Hosszú éveken át megállíthatatlannak tűnt a hazai készpénzállomány bővülése. 1998 – vagyis amióta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen adatai elérhetők – és 2020 között a cash összértéke megtízszereződött, a huszonnégy évvel ezelőtti 726,6 milliárddal szemben a koronavírus-járvány kirobbanásának éve, azaz a tavalyelőtti már 7212,8 milliárdos állománnyal zárult.
A Covid a rendszerváltás utáni második legnagyobb éves állomány-növekedést hozta, a 2020-as év végén közel 700 milliárddal több készpénz volt a gazdaságban, mint egy évvel korábban (az éves rekordra sem kell sokáig visszamenni, azt a 2018-as esztendő tartja, 900 milliárdos bővüléssel).
A tavalyelőtti kiugráshoz nagy mértékben járult hozzá a járványok, válságok idején természetesnek tekinthető pánikreakció, miszerint sokan a bankokban, illetve befektetési formákban lévő pénzeiket kiveszik, mert biztonságosabbnak tartják azt otthon, a párnacihában vagy a befőttesüvegben tartani.
Ennek tudható be, hogy a járványügyi veszélyhelyzet elrendelésének hónapjában, 2020 márciusában a készpénzállomány 250 milliárd forinttal növekedett. Ám már áprilisban és májusban csökkent, ahogy az első pánik enyhülni kezdett – ez is a járvány-, válságidőszakokban jellemző magatartás –, majd nyárra már a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt – domborította ki az MNB a 2020 októberében kiadott sajtóközleményében.
Amelyben Csányi Sándor elnök-vezérigazgató fia, Csányi Péter, az OTP Bank akkori ügyvezető igazgatója (2021 tavaszától már a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese) azon követelésére reagált, hogy történjenek azonnali lépések a hazai készpénzállomány – ahogyan Csányi Péter fogalmazott – brutális növekedésével kapcsolatban.
Ezt akkor az MNB azzal cáfolta, hogy a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki. Magyarul, nem az egész készpénzállomány, hanem annak csak egyharmada forog a gazdaságban, azaz tekinthető olyannak, mint amelyet el lehet költeni, így az a kereslet bővülésén keresztül a közgazdasági törvényszerűségek alapján hozzájárulhat az infláció növekedéséhez.
Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal és az MNB adatai szerint a magyar háztartások készpénzben tartott vagyona a 2013 végi 2537 milliárd forintról 2022 júniusáig több mint a két és félszeresére, 6827 milliárdra nőtt, miközben a teljes hazai készpénzállomány június végén 8335,3 milliárdra rúgott.
Az idei év közepén már túlvoltunk egy újabb állományugráson, amelyet ezúttal az orosz-ukrán háború február végi kitörése idézett elő. Egyetlen hónap alatt, márciusban jelentős mértékben, 323 milliárd forinttal bővült a készpénzállomány, a már említett pánikreakciók következtében.
Ám ez korántsem egyedi, csak Magyarországot jellemző jelenség volt. A régiós országok többségében is gyorsult a lakosság készpénzállományának növekedése – derül ki az MNB júliusban publikált Fizetési mérleg jelentéséből. A háztartások készpénzkereslete márciusban éves alapon a legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal Lengyelországban nőtt – ennek hátterében a jegybank következtetése szerint vélhetően az áll, hogy a háború elől menekülők jelentős részét itt fogadják be és látják el. A lengyelek után viszont már Magyarország következik, 12,5 százalékos készpénzállomány-növekedéssel, majd Románia (9,2 százalék) és Csehország (4,3 százalék).
Ám márciust követően, a háborús bizonytalanság enyhülésével párhuzamosan a kiugró a készpénzfelhalmozás a régiós országok mindegyikében visszaesett. Magyarországon is,
az MNB által most közzétett adatok szerint a készpénzállomány szeptember végén 8294,9 milliárd forint volt, ami még alacsonyabb is a március végi mennyiségnél. Ugyanerre, vagyis a készpénzállomány csökkenésére csaknem tíz éve nem volt példa, utoljára 2012-ben került sor mérséklődésre.
Más kérdés, hogy a készpénzállomány abszolút mennyisége még az idei megtorpanás ellenére is aggasztóan magasnak számít, annak alapján, hogy összértéke a GDP mintegy 15 százalékát teszi ki. 2013 előtt ez a mutató még egyszámjegyű volt, akkor kezdett növekedni, ami egyértelműen a pénzügyi tranzakciós illeték és a havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forint értékű ingyenes készpénzfelvétel lehetőség bevezetésének tudható be.
Nem véletlen, hogy a Magyar Bankszövetség egyebek mellett e két tényező eltörlésétől várja a készpénzállomány csökkenését – ezek is megtalálhatók az idestova már közel három éve, 2019 novemberében megfogalmazott nyolcpontos javaslatai között.
Amelyek közül azonban a kormány eleddig csak egyet fogadott meg, 2021. januárjától kötelezővé tette az online pénztárgépeket használó vállalkozások számára, hogy legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsanak. Más kérdés, hogy mivel ezen előírás be nem tartásához nem rendelt szankciót, ma még számos helyen hangozhat el az a mondat, hogy „Elnézést, de csak készpénzben tud fizetni”.
