A Tisza Párt elnöke február 15-i programadó beszédében kitért a nyugdíjastársadalom felé történő nyitásra is. Magyar Péter hat pontban határozta meg az idősek irányába megteendő lépéseket, melyekkel kapcsolatban Karácsony Mihályt, a Nyugdíjas Parlament elnökét kértük meg, értékelje az elhangzottakat.
Az idősszervezet vezetője először is leszögezte: „örömmel hallgattuk Magyar Péter részéről a nyugdíjasoknak célzott »szándékait«„, de ettől függetlenül hiányolt is néhány intézkedéstervet. A konkrétan elhangzott terveket Karácsony Mihály lapunknak pontról pontra értékelte.
1. Létrehozzák a nyugdíjasok szolgáltatási központját
A Magyar Péter által szellemesen Nyuszik mozaikszóval illetett szervezettel kapcsolatban a Nyugdíjas Parlament vezetője felidézte, ők maguk is már többször kezdeményezték az „Idősek Információs Központja” létrehozását. Ez Karácsony Mihály szerint egy tájékoztatási központ lenne a szépkorúakat érintő legfontosabb kérdésekről, úgymint
- nyugdíjügyek,
- méltányossági ügyek,
- jogi (hagyaték, örökség, végrendelet) ügyek,
- kulturális, utazási kérdések,
- munkavállalási, szakképesítési ügyek,
- fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi, biztonsági kedvezmények és lehetőségek.
Karácsony Mihály hozzátette, szerintük a Magyar Péter által használt „szolgáltatási” kifejezés azt jelentené, hogy a fentiekről nemcsak tájékoztatást kapnának a Nyuszikhoz forduló idősek, hanem a konkrét ügyintézést is átvállalnák, főleg olyan ügyekben, amelyekhez internethasználat is szükséges.
2. Megtartják a 13. havi nyugdíjat
A 13. havi nyugdíj valóban egy lélektani, pszichés, politikai termék, ezért mindenképpen meg kell tartani – szögezte le Karácsony Mihály.
A szakértő megjegyezte, a költségvetésben van egy fejezet, amely az évben nyugellátásra biztosított forrásokat tartalmazza. Hozzáfűzte, részletkérdés, hogy azt hány részletben, milyen jogcímen és milyen összegben (11, 12, 13 vagy 14 hónap alatt, nyugdíjarányosan, egyenlő összegben vagy vegyesen) folyósítják-e.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
3. Bevezetik a méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíjat
A Nyugdíjas Parlament elnöke ezt a vállalást nevezte a legfontosabbnak. Mint Karácsony Mihály kifejtette, a megélhetéshez szükséges jövedelem 65 év felett 2024-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 139,6 ezer forint. Ezt az összeget, mely nagyságrendileg megegyezik a mediánnyugdíj 60 százalékával, a szakma „alapnyugdíjnak” nevezi – ismertette az idősügyi szervezet vezetője.
Hozzátette, a KSH adatai szerint ma 140 ezer forint alatti közfinanszírozott nyugdíjban 504 ezer fő részesül. Karácsony szerint a közfinanszírozott nyugdíj összegéhez hozzá kellene számítani az egyéb jövedelmeket, például a külföldről kapott nyugdíjat, kereseteket, szerzői jogdíjat, földalapú támogatást, bérletidíj-bevételt stb., és azt kellene kiegészíteni erre a 140 ezer forintra. A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint az ehhez szükséges költségvetési források az állami működés hatékonyságának és a versenyképességnek a javításával, valamint a nyugdíjcélú közterhek alóli mentességek, kivételek, kedvezmények megszüntetésével lenne előteremthető.
4. Nyugdíjasházakat, -otthonokat és rehabilitációs központokat hoznak létre
Karácsony Mihály közölte, ma 108 nyugdíjasotthon működik (legálisan), amellett azonban több illegális „csoportos albérletről” is tudomásuk van. A nyugdíjasházakban összesen 53 ezer férőhely van, azonban további 56 ezer fő várakozik elhelyezésre – fűzte hozzá. Úgy vélte, ha egyik napról a másikra megdupláznánk az intézmények és férőhelyek számát, arra is lenne igény. Az idősügyi szervezet elnöke úgy vélte, e programpont megvalósítása akár külföldi tőke bevonásával is kivitelezhető lenne. Karácsony Mihály példaként hozta fel a francia Orpeát, amely Európa 12 országában működtet ilyen intézményeket.
Fotó: Depositphotos
5. Képzést nyújtanak a közfoglalkoztatottaknak, és velük együtt segítő szolgáltatásokat biztosítanak az idős embereknek
A Nyugdíjas Parlament elnöke emlékeztetett, a jelenlegi szakoktatási rendszer minden állampolgárnak alanyi jogon, életkortól függetlenül biztosítja két szakma díjtalan elsajátítását. Karácsony úgy vélte, nagyon fontos, hogy a nyugdíjhoz közeledve vagy már nyugdíjasként az egyén az eddigi – esetenként utált – munkája mellett új szakképesítést szerezhessen, amivel akár hobbiból, akár térítés ellenében foglalkozhatna.
6. Helyi mesteremberekkel együttműködve 50 százalékos kedvezményekkel javítják a nyugdíjasok életkörülményeit
E programpontnál az idősügyi szervezet vezetője felidézte, már most is létezik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet intézménye, összesen 110 ezer nyugdíjas taggal, akik közt sok szakember, mesterember.
Emellett – tette hozzá Karácsony Mihály – Bécsben bevezették a „javítási kupont”, amellyel a kisebb tárgyakat, például cipzárakat, esernyőket, pulóvereket stb. 100 euró összegig támogatottan megjavítják az idős szakemberek. Megjegyezte, ez az úgynevezett „reparet caffe” Hollandiából terjedt el.
Fotó: Depositphotos
A Nyugdíjas Parlament vezetője szerint ennek a két intézménynek az összehozásával, integrálásával megvalósítható lenne a Tisza Pártnak ez az elképzelése.
+3, ami kimaradt
Karácsony Mihály három dolgot fájón hiányolt Magyar Péter nyugdíjasokat célzó programjából.
- A szakember a nyugdíjak bérarányos emelését hiányolta a Tisza Párt programjából, ami azt jelentené, hogy az országgyűlési képviselők és a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek illetményéhez hasonlóan a nemzetgazdasági bérnövekedés ütemével emelnék az időskori ellátásokat is.
- A nyugdíjtörvény szerinti, az ellátás megállapítása során figyelembe vett magasabb keresetek kisebb arányban történő beszámításánál az értékhatárok emelése sem szerepelt Magyar Péter tervei között, Karácsony Mihály ezt is sérelmezte.
- A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint meg kellene szüntetni a települések helyzetéből, a nemekből és a nyugdíjba vonulás időpontjából adódó indokolatlan hátrányokat is.
A Tisza Párt programjának értékeléséről írt további cikkeinket ide kattintva olvashatja. >>
