Hivatalosan ugyan csak július 26-án pénteken, a megnyitó ünnepséggel veszi kezdetét a párizsi olimpia, de bizonyos sportágaknál – ilyen a férfi hetes rögbi- és a labdarúgás, az íjászat vagy a kézilabda – már a megnyitó előtti két napban sor került a kezdő összecsapásokra. Remélhetőleg az első magyar éremre sem kell sokáig várni: a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Szilágyi Áron például már szombaton pástra lép.
Mennyi az annyi? Nem járnak rosszul az olimpiai bajnokok
A Magyar Olimpiai Bizottság már 2023 decemberében bejelentette, hogy a Párizsban szerzett érmek és előkelő helyezések után a magyar olimpikonok tíz százalékkal több jutalmat kapnak, mint a tokiói ötkarikás játékok után. Lásd az alábbi grafikonunkat.
A párizsi hatodik hely 12 millió 540 ezer, a hetedik 6 millió 270 ezer, a nyolcadik pedig 3 millió 80 ezer forinttal jár majd.
Érdekesség, hogy a magyar sportolók az olimpiákon eddig összesen 184 arany, 158 ezüst és 183 bronzérmet nyertek. Párizsban 21 sportágban összesen 180 sportoló (93 férfi és 87 nő) képviseli majd Magyarországot.
Nem csak a magyar arany csillog és csilingel szépen
Az olimpiai bajnokoknak megítélt állami jutalmak mértékéről mindig is megoszlottak a vélemények. Általában két nagy, sarkos véleményt képviselő tábor feszül egymásnak: akik szerint a magyar siker minden pénzt megér és a befektetett munkát, az elért sporteredményeket honorálni kell. A másik tábor szerint az olimpikonoknak járó mindenkori állami jutalom mértéke “túlzás”.
Fotó: Depositphotos
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem ad pénzbeli jutalmat az érmeseknek, ám az egyes sportszövetségek, szervezetek vagy az ötkarikás játékokon részt vevő országok kormányai megtehetik. Amint arról a Time beszámolt, sportági szakszövetségi szempontból úttörő döntést hozott a párizsi olimpia előtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, amikor arról határozott, hogy az atlétikai versenyszámok aranyérmesei 50 ezer dolláros (ez jelenlegi árfolyamon mintegy 18 millió forint) jutalomban részesülnek. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség pedig 100 ezer dollárt (ami 36 millió forinttal ér fel) ajánlott fel az aranyérmes bokszolók számára. Arra mondjuk egyik szövetség sem tért ki, hogy jutalmazás miért csak az első helyezetteknek jár.
Pénzeső hullik rájuk
A Time összesítéséből az is kiderült, melyek a legbőkezűbb országok, amelyek szó szerint minden földi jóval igyekeznek elhalmozni olimpiai bajnokaikat. Tareg Hamedi szaúdi karatebajnok – aki Tokióban éppen csak lecsúszott az aranyéremről – például a Japánban megszerzett ezüstje után gyakorlatilag a mennybe ment: nemzeti hős és milliomos lett, miután nagyjából 1,3 millió dollárnak megfelelő riált kapott az államtól.
Nem járnak rosszul a marokkói aranyérmesek, akiknek a párizsi olimpia után körülbelül 200 ezer dollárral egyenértékű dirham jár, míg az Egyiptomi Olimpiai Bizottság szponzorokkal karöltve 105 ezer dollárnak megfelelő értékű egyiptomi fontban “árazta be” a sportolói által bezsákolt olimpiai aranyat. A hongkongi bajnokok hazájuk egyik legrégebbi, hivatalos fogadásszervező intézménye által szponzorált program jóvoltából több mint 750 ezer dollárral lesznek gazdagabbak Párizs után.
Szingapúrban nagyrészt a nemzeti lottótársaság támogatja a kiemelkedően teljesítő olimpikonok jutalmazását, akik az egyéni győzelemért több mint 700 ezer dollárt kaphatnak. A párosban elért aranyért fejenként közel 560 ezer dollár jár, míg a csapatsportok nyertesei között 1,4 millió amerikai dollárnak megfelelő szingapúri dollárt osztanak szét. A szingapúri ezüstérmeseknek az említett összegek fele jár, míg a bronzot szerzőknek már csak a 25 százaléka.
Tajvan sem fukarkodik, ha olimpiai bajnokainak jutalmazásáról van szó: az aranyért a kormány éremprogramja több mint 600 ezer dollárnyi tajvani új dollárt ítélt meg, emellett életük végéig havi 4 ezer dollárnak megfelelő összegben részesülnek. Indiában pedig – amint arról a Times is írt – az aranyat szerző sportolókat az állam és az Indiai Olimpiai Szövetség is díjazza. Előbbi 90 ezer, utóbbi ennél valamivel többet, 120 ezer dollárnyi rúpiát ajánlott fel.
Éles kontraszt, eltérő szokások
Egyes országokban egyáltalán nincs hagyománya az olimpiai bajnokok pénzbeli jutalmazásának, vagy nem kapnak akkora összeget, hogy abból életük végéig megélhetnének. Hiába végeztek például a dobogó legtetején Tokióban, a norvég, a svéd vagy az új-zélandi bajnokok nem kaptak állami jutalmat. A dán aranyérmesek ehhez képest jobban jártak: őket körülbelül 16 ezer dollárnyi koronával díjazták. Azerbajdzsán bajnokainak viszont 235 ezer dollárnyi azeri manat ütötte a markát.
Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága úgy döntött, hogy a korábbi gyakorlattal szakítva most pénzbeli jutalmat ad érmeseinek. A párizsi olimpia után az amerikai aranyérmesek 37 500 dollárt, az ezüst- és bronzérmesek 22 500, illetve 15 000 dollárt kapnak. Az Egyesült Államokban a nemzeti sportszervezetek egyébként saját programjaik keretében díjazhatják a legjobb eredményt elérő olimpikonokat: a USA Swimming például 75 ezer dollárt ajánlott fel e célra.
Jutalmazás szempontjából nem mellékes szempont, hogy egy-egy országot hány olimpikon képvisel. Míg az Egyesült Államok csapatát 653 sportoló alkotja és közülük várhatóan több tucatnyian szereznek aranyérmet, addig a szaúdi olimpiai csapat jóval karcsúbb: mindössze tíz sportolóból áll, akik közül vélhetően nem szerez majd mindenki érmet.
A sikert nem csak pénzben mérik
Az olimpiai bajnokokat az országok egy része a tenyerén hordozza. Az anyagi megbecsülés mellé egyéb elismerések is társulhatnak az exkluzív szponzori- és sportszerződésektől kezdve egészen addig, hogy egyesekről utcát, hidat vagy iskolát neveznek el, esetleg köztéri szobrot kap.
