Az üzemanyagok ársapkájának decemberi eltörlése után az autósok számára keserű tapasztalatot jelentett az árak emelkedése. Már csak azért is, mert hirtelen a nemzetközi piaci árakhoz képest is plusz teret kaptak a nyakukba. Hetekig ugyanis a környező országokkal összevetve a legdrágább üzemanyagot Magyarországon lehetett vásárolni.
Ennek okairól korábban hosszabb elemzést írtunk, több tényező is közrejátszott benne, így például a rekordmagas áfa, a készlethiány miatt így ösztönözni kívánt import, de az is, hogy a korábban „kivéreztetett” kutasok próbáltak plusz bevételhez jutni. Az adók ugyan nem csökkentek, ám az import megindult és a november végi, december elejei nyomasztó áruhiányon túlléptünk. Így januárban már megindult bizonyos fokú árverseny a töltőállomások között, és voltak hetek, amikor ugyan a nagykereskedelmi árak emelkedtek, ám az autósok ezt mégsem észlelték.
Mint a most publikált adatokból kiderült, ebben vélhetőleg nem az játszott közre, hogy a benzinkutak „jó fejek” akartak lenni, hanem a piaci folyamatokra reagáltak. Az év első hónapjában ugyanis a benzinforgalom kisebb, míg a gázolajforgalom erőteljesebben visszaesett. A benzin esetében jó eséllyel a magasabb árak játszottak közre, a korábbinál literenként 150 forinttal többe kerülő nafta valószínűleg többeket tudatosabb járműhasználatra ösztönzött. Az autósok spórolása miatti mérsékeltebb autóforgalom időnként még Budapesten is érezhető volt.
A gázolaj esetében valószínűleg több ok is közrejátszott a jelentősebb visszaesésben. Feltételezhető, hogy az árnak ennél az üzemanyagtípusnál is volt szerepe, és a hazai autósok egy része próbált takarékoskodni. Már csak azért is, mert a hatósági ár elengedését követően itt még nagyobb volt az áremelkedés mértéke. Ugyanakkor az is erősen közrejátszhatott, hogy a nemzetközi fuvarozók a drága magyar dízel helyett más országban tankoltak, így az ő vásárlásaikkal csökkent a forgalom. A teherautók tankolása kapcsán már csak azért is megalapozott lehet a feltételezésünk, mert a tavalyi havi adatokon is meglátszódott, hogy mikor vehettek árstopos üzemanyagot, és mikor terelték őket át a piaci áras kategóriába.
A legnagyobb nyertes megint az állam lett
A magasabb árak az autósoknak és a fuvarozóknak is érvágást jelent, nem úgy az államnak. A fogyasztás ugyan visszaesett, ám az áremelkedés miatt a százalékos formában meghatározott adón, így az áfán jelentős többletbevételt realizáltak. A gázolaj esetében a tíz százalék feletti visszaesést bőven ellensúlyozta a hatósági ár eltörlésekor bekövetkezett 30 százalék feletti áremelkedés.
A decemberi lépés előtt a forgalom egy érdemleges részét már visszaterelték a piaci áras kategóriába és a végén csak a magyar rendszámú, magánszemélyek tulajdonában lévő 3,5 tonnánál kisebb járművek tankolhattak kedvezményes áron, így az állam már korábban növelni tudta a bevételeit. Ugyanakkor a hatósági ár teljes kivezetése is további 30-40 milliárd forint pluszbevételt hozhatott a költségvetés számára.
