<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Bődületes költségvetési hiány, elszálló államadósság, beszakadó GDP - többek között ezt hozta magával a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság. Mindezek ellenére úgy tűnik, a sport kiemelt státuszát semmi sem árnyékolhatta be, a költségvetési átcsoportosítások során bődületes összeget csorgatott a kormány a legkedveltebb ágazatba. Ismeretlen felhasználási célok, indokolatlan tételek, jogos kiadások sorával találkoztunk gyűjtésünk során.

Szinte napra pontosan egy éve már annak, hogy az Orbán-kormány a hazánkat is elérő koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet első sportcélú kiadásáról döntött. Az az 514 millió forint, amit még 2020. március 20-án csoportosítottak át a büdzsében, csak az első fecske volt. Azóta annak az összegnek 561-szeresét szórta ki a kormány a költségvetésből. Eme furcsa évforduló apropóján eljött az ideje az újabb összegzésnek!

Gyűjtésünk alapján a kormány 2020. március 20. és 2021. március 19. között - a koronavírus-járvány és válság idején - összesen 288,6 milliárd forintot csoportosított át rendeleti úton sporttal összefüggő célokra. Legutóbbi, november 28-ával záródó összesítésünk szerint akkor ez a bizonyos sportszámla még "csak" 140 milliárd forintnál járt.

A tetemes növekedés annak köszönhető, hogy a szokásos év végi osztogatás során minden korábbinál több célra és nagyobb összeget csoportosított át a kormány, de ennek részleteiről egy kicsit később.

Ez a 288,6 milliárd forint azt jelenti, hogy fejenként a tavaly foglalkoztatott kicsivel több mint 4,6 millió magyar 62 ezer forintja a sportra ment el.

Fotó: MTIFotó: MTI

De hogy érzékeltessük más módon is az összeg nagyságát, a 288,6 milliárd forint

  • közel 40 milliárddal több pénz, mint amennyit 2021-ben a kormány lakásépítési támogatásokra betervezett a költségvetésbe (ez a tétel 249 milliárd).
  • Szinte pont ekkora összeget költ évente a kormány rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd 2021-ben).
  • Ezt a kiadást a bankok pénzügyi tranzakciós illetékéből nem lehetne fedezni, az ugyanis 218 milliárd forint.
  • Több ez az összeg, mint amennyit a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadék) és a közmunka-programokra összesen szán a kormány. Erre idén 273 milliárd forint tervez elkölteni.

Honnan? Hova?

A költségvetési átcsoportosításoknak rendre három előirányzat szolgál forrásul:

  • az eredetileg a járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alap,
  • a rendkívüli kormányzati tartalék,
  • valamint a Központi Maradványelszámolási Alap.

Az viszont, hogy pontosan milyen célokra mentek el ezek az átcsatornázott százmilliók és olykor milliárdok, nem minden esetben teljesen egyértelmű. Sőt, az esetek többségében homály fedi azt, mivel gyakran olyan előirányzatokra kerültek az összegek, mint például "az egyedi sportlétesítmények fejlesztése", vagy "sportakadémiák támogatása", esetleg "kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia".

Nagyobb, átfogóbb csoportokat azonban ennek ellenére lehetett képezni a kiadási tételekből, melyeknek köszönhetően kiderült, hogy a 288,6 milliárd forintból

a legnagyobb rész, kicsit több mint fele, 151,1 milliárd forint valamilyen létesítmény-fejleszési célt szolgált.

  • 21,8 milliárd forintot csoportosítottak át sportakadémiák támogatására (ezzel kapcsolatban feltételezhető, hogy az államilag elismert sportakadémiák támogatásáról lehet szó a labdarúgásban, kézilabdában és kosárlabdában).
  • 17,3 milliárd a versenysport támogatására ment el,
  • 15,7 milliárd pedig sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiáinak kidolgozására.
  • Közel 11 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontokhoz ment működési költségek, illetve beruházások fedezésére.
  • A "maradék" közel 68 milliárd forint pedig a kevésbé csoportosítható tételeket foglalja magába, mint például a motorsport-versenyarénáért és a MotoGP versenyekért is felelős társaság, a HUMDA Zrt. 20,4 milliárdos év végi tőkeemelése.

Hogy a fenti kiadási csoportok és költségtételek közül melyek azok, amelyeknek jelen körülmények között vitathatatlan a létjogosultságuk, nehéz megmondani. Az biztos, hogy egyes sportszervezetek, szövetségek működési támogatása indokolt lehet. A zárt kapus mérkőzések, elmaradt események, esetleg megcsappant támogatói, szponzori pénzek hiányozhatnak a kasszákból, miközben a költségek esetükben is változatlanul megvannak.

A létesítmény-fejlesztések - melyek az összköltés nagyobb hányadát jelentik - viszont már nehezebben indokolhatók. Igaz ugyan, hogy általuk az építőipar kisebb visszaesést szenvedhet el a válság alatt, ám a projekteken egy jól beazonosítható szűk körnek lehet csak haszna. A közbeszerzéseken rendre jól szereplő, legnagyobb beruházásokat megvalósítható NER-közeli nagyvállalkozók fennmaradása biztosított leginkább.

Már megint az az év végi osztogatás

Hagyományosan a kormány az év utolsó napjaiban nagyösszegű osztogatásba kezd a költségvetésből, ilyenkor jutnak források olyanokra is, melyekre év közben kevésbé, például korábban ekkor kapott pénzt több kisvárdai projekt is. Ez a hagyomány a jelek szerint a COVID-dal terhelt évben sem tört meg, hiszen összesítésünk alapján egy december 16-i átcsoportosítás dobta meg a sportköltések számláját.

Az elmúlt egy év négy különböző szakaszra bontható:

  • a járván első hullámára, mely június 20-ig tartott,
  • a nyári időszakra,
  • a második hullámra, melynek kezdete augusztus 28-ra esett,
  • illetve a pár hete kezdődött harmadik hullámra, ennek napját február 19-re tettük, mivel ekkor nyilatkozott úgy a kormányfő is, hogy a harmadik hullám felszálló szakasza kezdődött meg.

Az első két periódusban nagyjából ugyanannyit költött a kormány: 48,2, illetve 44 milliárd forintot. A járvány második hulláma idején, az őszi időszakban november végéig még szintén nem volt nagy eltérés a kiadások között, 40-50 milliárd forint közötti költésről beszélhettünk. Aztán jött a december, mely a második hullám idején sportra fordított összeget 189,4 milliárdra srófolta fel. Február 19-e óta a harmadik hullámban egyelőre még "csak" 7 milliárd forint sportcélú átcsoportosításáról döntött a kormány.

Sport mellett az egyházak sem panaszkodhattak, az egészségügy viszont alig kapott plusz forrást

A Magyar Közlönyökben megjelenő átcsoportosítások között rendszeresen feltűnnek még olyanok is, melyek az "egyházi célú központi költségvetési hozzájárulás" előirányzatot gyarapítják. A sportcélú költések mellett ezeket is legyűjtöttük, mely során kiderült:

nemcsak a sport, de az egyházi fejlesztések és célok sem maradtak milliárdok nélkül. Összesen 153,6 milliárd forintot csoportosított át a kormány.

Az idézett jogcímen belül főként az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások, az egyéb felhalmozási célú kiadások volt a leginkább kedvezményezett előirányzat. Ám, ahogy a sportköltések zömében, a pontos célokat, hogy hova mentek az adóforintok, ebben az esetben is jótékony homály fedi.

Mindezek után adódik a kérdés: vajon a járvány alatt legnagyobb terhet cipelő egészségügy, a gyógyító-megelőző ellátás mekkora plusz forrásban részesült az átcsoportosítások révén? Az összeg töredéke az eddigieknek, csupán 60,7 milliárd forint, ami alig-alig növekedett a november végi állapothoz képest, akkor ugyanis 50 milliárd forintnyi átcsoportosítást összesítettünk.

Itt azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezen felül az egészségügy, mint költségvetési terület ezermilliárdot meghaladó összegből gazdálkodik egy évben. Ráadásul rengeteg pénz ment tavaly eszközbeszerzésekre is, például 300 milliárd forint a lélegeztetőgépek beszerzésére, illetve ezen felül más védőfelszerelésekre is költött a kormány. Mégis érdekesek az arányok, hogy a soha nem látott kihívásokkal szembenéző ágazat mennyi plusz forráshoz jut a kormány - lényegében különutas, parlamenti elfogadtatást nem igénylő - rendelkezéseinek köszönhetően, hogy ugyanazzal a módszerrel mely területre, mennyi pénzt csatornáznak át.

Összefoglalva tehát, miközben az egészségügy a frontvonalban harcol a járvánnyal, a vállalkozások erőn felül próbálnak túlélésre játszani és fennmaradni, addig a sport és egyházi célok százmilliárdokat kaptak. Napokra lebontva ez azt jelenti, hogy az az elmúlt egy évben

  • sportcélokra napi 793 millió forintot,
  • az egyházi célokra napi 422 millió forintot,
  • az egészségügy pedig napi 167 millió forintot kapott plusz forrásként a központi költségvetésből.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.