"Huszonhárom évvel a csernobili katasztrófa után az uniós polgárok biztosak lehetnek abban, hogy a jogalkotók megtettek minden tőlük telhetőt a nukleáris balesetek kockázatának csökkentése érdekében" - hangsúlyozta Herczog, az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatása szerint.
Elmondta, hogy az atomerőművek jelenleg az unió villamos energiájának 32 százalékát adják.
"Most, amikor négy uniós tagállamban hat új reaktort építenek, az atomenergiát bátran nevezhetjük a független uniós energiapolitika kulcsának. Mindezek ellenére az unió még ma is megosztott az atomenergia kérdésében" - mondta.
Kifejtette, hogy a különböző történelmi háttér és jogi keretrendszer, a reaktorok eltérő típusa és száma, valamint a szabályozás sokfélesége miatt az uniós tagállamok eddig nem hoztak létre közös, az egész közösségben alkalmazható szabályokat a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.
"A jövőben pedig csak ez vezethet a nukleáris biztonság további javulásához, kizárólag nemzeti szinten ezt nem lehet elérni" - hangsúlyozta a szocialista képviselő.
Herczog Edit kifejtette az európai szocialisták véleményét az energialiberalizációról is. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztót kell az európai energiapolitika középpontjába állítni. Azt szeretnék elérni, hogy 2020-ig a fogyasztói háztartások minimum 80 százalékában legyen intelligens mérőóra, hogy az energiaszegénység fogalmát elismerjék Európában, és hogy a tagállamok nemzeti fejlesztési terveiben minden évben szerepeljen erre vonatkozóan pontos mutató, illetve intézkedés.
