majd egyeztetni a Moszkvához fűződő erős kapcsolatokat a Donald Trump által diktált feltételekkel. Az anyagi hasznot hozó rövid távú érdekeikkel ugyanis szembenáll a továbbra is egyetlen életképes alternatívának tűnő nyugati kapcsolatrendszer ápolása. Így a kormány hiába kampányol azzal, hogy nem jó irány a világ blokkosodása, és ők „gazdasági függetlenséget” szeretnének, ez aligha csupán Orbán Viktor választása lesz. A globális politikai és gazdasági folyamatok változása pedig biztosan hatással lesz a magyar kormány tevékenységére is, amely feltételezhetően berzenkedve, de kénytelen lesz ezekhez idomulni. Mindez pedig a következő években érdemi hatással lesz majd az energiapolitikára és az energiahordozók beszerzésére is.
