Szerdán látványosan zuhant a rubel árfolyama a dollárral szemben, az amerikai fizetőeszközért az előző nap még 105 rubelt kellett adni, míg szerda este már 113-at. Ezt követően csütörtökön ugyan visszakorrigált a jegyzés, majd pénteken inkbb már csak stagnált a rubel árfolyama. A kisebb javulás azonban nem az orosz gazdaság teljesítményének, sokkal inkább az életbe léptetett admiszitratív lépéseknek volt köszönhető, amelyek révén a jegybank a rubel segítségére sietett. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a rubel mozgása megmutatta az orosz gazdaság sebezhetőségét, amely a látszólag kiegyensúlyozott makromutatók ellenére komoly kihívásokkal küzd. Ráadásul a legújabb amerikai szankciók pedig tovább súlyosbítják a helyzetet.
Friss árfolyamokat laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár oldalán talál.
Ez a szankció tényleg fájdalmas
Bár az orosz magyarázatok szerint, amit például a magyar kormány tagjai és a propagandamédia is előszeretettel ismétel, a szankciók hatástalanok, ez nem fedi a valóságot. Az orosz gazdaság ugyan a 2014-es évtől (amikor a Krímet annektálták) több szempontból távolodott a nyugati országoktól, erősítve az önellátást és a keleti kapcsolatokat, ám ez nem jelentett teljes izolációt. A legfontosabb exportcikknek számító energiahordozókat tekintve sokáig az orosz kőolaj és földgáz legfontosabb felvevőpiaca az Európai Unió volt. Így a fokozatosan bevezetett szankciók már korábban is számos esetben okoztak bevételkiesést az orosz vállalatok, és így az államkassza számára is.
Fotó: Investing
Ugyan az orosz állam működése, és a háború finanszírozása miatt is fontos szerepet játszottak az olaj- és gázbevételek, utóbbi energiahordozó kapcsán korábban semmiféle tiltás nem volt a Nyugat részéről. Sőt, éppen Moszkva, illetve a földgáz külkereskedelmével foglalkozó legnagyobb vállalat, a Gazprom volt az, amely 2022-ben a meglévő szállítási szerződéseket felrúgva megtagadta a tranzitot. A választottbíróságok emiatt rendre az orosz vállalat felelősségét állapították meg. Egy ilyen ügy miatt állt le nemrég az ausztriai gázszállítása, az OMV ugyanis a megállapított kártérítést lefoglalta, amire reagálva az oroszok „elvileg” felfüggesztették a szállítást. (A témáról az alábbi cikkben írtunk részletesen.)
A leköszönő amerikai adminisztráció viszont újabb szankciókat jelentett be, amelyek célkeresztjében a Gazprom pénzügyi intézménye, a Gazprombank áll, ami azért fontos, mert a szállított energiahordozók kifizetése ezen az intézményen keresztül történik. Érdemes megjegyezni, hogy korábban vélhetőleg az unió sem kívánt semmilyen korlátozást bevezetni, ám az elmúlt két évben, részben Moszkva lépései miatt, Európa jórészt függetlenedett annyira az orosz gáztól, hogy összességében nem fog komoly gazdasági kárt okozni az amerikai lépés. A másik oldalon viszont a Gazprombankot terhelő szankciók a gáz- és a devizabevételek további csökkenését vetíti előre Moszkva számára. Ezek komoly károkat okoznak, arról nem beszélve, hogy a háború elképesztő költségei miatt az orosz gazdaság tartalékai erőteljesen csökkentek.
Azt egyelőre nehéz felérni, hogy az oroszokhoz és a Gazpromhoz maximálisan lojális magyar vezetés számára mivel járhat a korlátozás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is úgy kommentálta Washington intézkedését, hogy az veszélybe sodorhatja hazánk energiabiztonságát. Ugyanakkor a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy keresik a megoldást, és biztos abban, hogy megtalálják a módját az orosz gázszállítások fenntartásának.
Szijjártó Péter (és a hangját felerősítő propaganda) az amerikai döntést követően azt is jelezte, hogy itt csupán a háborúpárti Biden-adminisztráció kétségbeesett lépéseiről van szó, ám egyáltalán nem vehetünk mérget arra, hogy ezt januárban Donald Trump hatalomra kerülésével eltörlik. A megválasztott elnök ugyanis ennek kapcsán semmiféle reakciót nem adott, miközben egyébként igen aktív, és számos várható lépéséről (így a kivetendő vámokról) erőteljesen kommunikál. Vannak olyan feltételezések, hogy az újabb szankciót Trump jóváhagyásával vezették be, annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyinra még nagyobb nyomást helyezzenek, és könnyebb legyen a békekötés irányába terelni az orosz elnököt.
Mit jelent mindez Magyarország számára?
A múlt hét első felében Alparszlan Bajraktar török energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a Gazprombank elleni szankciók miatt technikailag nem lehet kifizetni az oroszok által szállított földgázt. Ez pedig országa energiabiztonságát veszélyezteti, mivel Oroszország adta egyébként a török gázimport 42 százalékát tavaly. Ennek analógiájára valószínűsíthetően idehaza az MVM is hasonló helyzetbe került. Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok akár Törökországnak, akár Magyarországnak ad-e az intézkedés alóli felmentést. Mindenesetre Ankara megkezdte ennek érdekében a tárgyalásokat. Alapvetően nem jó ómen, ha a fűtési szezonban bármilyen ok miatt leáll a gázszállítás, ám a hazai tartalék kellően jelentős ahhoz, hogy a mostani télen ez ne okozzon semmilyen problémát. Ráadásul a kiépült európai és hazai gázvezetékrendszer lehetővé teszi azt, hogy akár északi irányból norvég-, délről északafrikai-, a Török Áramlat vezetéken át kaukázusi- (azeri) vagy LNG-gázt importáljunk. Így a következő fél évben az ellátásbiztonság nem kerülhet veszélybe.
Az orosz jegybank beavatkozott
A helyzet ellenőrzésünk alatt áll, és semmi ok a pánikra – mondta Putyin újságíróknak a RIA Novosztyi hírügynökség szerint. Igaz, annak érdekében, hogy a rubelre nehezedő eladói nyomást csökkentsék, beavatkozott az orosz jegybank (CBR) is. A központi bank döntése értelmében az év hátralévő részében leállították a külföldiek vásárlásait az orosz valutapiacon „a pénzügyi piacok volatilitásának csökkentése érdekében”.
Az orosz geopolitika és makroökonómia szakértői szerint a rubel gyengülése Moszkva gyorsan romló gazdasági helyzetére utal. A kelet-európai gazdaságok egyik avatott szakértője, Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piacok stratégája a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy a rubel szabadesése jelzés arra, hogy valutaválság van kialakulóban Oroszországban. „A gyengébb rubel magasabb inflációt, magasabb kamatlábakat hozhat, és ennek eredményeként alacsonyabb reál-GDP-növekedést” – jelezte Timothy Ash.
Az infláció egyre nagyobb gond
Az infláció pedig már most is komoly probléma. A hivatalos statisztikák szerint – amelyet érdemes kritikával kezelni – októberben 8,5 százalékos volt a pénzromlás üteme.
Hogy ez európai összehasonlításban milyen magas, arról lásd a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk legutóbbi Privátbankár Európai Inflációs Körképét.
Ennek ellenére a jegybanki alapkamat 21 százalék, de a szakértők szerint a CBR hamarosan akár 25 százalékra növelheti ennek mértékét.
A gazdasági növekedés kapcsán nincs egységes álláspont a szakértők között, hiszen vannak olyan vélemények, hogy az az emberek által érzékelhető reálgazdasági folyamatoktól elszakadt. A magyarázat szerint az ipar érdemi része hadigazdaságra állt át, és az árszínvonaltól függetlenül gyártják a fegyvereket, elektronikus eszközöket és persze a lőszereket.
