Bár a Fidesz-kormány alatt hozzászokhattunk ahhoz, hogy a következő év legfontosabb pénzügyi szabályait - költségvetés, adózás - már a tavaszi ülésszak folyamán benyújtják a parlamentnek, azért mindig maradnak nyitott ügyek, amelyek miatt az őszi ülésszakon is igénybe kell venni a képviselők munkáját.
Így lesz ez idén is - derül ki a parlament honlapjára nemrég feltöltött törvényalkotási programból. A lista szerint ugyanis más javaslatok mellett az egyes adótörvények módosításáról szóló is bekerül a parlament elé, a Pénzügyminisztérium gondozásában.
Az idei év annyiban rendkívüli, hogy az első félévben nem szavazott önálló adócsomagról a parlament, hanem egyéb javaslatokba - például a 2021-es büdzsét megalapozó előterjesztésbe - ágyazták a módosításokat. A legfrisebb példa a kisadózó vállalkozások tételes adójának átírása, oly módon, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. Ennek egyik eszközét pedig abban látja a kormány - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ezdeményezésére -, hogy már 3 millió forint felett kivetnék a 40 százalékos különadót az ugyanazon kifizetőtől származó bevétel után.
Könnyítésnek próbálják eladni, de nyilvánvalóan ugyanazt a hatást - a szerződött összeg csökkentését - fogja eredményezni, hogy az előterjesztés szerint a megrendelőnek kell majd rendeznie ezt a közterhet, nem pedig a megbízottnak.
A törvényhozáson rapid módon áterőszakolni tervezett javaslat 2021-ben lépne hatályba, de már az első pillanattól kezdve kemény kritikák érték szakmai szervezetektől. Amelyek elsősorban a kata módosításának időzítését kifogásolják, hiszen még ki sem lábaltunk a koronavírus okozta válságból, és nagy a valószínűsége, hogy ősszel érkezik a járvány második hulláma, ebben az esetben pedig a magyar gazdaság nem 3, hanem inkább 5-6 százalékkal eshet vissza idén.
Mindenesetre az októberi benyújtással, novemberi elfogadással tervezett adócsomag alkalmas lehet arra, hogy finomhangolja a kata módosítását a kormány, amennyiben fogékonynak bizonyulnak a vállalkozói érdekképviseletek (ide nem értve természetesen az MKIK-t) jelzéseire.
Az őszi ülésszakra tervezett javaslatok közül érdemes még kiemelni a kormányzati kommunikációban börtönbiznisznek keresztelt kártalanítással kapcsolatosat: az igazságügyi minisztertől októberre várt előterjesztés a fogvatartottnak a fogvatartás körülményei miatt megítélt kártérítéséből rendezné az áldozatok követeléseit, amennyiben arra nem kerülne sor önkéntes alapon.
Erről a jogszabályról egyébként még az első félévben szavazniuk kellett volna a képviselőknek, de egy közbeiktatott módosítással a kormány számára előírt május közepi határidőt kitolták október végére.
Az mindenesetre garantálható, hogy ez az előterjesztés újabb vitákat fog gerjeszteni az Európai Unióban, valamint emberi jogvédő szervezetek körében.