Jó ideje már, hogy országos fogyasztói árindexre tekintve nyugalom töltheti el a szakembereket, közgazdászokat, a jegybanki szakembereket és a kormány tagjait is. Az ugyanis stabilan alacsony, 3 százalék körüli szinten mozog, az áremelkedés hétköznapokra gyakorolt hatását azonban az egyéni preferenciák és szükségletek határozzák meg, hiszen nem mindenkinek jelenik meg kiadásként a tűzifa, a mozijegy vagy az üzemanyag. Van azonban valami, ami - a lehetőségekhez mérten - minden háztartásban megegyezőnek nevezhető, ezek pedig az alapvető élelmiszerek. Ezek ugyanúgy a fogyasztói kosár részét képezik, a teljes körre mért árváltozás azonban mégis nagymértékben más képet mutathat, hiszen az átlagos fogyasztói árindexben a rezsitől kezdve a lakbéren, közös költségen, háztartási gépeken át a cigarettáig és férfi cipőig sok minden más is megtalálható. Ezek pedig könnyen más irányba húzhatják az inflációt, mint amit az alapvető élelmiszerek változása mutatna. Ezért kíváncsiak lettünk arra, hogy az elmúlt pár évben hogyan változott ezen termékek ára, a rájuk számolt infláció mennyiben tér el az országos mutatótól.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából legyűjtöttünk néhány alapvető terméket, árakkal együtt a liszttől kezdve a csirkecombon át a vöröshagymáig. Tekintve, hogy cikkünk megjelenése után publikálja a statisztikai hivatal a szeptemberi inflációs adatot, a 2017., illetve 2018. augusztusi állapottal vetettük össze az idei nyolcadik havi árakat. Különösen fontos volt, hogy ugyanazon időszakra vonatkozó adatokat vizsgáljunk, hiszen a termékek egy része a mezőgazdaságból származik, melyben a szezonális hatások élénken befolyásolhatják az árakat. Egy egyszerű példa: míg nyáron van friss őszibarack, málna, a fogyasztói árak alacsonyabbak, ellenben januárban ilyen termékek importból származhatnak, melyek ára a járulékos szállítási, tárolási költségek miatt jóval magasabb lehet.
A vizsgált alapvető termékek listája
- kristálycukor
- alma
- őrölt kávé
- étolaj
- gyorsfagyasztott zöldborsó
- csirkecomba
- tojás
- margarin
- csirkeszárny
- rizs
- csirkemellfilé
- banán
- sertéscomb
- párizsi
- tej
- fehér kenyér
- liszt
- uborka
- burgonya
- fejes káposzta
- paradicsom
- vöröshagyma
Elszállt az alapvető élelmiszerek ára
A vizsgálatba bevont 22 termékből mindössze 7 esetében volt kedvezőbb az ár változása az országos infláció mértékénél. 2017. és 2019 augusztusa között az átlagos infláció 6,6 százalékos volt Magyarországon. Ehhez képest
- a gyorsfagyasztott zöldborsó
- és a csirkecomb ára növekedett ennél kisebb mértékben.
Előbbi esetében 6, utóbbinál pedig 1,7 százalék volt az áremelkedés mértéke két év alatt. 4 termékhez pedig jóval olcsóbban lehetett hozzájutni idén augusztusban, mint 2017-ben.
- Az étolajért 2,
- az őrölt kávé csomagjáért 8,9,
- az almáért 14,1,
- a kristálycukorért pedig 23,7 százalékkal kevesebbet kellett idén kifizetni.
Az alma és a kristálycukor árának szinte már drasztikus csökkenésében speciális tényezők is szerepet játszottak. Az alma vonatkozásában a 2016-os év a termés szempontjából meglehetősen gyenge volt, mely nagyban befolyásolja nemcsak az adott év, de még a következő év kínálatát és ezáltal az árát is, tavaly azonban az elmúlt évek legjobb termésmennyiségét produkálta az ágazat, aminek köszönhetően a fogyasztói árak is kedvezőbben alakulhatnak.
A kristálycukor árcsökkenésében pedig a legnagyobb szerepe egyértelműen az európai cukorpiaci kvótarendszer 2017-es eltörlésének van. Ennek köszönhetően ugyanis emelkedni tudott a termelés, nőtt a kínálat, ami az árak letörését eredményezte. Igaz, Magyarország vonatkozásában sokkal inkább a nemzetközi kínálatnövekedésnek van szerepe, mint a hazai termelők növekvő teljesítményének. Idehaza a cukorgyártás ma már ugyanis szinte alig létező ágazat, a régi 12 cukorgyárból csak egy maradt talpon. Az árak letörésének következménye lehet az olcsóbbá váló import fokozódása is: az Agrárgazdasági Kutatóintézet kiadványa szerint az idei első félévben nagyjából hasonló értékben, de jóval nagyobb mennyiségben importált cukrot Magyarország, mint egy évvel ezelőtt, a kivitel pedig - az alacsonyabb termelésnek is köszönhetően - mind értékét, mind mennyiségét tekintve visszaesett. Nemcsak 2018-hoz, de 2017-hez képest is megfigyelhető az importmennyiség növekedése és az export jelentős mérséklődése.
Az általunk vizsgált alapvető élelmiszerek többsége azonban az elmúlt két évben az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékű áremelkedést mutat. Érdekes fejlemény, hogy a baromfi áfájánsk csökkentése ellenére a csirkemellfilé és a szegényebb háztartások számára is elérhetőbb csirkeszárny ára az országos 6,6 százalékos átlagos fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben emelkedett. A filéért 9,2, a szárnyért pedig átlagosan 8,1 százalékkal többet hagytunk a boltokban idén augusztusban, mint két évvel ezelőtt. Hasonló megállapításra juthatunk a sertéscomb esetében is, ára 9,6 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban.
A helyzet azonban az előttünk álló időszakban tovább romolhat a sertéspestis miatt. Noha azokat idehaza még csak vaddisznókban mutatták ki, a nem megfelelő kerítéssel védett állományok esetében azonban kényszervágásra kerülhet sor. Ezzel jelentősen csökkenhet a sertéshús kínálata, ami növekvő árhoz vezethet az előttünk álló időszakban. Ráadásul mivel a sertéspestis más országokban sokkal nagyobb problémát jelent, mint Magyarországon, a világszintű kínálat is apad, ami a világpiaci árak emelkedését is eredményezi. A folyamat tehát semmi jóval nem kecsegtet és valószínű, hogy a kedden megjelenő inflációs statisztika is további áremelkedésről fog beszámolni.
A legnagyobb áremelkedést a zöldségféléknél lehet kimutatni, az alapvető termékek nemcsak az országos árindexnél, de még az elmúlt két évben regisztrált nettó bérnövekedésnél is nagyobb ütemben drágultak.
Az átlagfizetés 2017 augusztusa és 2019 augusztusa között 24 százalékos volt, amivel szemben az
- uborka ára 40,5,
- a burgonyaé 63,
- a fejes káposztáé 69,
- a paradicsomé 87,1 százalékkal ugrott meg,
- a vöröshagyma kilójáért pedig duplaannyit kell most kiadni, mint 2017 nyarának végén.
Mezőgazdasági termékekről lévén szó az áremelkedésben a rossz termésnek van a legnagyobb szerepe: egy kedvezőtlen évjárat következménye a kínálat szűkülése miatt az árak emelkedése.
Az alapvető élelmiszerek drágulása tartós folyamatnak tűnik, hiszen nemcsak 2017-hez, de a tavalyi állapotokhoz képest is jelentős áremelkedésről tanúskodnak a KSH adatai. A felállított rangsor ráadásul szinte semmit nem változott 2018-as bázison sem. Az áremelkedésben a prímet itt is a zöldségek viszik, míg az olcsóbbá váló termékek rövidke listája is lényegében ugyanazokat a termékeket tartalmazza, új szereplőként a csirkemell és a pasztőrözött tej tűnik fel, melyek ára 3, illetve 2 százalékkal csökkent.
