Hétfőre pánikvásárlásba kezdtek a töltőállomásokon az autósok, miután a hétvégén egyre több helyen fogyott el az üzemanyag, és sok kút kénytelen volt bezárni. Ahol van üzemanyag, ott kilométeres sorok alakultak ki. A helyzet odáig fajult, hogy Kecskeméten vasárnap 15 benzinkút közül állítólag egyiken sem volt üzemanyag, de Pécsről, Nyíregyházáról, Miskolcról és más nagyvárosokból is hasonló hírek érkeztek. Budapesten sem jobb a helyzet, a legtöbb kútnál csak prémium üzemanyagot lehet tankolni, de van, ahol már az is elfogyott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón kijelentette: bár az üzemanyagár-stopot december 31-ig meghosszabbította a kormány, az addig tartható fenn, amíg az ellátásbiztonság nincs veszélyben, és a Mol képes garantálni a kereslet biztonságos kielégítését. Amennyiben ez veszélybe kerül, kénytelenek lesznek változtatni a kedvezményes rendszeren. Mivel a múlt hét végére érzékelhetően fokozódott a benzinhiány a kutakon, terjedni kezdett az az álhír, hogy a hétvégén kivezetik a benzinárstopot, ami óriási vásárlási hullámot indított el.
A Mol hétfőig csupán annyit közölt, hogy minden erejükkel az ország ellátásán dolgoznak, és csúcsra járatják a logisztikai kapacitásukat.
A kormányzat eközben próbálja a ma életbe lépett uniós olajembargóra fogni a hiányt, azt állítván, hogy a brüsszeli szankciók már most megnehezítik Magyarország kőolajellátását.
Az általunk megkérdezett energetikai szakértők szerint azonban a politikailag erősen motivált benzinárstop tette tönkre a hazai üzemanyagpiacot, komoly hiányt okozva ezzel. A szakértők egyetértettek abban, hogy az árkorlátozást ebben a formában be sem kellett volna vezetni, de ha már megtették, már régen meg kellett volna szüntetni. Nyár óta már a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is többször elmondta, hogy az árstop kivezetése segítene az ellátási problémákon, ma pedig nem mástól, mint magától Matolcsy György jegybankelnöktől érkezett az újabb kritika a kormány felé.
A kormány azonban ezeket a hangokat eddig nem akarta meghallani, októberben is ráhúzott még egy pár hónapos hosszabbítást az árstopra. A lapunknak nyilatkozó szakértők - Holoda Attila és Pletser Tamás - több fontos tényezőt is kiemeltek a helyzet megértéséhez.
A hiány fő okozója, hogy jelenleg a Mol egyedül kénytelen ellátni a benzinkutakat, holott a hatósági árak bevezetése előtt csupán a 70 százalékukat szolgálta ki. A Molon kívül jelenleg nincsenek olyan nagykereskedők, akik külföldről hoznak be üzemanyagot, hiszen a hatósági ár miatt jobban megéri nekik a környező országokban értékesíteni, míg itthon a 480 forintos árral veszteséget termelnének. Mindez egyértelműen az árstop negatív következménye, ha pedig azt a kormány nem vezeti ki, akkor a jelenleginél is komolyabb zavarok lehetnek.
Azonban nemcsak az ellátandó kutak száma növekedett, a relatív olcsóság miatt a hazai üzemanyag-fogyasztás is jelentősen megnőtt:
„Az elmúlt években átlagosan 5 millió liter üzemanyag fogyott naponta Magyarországon, az utóbbi időben azonban az árstop hatására 8 millió is gazdára talál, míg tavasszal, amikor az emberek megrohamozták a kutakat, akkor ez közel 15 millió literre ment fel”
– mondta Holoda Attila a lapunknak a múlt héten adott interjúban.
További problémát okoz, hogy a finomítók karbantartásával kapcsolatos problémák miatt a Mol sem tud teljes kapacitással besegíteni a korábban más nagykereskedőkkel szerződött benzinkutak ellátásába. Sőt, az utóbbi időszakban gyakorlatilag egyáltalán nem szállít nekik. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu benzinárfigyelő oldal ügyvezetője a hvg.hu-nak viszont már úgy nyilatkozott, hogy információi szerint
a Mol a mai napon ismét megpróbálja újraindítani a júliusban karbantartás miatt leállított százhalombattai olajfinomítót, ami, ha sikerül, átmenetileg mérsékelheti a hiányt.
A szakértők szerint emellett az sem igaz, hogy az orosz nyersolaj mai naptól hatályos európai behozatalának tilalma okozna máris gondokat az ellátásban. Az unió ugyanis kivételt tett a közép- és kelet-európai tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, így jelenleg számunkra semmilyen változás nem történt.
Az igaz azonban, hogy e kivételt csak azzal a feltétellel engedélyezték, hogy február 5-e után – miután életbe lép a finomított termékek kereskedelmére vonatkozó embargó is – az orosz nyersolajból előállított termékeket e kivételezett országok kizárólag a hazai piacaikon értékesíthetik. Ez később tényleg gondot okozhat a Mol számára, amely a százhalombattai Dunai Finomító és leányvállalata, a Slovnaft pozsonyi finomítójának összehangolt működésével látja el a hazai piacot és a környező országokat üzemanyaggal.
„Tehát február 5-től tilos lesz minden orosz olajból előállított termékkel kereskedni, ezért a Mol Szlovákia és Magyarország között sem tudja az eddigi módon, optimálisan elosztani a legyártott üzemanyagot, ami tovább növelheti az árstop miatt hazánkban kialakult ellátási problémákat” – monda el Pletser Tamás laptársunk, a Privátbankár számára adott, ma reggel megjelent interjúban.
A szakértők messzemenőkig egyetértettek abban, hogy amennyiben a kormány mindenképpen segíteni akar, azt célzott támogatásokkal tegye, ne a kiskereskedelmi árak szabályozásával, ne a piac szétverésével. A piaci folyamatokat meg kellene tartani, és bizonyos csoportokat közvetlenül támogatni, ha az üzemanyag esetében erre egyáltalán szükség van.
Pletser Tamás kiemelte, hogy szerinte előbb-utóbb mindenképp vissza kell állítani a korábbi, tavaly november 15-e előtt teljesen jól működő kiskereskedelmi piacot, amelyben az elmúlt egy év mérhetetlen károkat okozott. Miután visszaáll a piaci verseny, a kevesebb megmaradt szereplő a kisebb verseny miatt viszont vaskosabban fog árazni. Így a fogyasztók 1-2 év alatt a 480 forint/liter adta árelőnyt szépen visszaadják a szolgáltatóknak. Hangsúlyozta:
„Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül.”
