Ötpontos közlekedési akciótervet hirdet a kormány a mai nappal - jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen, az elégedettség növekedjen.
1. Szeptemberben az Országgyűlés elé viszi az új személyszállítási törvényt Lázár János. Arról szól majd, hogy milyen jogok illetik meg a magyyar polgárokat a közlekedésben - a cél az, hogy a közösségi közlekedéshez való jog megillessen minden magyar állampolgárt. Szabályozák, minimálisan mi illeti meg a magyar állampolgárokat a közlekedésben - ezt felsorolják majd. A lakóhely és a járásközpont között naponta 3-szor, oda-vissza, átszállás nélkül köteles lesz az állam közlekedést biztosítani - ez jelenleg a 3100 település közül 500-ban nem valósul meg. A járásközpontból a megyeszékhelyre minimum naponta kétszer, oda-vissza, átszállás nélkül el kell tudni jutni. A megyeszékhely és Budapest között is a naponta két közlekedési kapcsolatot kell minimálisan biztosítania az államnak.
2. Magyarországon új vasútépítésbe kell kezdeni. A 6500 kilométernyi vasúti pálya 50 százalékán jelenleg sebességkorlátozás van érvényben, ezért nem tarthatóak a menetrendek. Magyarország az Európai Beruházási Bankhoz, az EIB-hez fordul hitelkérelemmel - minimum 1 milliárd euró értékben, amit 1 milliárd euró saját erővel egészít ki. Mintegy 880 milliárd forint értékű új vasútépítési programba kezd a kormány. A hitel 30 évre szólna, 3 év türelmi idővel, 4 év alatt 500 kilométer vasút épülne belőle. Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton beruházási miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter támogatását is megnyerte ehhez Lázár János a bejelentése szerint. Szeptemberben nyújtja be a hitelkérelmet Lázár János, 2025-ben kezdődne az építkezés. Olyan vasúti pályákat újítanának fel, amelyek a legforgalmasabbak: Kiskunfélegyháza-Szeged, Székesfehérvár és térsége, Kőbánya-Kispest, Cegléd, Hatvan és Füzesabony térsége szerepelt az említett példák között. Ugyanebből a 880 milliárd forintból villamosítás és komplex felújítás is történne: a Gubacsi hidat újraépítenék, Almásfüzitő és Komárom között korszerűsítenének, Lajosmizse és Kecskemét között újraépítenék a 142-es vonalat. Emellett digitalizációs fejlesztésekre is készülnek. 700 milliárd forint értékű uniós fejlesztési pénzre is van lehetőség, ebből a HÉV felújítására (pálya + járművek) költenének - ha hozzáférünk a forrásokra.
Fotó: Facebook / Lázár János
3. Járműbeszerzésre is készül a kormány. Magyar vállalatok szeretnék megvenni a spanyol Talgo vonatgyártót, ha sikerülne, akkor lenne komoly gyártási kapacitás. A másik lehetőség új járművek vásárlása, erre a GYSEV-nél van a leggyorsabban lehetőség. Arra azért felhívta a figyelmet Lázár János: egy most megrendelt jármű 4 év múlva érkezne meg az országba. A harmadik opció a használt járművek vásárlása - a miniszter emellett teszi le a voksát, mert olcsóbb és gyorsabb megoldás.
4. Magánbefektetőkhöz kerül több pályaudvar. Az utaskomfortot is szeretnék fokozni, megfelelő utastájékoztatással, légkondícionálással, felújított vasútállomással, új MÁV-applikációval, ami 2025-ben elkészül. Idén ősszel piaci tőkebevonásra kerül sor egyes állomások üzemeltetésére, működtetése, felújítása érdekében - például a Nyugati Pályaudvar és a váci vonal állomásai vagy a Déli Pályaudvar, Debrecen, Győr, Székesfehérvár esetében. Ezt Lázár János szerint magyar ingatlanbefektetők végzik majd el. A kisebb pályaudvarokat a MÁV saját erejéből végzik majd el.
5. Új rendszerre állnak át a közlekedésben. Ennek része a MÁV és a Volán egyesülése is. A MÁV Zrt-nek három leányvállalata lesz: egy személyszállítási, egy pályaműködtetési és egy back office szolgáltató. Pafféri Zoltán MÁV-vezérigazgatót (érdemei elismerése mellett) szeptember 1-jével leváltja Lázár János, és Hegyi Zsolt, a MÁV-Start eddigi vezérigazgatója lesz az új MÁV-vezér. Steininger Zsoltnak is távoznia kell a MÁV-tól, az új humánpolitikai igazgató helyette Dányi Gábor lesz, korábbi helyettes államtikár, a MÁV jelenlegi pénzügyi igazgatója.
