A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány stratégiai ágazat szintjére emelte a sportot, ami a finanszírozás gyökeres átalakulását hozta magával. Kiemelt sportegyesületek lettek a kiemelt sportágakon belül, jelentős forrásokhoz jutnak a sportszervezetek közvetlenül a költségvetésből és közvetve is a TAO-támogatáson keresztül.
Az immár több mint 10 éve beindított gépezet évről évre egyre nagyobbra hízik és ha akkoriban valaki úgy gondolta volna, hogy a pénzügyek rendezése, a nagyobb anyagi stabilitás elérése után az állam kiszáll a sportból, illetve annak minden korábbit meghaladó mértékű finanszírozásából, az most már tudhatja: tévedett.
Miközben a 2010-es évek első felében évi 50/100/150 milliárd forintok mentek az ágazatba, ma már több százmilliárdról beszélhetünk. Valamilyen szinten öngerjesztő folyamatot indított be a kormány, ami újabb célokat, terveket és még több közpénzt igényel. Most hogy hegyre-halomra épültek stadionok és sportlétesítmények, újabbakat, nagyobbakat kell felhúzni - lásd például az atlétikai csarnokot -, amelyekben jó lenne világversenyeket rendezni. Ezeket viszont el kell nyerni, ami megint sok pénzt igényel, ahhoz, hogy ez megtörténjen, szintén már milliárdokat költenek a kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiájára. De említhetnénk azt is, hogy a közpénzből felhúzott létesítményeket pár éven belül fel is kell újítani - mint történik az most a Fradi stadionjával.
Ám még mielőtt a kedves olvasónak eszébe jutna a "pénznyelő" jelző az iméntiek hatására, egy valamit fontos megjegyezni: 2010 előtt a sport, mint ágazat egyáltalán nem volt a kormányzatok fókuszában. Ezért a figyelem sportra irányítása szükséges volt. Annak mértéke viszont erősen megkérdőjelezhető, akárcsak az, hogy biztosan megfelelő helyre vándorolt-e minden adóforint. De most nem ennek eldöntése eme cikkünk témája, hanem a költekezés nagysága 2022-ben.
A jövő évi büdzséhez benyújtott dokumentumok segítségével összegeztük a kiadási tételeket, melynek eredményeként kiderült:
a kormány 340 milliárd forintot tervez elkölteni a sporttal összefüggésben.
A pénz több forrásból érkezik a területre:
- az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül szereplő előirányzatok révén összesen 81,7 milliárd forint,
- az újraindítási alapból 24,1 milliárd (ezen a pénzen két előirányzat osztozik: 14 milliárd az autó-motorsport támogatása, 10,1 milliárd pedig a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia és sportesemény pályázatok, valamint a hazai rendezésű sportesemények támogatása),
- TAO-támogatás címén a kormányzat becslése szerint 113,4 milliárd forint jut közvetve a büdzséből,
- végül a Beruházási Alapból összesen 119,8 milliárd forintot költenek el valamilyen sportinfrastruktúrára kezdve a stadiontól a tanuszodákon át a honvédelmi sportközpontokig.
Vagyis ez utóbbi azt jelenti, hogy az összes tervezett költés bő harmada csak sportlétesítmények létrejöttét szolgálja. A legtöbb pénzt a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására fogják elkölteni, majdnem 64 milliárd forintot, de folyamatban lesz az új budapesti multifunkcionális csarnok is, melyre 25,3 milliárd forint közpénzt kell elkölteni.
Megszaporodnak az adóforintok a beruházásoknál
Ha a jövő évi "stadion"-költést összevetjük az idei évivel, látható a beruházások felpörgetése. Bár a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és a költségvetési újratervezés miatt nehéz összehasonlítani a 2021-es és a 2022-es kiadásokat, a két tervezet alapján 33 milliárdos többletköltésről árulkodnak a számok. Az egy évvel ezelőtt összeállított 2021-es büdzsé tervezetébe ugyanis még "csak" 86,5 milliárd forintnyi sportberuházást építettek be.
A beruházások felpörgetése nyilvánvalóan nem független attól sem, hogy 2022 választási év lesz. Ilyenkor pedig hagyományosan meggyorsítja a kormány a bejelentéseket, átadásokat, ráadásul a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindításában is jelentősek ezek a projektek. A teljesítmény az építőiparon keresztül növeli a GDP-t, segíti a szektorban működő vállalatok fennmaradását, a beruházások által keltett munkaerő-igényről nem is beszélve. Az már megint egy másik kérdés, melyet csak halkan teszünk hozzá a történethez, hogy a nagy sportberuházásokon egy jól beazonosítható vállalkozói kör dolgozik csak, így ez az egész sokkal inkább a NER-cégek talpon maradását biztosítja - bár a fennmaradás és a túlélés az elmúlt egy évtized után egyáltalán nem lehet veszélyben.
Véleményünk szerint szintén nem független a közelgő választástól az sem, hogy a beruházásokon belül a nagy projektek mellett a kisebbek is nagyobb fokozatra kapcsolnak. Nevezetesen az idei terveknek több mint a tripláját költené el a kormány tanuszodák építésére: 3,2 milliárd forint után 10,2 milliárdot. Ezek a jellemzően néhány százmilliós beruházások kisebb városokban, településeken biztosítanak sportolási lehetőséget a gyerekek és a helyiek számára. Egy-egy ilyen bejelentése, alapkőletétele, netán átadása elképzelhető, hogy kicsit árnyalja a képet a választópolgárok fejében a kormánypártok egyéb - olykor indokolatlan - költéseiről, elképzeléseiről, vagy épp sokak által vitatott intézkedéseiről. Hasonló lehet a gondolatmenete a megszaporodó kézilabda munkacsarnok-beruházásoknak is. Míg az idei évben 638,1 milliót szántak erre, jövőre ennek sokszorosát, 2,9 milliárd forintot.
Próbálja alátámasztani indoklását a kormány?
Azzal, hogy megnöveli a kisebb beruházásokra szánt forrást a kormány, némiképp elveszi az élét az egyik leggyakoribb kritikának, ami a sportköltéseket illeti. Bár a korábban elhangzott kormányzati indoklás szerint azért költenek ilyen sokat sportra, mert ezzel nőhet a társadalom egészségtudata, ami később az egészségügyi kiadásokban eredményezhet megtakarítást. Egészen pontosan 1 forint sportköltés 2 forint egészségügyi megtakarítást eredményez majd.
Nos, ez az indoklás csak akkor állná meg a helyét, ha a kiadások jelenleginél nagyobb része menne tömeg- és szabadidősportra a versenysport támogatása helyett.
A jövő évre betervezett 340 milliárd forintnak csupán 0,5 százaléka, 1,77 milliárd megy el a sport népszerűsítésére, diák- és szabadidősport támogatására. Ez még kevesebb is az idei 2,38 milliárdnál.
És ezt az előnytelen képet csak kicsit árnyalja az, ha hozzávesszük a tornaterem, tanuszoda és kézilabda munkacsarnokok beruházásait. Ebben az esetben 15,9 milliárdos költés keletkezik, ami a teljes tortának a 4,68 százaléka lesz jövőre.
Összefoglalva tehát a kormányzat sportköltésein is megtalálni a nyomát annak, hogy 2022-ben választások lesznek. Kicsit több pénzt szánnak kisebb, a társadalom számára jobban hozzáférhető létesítmények megvalósítására, miközben a nagy látványberuházások finanszírozása töretlen. A végső, tényleges sportszámla azonban ennél is jóval magasabb lehet, de ennek nagyságát majd csak évek múlva tudhatjuk meg, amikor bekerül a parlament elé a 2022-es költségvetés zárszámadása, valamikor 2023 őszén. Addig gyakorlatilag kormányhatározatok segítségével kénye-kedve szerint csoportosíthat át szükséges forrásokat eddig még nem ismert célokra is akár, mint ahogy ez az elmúlt években sem állt távol a kormánytól. A végére hagytunk egy pluszinformációt is: a legutóbbi, 2018-as választási évben ténylegesen sportra fordított pénznél jövőre 31 százalékkal többet akar elkölteni a kormány. Akkor még "csak" 258 milliárd forintot csatornáztak a sport területére.
