<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Látva az elmúlt több mint 10 év kormányzati költekezési tendenciáját, tévedés lenne azt gondolni, hogy idővel kisebb állami forrást fog igényelni a sport ágazata. A gépezetet úgy beindította a kormány, hogy az ágazat működtetéséhez és fejlődéséhez, valamint az újabbnál újabb tervek megvalósításához egyre több közpénz szükséges. Ez megmutatkozik a 2022-es büdzsén is, bár a nagyobb költés ténye nyilvánvalóan nem független attól sem, hogy országgyűlési választás lesz hazánkban a következő évben. Kicsit több jut olyan projektekre is, melyekhez helyi lakosok is jobban hozzáférhetnek.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány stratégiai ágazat szintjére emelte a sportot, ami a finanszírozás gyökeres átalakulását hozta magával. Kiemelt sportegyesületek lettek a kiemelt sportágakon belül, jelentős forrásokhoz jutnak a sportszervezetek közvetlenül a költségvetésből és közvetve is a TAO-támogatáson keresztül.

Az immár több mint 10 éve beindított gépezet évről évre egyre nagyobbra hízik és ha akkoriban valaki úgy gondolta volna, hogy a pénzügyek rendezése, a nagyobb anyagi stabilitás elérése után az állam kiszáll a sportból, illetve annak minden korábbit meghaladó mértékű finanszírozásából, az most már tudhatja: tévedett.

Miközben a 2010-es évek első felében évi 50/100/150 milliárd forintok mentek az ágazatba, ma már több százmilliárdról beszélhetünk. Valamilyen szinten öngerjesztő folyamatot indított be a kormány, ami újabb célokat, terveket és még több közpénzt igényel. Most hogy hegyre-halomra épültek stadionok és sportlétesítmények, újabbakat, nagyobbakat kell felhúzni - lásd például az atlétikai csarnokot -, amelyekben jó lenne világversenyeket rendezni. Ezeket viszont el kell nyerni, ami megint sok pénzt igényel, ahhoz, hogy ez megtörténjen, szintén már milliárdokat költenek a kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiájára. De említhetnénk azt is, hogy a közpénzből felhúzott létesítményeket pár éven belül fel is kell újítani - mint történik az most a Fradi stadionjával.

Az atlétikai központ látványterve (Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség)Az atlétikai központ látványterve (Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség)

Ám még mielőtt a kedves olvasónak eszébe jutna a "pénznyelő" jelző az iméntiek hatására, egy valamit fontos megjegyezni: 2010 előtt a sport, mint ágazat egyáltalán nem volt a kormányzatok fókuszában. Ezért a figyelem sportra irányítása szükséges volt. Annak mértéke viszont erősen megkérdőjelezhető, akárcsak az, hogy biztosan megfelelő helyre vándorolt-e minden adóforint. De most nem ennek eldöntése eme cikkünk témája, hanem a költekezés nagysága 2022-ben.

A jövő évi büdzséhez benyújtott dokumentumok segítségével összegeztük a kiadási tételeket, melynek eredményeként kiderült:

a kormány 340 milliárd forintot tervez elkölteni a sporttal összefüggésben.

A pénz több forrásból érkezik a területre:

  • az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül szereplő előirányzatok révén összesen 81,7 milliárd forint,
  • az újraindítási alapból 24,1 milliárd (ezen a pénzen két előirányzat osztozik: 14 milliárd az autó-motorsport támogatása, 10,1 milliárd pedig a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia és sportesemény pályázatok, valamint a hazai rendezésű sportesemények támogatása),
  • TAO-támogatás címén a kormányzat becslése szerint 113,4 milliárd forint jut közvetve a büdzséből,
  • végül a Beruházási Alapból összesen 119,8 milliárd forintot költenek el valamilyen sportinfrastruktúrára kezdve a stadiontól a tanuszodákon át a honvédelmi sportközpontokig.

Vagyis ez utóbbi azt jelenti, hogy az összes tervezett költés bő harmada csak sportlétesítmények létrejöttét szolgálja. A legtöbb pénzt a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására fogják elkölteni, majdnem 64 milliárd forintot, de folyamatban lesz az új budapesti multifunkcionális csarnok is, melyre 25,3 milliárd forint közpénzt kell elkölteni.

Megszaporodnak az adóforintok a beruházásoknál

Ha a jövő évi "stadion"-költést összevetjük az idei évivel, látható a beruházások felpörgetése. Bár a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és a költségvetési újratervezés miatt nehéz összehasonlítani a 2021-es és a 2022-es kiadásokat, a két tervezet alapján 33 milliárdos többletköltésről árulkodnak a számok. Az egy évvel ezelőtt összeállított 2021-es büdzsé tervezetébe ugyanis még "csak" 86,5 milliárd forintnyi sportberuházást építettek be.

A beruházások felpörgetése nyilvánvalóan nem független attól sem, hogy 2022 választási év lesz. Ilyenkor pedig hagyományosan meggyorsítja a kormány a bejelentéseket, átadásokat, ráadásul a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindításában is jelentősek ezek a projektek. A teljesítmény az építőiparon keresztül növeli a GDP-t, segíti a szektorban működő vállalatok fennmaradását, a beruházások által keltett munkaerő-igényről nem is beszélve. Az már megint egy másik kérdés, melyet csak halkan teszünk hozzá a történethez, hogy a nagy sportberuházásokon egy jól beazonosítható vállalkozói kör dolgozik csak, így ez az egész sokkal inkább a NER-cégek talpon maradását biztosítja - bár a fennmaradás és a túlélés az elmúlt egy évtized után egyáltalán nem lehet veszélyben.

Véleményünk szerint szintén nem független a közelgő választástól az sem, hogy a beruházásokon belül a nagy projektek mellett a kisebbek is nagyobb fokozatra kapcsolnak. Nevezetesen az idei terveknek több mint a tripláját költené el a kormány tanuszodák építésére: 3,2 milliárd forint után 10,2 milliárdot. Ezek a jellemzően néhány százmilliós beruházások kisebb városokban, településeken biztosítanak sportolási lehetőséget a gyerekek és a helyiek számára. Egy-egy ilyen bejelentése, alapkőletétele, netán átadása elképzelhető, hogy kicsit árnyalja a képet a választópolgárok fejében a kormánypártok egyéb - olykor indokolatlan - költéseiről, elképzeléseiről, vagy épp sokak által vitatott intézkedéseiről. Hasonló lehet a gondolatmenete a megszaporodó kézilabda munkacsarnok-beruházásoknak is. Míg az idei évben 638,1 milliót szántak erre, jövőre ennek sokszorosát, 2,9 milliárd forintot.

Próbálja alátámasztani indoklását a kormány?

Azzal, hogy megnöveli a kisebb beruházásokra szánt forrást a kormány, némiképp elveszi az élét az egyik leggyakoribb kritikának, ami a sportköltéseket illeti. Bár a korábban elhangzott kormányzati indoklás szerint azért költenek ilyen sokat sportra, mert ezzel nőhet a társadalom egészségtudata, ami később az egészségügyi kiadásokban eredményezhet megtakarítást. Egészen pontosan 1 forint sportköltés 2 forint egészségügyi megtakarítást eredményez majd.

Nos, ez az indoklás csak akkor állná meg a helyét, ha a kiadások jelenleginél nagyobb része menne tömeg- és szabadidősportra a versenysport támogatása helyett.

A jövő évre betervezett 340 milliárd forintnak csupán 0,5 százaléka, 1,77 milliárd megy el a sport népszerűsítésére, diák- és szabadidősport támogatására. Ez még kevesebb is az idei 2,38 milliárdnál.

És ezt az előnytelen képet csak kicsit árnyalja az, ha hozzávesszük a tornaterem, tanuszoda és kézilabda munkacsarnokok beruházásait. Ebben az esetben 15,9 milliárdos költés keletkezik, ami a teljes tortának a 4,68 százaléka lesz jövőre.

Összefoglalva tehát a kormányzat sportköltésein is megtalálni a nyomát annak, hogy 2022-ben választások lesznek. Kicsit több pénzt szánnak kisebb, a társadalom számára jobban hozzáférhető létesítmények megvalósítására, miközben a nagy látványberuházások finanszírozása töretlen. A végső, tényleges sportszámla azonban ennél is jóval magasabb lehet, de ennek nagyságát majd csak évek múlva tudhatjuk meg, amikor bekerül a parlament elé a 2022-es költségvetés zárszámadása, valamikor 2023 őszén. Addig gyakorlatilag kormányhatározatok segítségével kénye-kedve szerint csoportosíthat át szükséges forrásokat eddig még nem ismert célokra is akár, mint ahogy ez az elmúlt években sem állt távol a kormánytól. A végére hagytunk egy pluszinformációt is: a legutóbbi, 2018-as választási évben ténylegesen sportra fordított pénznél jövőre 31 százalékkal többet akar elkölteni a kormány. Akkor még "csak" 258 milliárd forintot csatornáztak a sport területére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.