Az egészségügyben a járvány előtti rend jó eséllyel nem fog helyreállni, a rendszer nem bírta volna ki, ha tavaly kötelezően mindenkit be akartak volna oltani. A koronavírus apropóján pedig drasztikus átalakítások jönnek a fővárosi kórházakban, amelyek több vonatkozásban nem jobbak, hanem rosszabbak a vidékieknél - írja az Ugytudjuk egy belső forrásra hivatkozva.
„Sokszor emlegetik a vidék-főváros ellentétet, a Budapest és az ország többi része közötti különbségeket. A legtöbb ilyen összehasonlításból Pest szokott győztesen kikerülni. Az egészségügyben ezt pont fordítva van” – mondta az Ugytudjuknak egy budapesti kórház dolgozója, aki a járvány alatt az oltópontokon éppúgy teljesített szolgálatot, mint COVID-megfigyelőben, valamint intenzív osztályon.
„Ha belépsz egy átlagos fővárosi kórházba, utána pedig valamelyik megyeszékhely kórházába, azonnal látni fogod a különbséget, sőt. Nem is kell bemenni, elég ha megállsz előtte. Nyilván vannak kivételek: lerobbant megyei kórház, és csillogó-villogó budapesti. De a tendencia mégis az, hogy a nagyobb vidéki kórházak fel lettek újítva, jó példa erre a győri, amely tényleg rendben van e tekintetben, a fővárosban viszont az egészségügyi intézmények jelentős része szocreál romhalmaz, amelyhez már hozzányúlni sem érdemes, le kell dózerolni az egészet, aztán újat építeni”– közölte a forrásuk, aki szerint nemcsak a külsőségekben van ilyen kontraszt.
„Arról rengeteget beszélnek, hogy mennyi orvos, ápoló és szakdolgozó hiányzik, s hogy gyakran pont a legjobbak mentek el külföldre vagy a magánszektorba. Hát én most felfedeztem a rendszernek egy újabb gyenge pontját. Amely nem olyan látványos, de vészhelyzetben éppúgy összeomláshoz vezethet" – mondták a portálnak.
A cikk kitér arra is: az adminisztráció, a szervezés mellett nem bírta volna ki azt a terhelést, hogy három-négymillió emberrel többet kellett volna idén január 1-ig háromszor beoltani.
További részletek itt.
