2018. július 13. 10:13

Donald Trump amerikai elnök a mostani NATO-csúcs előtt olyan ötlettel állt elő, amelynek egyik nagy vesztese Magyarország lehet.

Donald Trump amerikai elnök szerdán felszólította a NATO tagállamait, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára - közölte Rumen Radev bolgár államfő az észak-atlanti szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében. Trump elnök szólalt fel először, és felvetette, hogy nem elegendő a GDP 2 százalékára növelni a katonai költségeket, hanem 4 százalékot kellene elérni.

Olyan pletykák is felröppentek - amelyet később Macron francia elnök cáfolt -, hogy az Egyesült Államoknak a szövetségből való kiléptetésével fenyegetett Donald Trump a brüsszeli NATO-csúcsértekezlet csütörtöki zárónapján, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket.

Orbán szerint túl gyors lenne a tempó

A kérdésben igencsak érintett országként Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki azonban csak óvatosan célzott a problémára. Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben az M1 aktuális csatornának.

Közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése. Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet - hívta fel a figyelmet. "Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél" - fejtette ki.

Donald Trump, Theresa May és Orbán Viktor a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely) Donald Trump, Theresa May és Orbán Viktor a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely)

A németekről veszünk példát?

A NATO-főtitkára, Jens Stoltenberg szavai némileg megnyugtatóak, hiszen azt közölte, a szervezet továbbra is a két százalékos cél elérésére koncentrál. Hogy nekünk miért megnyugtató a 2 százalék, nos azért, mert Magyarország gyakorlatilag a csatlakozása óta "potyautasként" viselkedik, és a vállaltnál jóval kevesebbet költ védelmi kiadásokra. A statisztikák szerint ugyanis a szövetségen belül GDP arányosan is a legtöbbet az USA költi (3,6 százalékot), míg a sor túlsó végén Magyarország áll, szerény 1,1 százalékkal. A 2 százalékos szinten egyébként a kelet-európai-balkáni régióban is többen megugorják, így például az elmúlt évek recessziója ellenére Görögország (2,4 százalék) és Észtország (2,1 százalék) is az előírt szint feletti hadi kiadásokkal bír, míg Lettország, Litvánia és Románia és Lengyelország pedig már jövőre teljesítheti a 2 százalékot. Annyiban egyébként Magyarország "védett", hogy a legerősebb európai gazdasággal bíró Németország is jócskán alulteljesítő a maga 1,2 százalékos GDP arányos védelmi kiadásaival.

You will find more infographics at Statista


A 4 százalékos szint egyébként rövid távon teljesíthetetlen Magyarország számára, és a 2 százalékos szinthez is nagyon kell sakkozni a költségvetésben. Már a megválasztása után is azt hangoztatta az amerikai elnök, hogy a többiek a NATO-t egy előnyökkel járó klubnak tartják, de ez nem csak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. Erre azonban sokan csak ígéretekkel reagáltak, de kevesen emelték komoly összeggel a védelmi kiadásaikat. Nem véletlen tehát, hogy Trump szeretné aktívabb költésre bírni a tagországokat. Az is hozzátartozik természetesen az összképhez, hogy mindezt azzal a nem titkolt céllal, hogy az amerikai hadianyag gyártók bevételei növekedjenek.

Az utolsó pillanatban teljesíthetjük a vállalást

Bár készült ütemterv arra, hogy a NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányos költést elérjük, abban az áll, hogy csak a végső határidőre tesszük ezt meg. Tavaly év végén ugyan Magyarország Kormánya hangzatos pr-cikkben ismertette a Magyar Idők olvasóival, hogy "A hazai össztermék 2 százalékát fordítjuk a védelmi kiadásokra". Aki azonban vette a fáradtságot és beleolvasott az anyagba, annak világossá vált, hogy mindezt 2024-re valósítja megy az ország. A cikkben az is szerepelt, hogy honvédelemre szánt 2018-as büdzsé mintegy 428 milliárd forint, amely a GDP 1,05 százaléka.

Tehát, a mostani értéken bő 400 milliárd forintot kellene még évről évre hadi kiadásokra fordítani. Ez jövőre már meg is fog kezdődni, hiszen a Varga Mihály által június közepén bemutatott büdzsében honvédelemre 156 milliárddal jut több jövőre, mint 2018-ban. Hogy ez mekkora nagyságrend, azt talán érzékelteti, hogy a jelenleg legnagyobb gondokkal küzdő két terület, az egészségügy és az oktatás összességében kisebb emeléssel kell, hogy beérje. A sok sebből vérző egészségügyre ugyanis a költségvetésben 101 milliárddal, míg az oktatásra csak 15 milliárddal jut több a jövő évben.

Amennyiben a kormány vágya teljesül, és a következő években is 4 százalék körül robog majd a magyar gazdasági növekedés, akkor fegyelmezett költségvetéssel kigazdálkodható a védelmi célokra jutó egyre nagyobb összeg, ám ha bekövetkezik az a negatív forgatókönyv, amellyel a nyár elején Orbán Viktor miniszterelnök riogatott, és valóban gazdasági válság fenyeget, akkor három opció lehetséges. Az első szerint az egész költségvetést felül kell vizsgálni, és olyan céloktól fognak elvenni pénzt, ami vélhetőleg választói akaratot sért. A második, hogy a politikailag veszélyes vágásokba nem megy bele a kormány, helyette a hiányt engedik el időlegesen. A harmadik pedig, hogy ismét zászlajára tűzi az "Állítsuk meg Brüsszelt" szlogent (a NATO központja is itt van). A belpolitikában egyszer már működő kampány mellett pedig a kormány elfeledkezik a védelmi kiadásokkal kapcsolatos vállalásáról reménykedve abban, hogy nem fognak velünk példát statuálni és nem zárják ki Magyarországot a védelmi szövetségből.