2018. április 23. 14:13

Az első negyedévben is dübörögni fog a magyar gazdaság, utána viszont lassulhat a növekedés üteme.

2018 első gazdasági adatai a korábbi erőteljes növekedés fokozódását jelezték, derült ki a Raiffeisen sajtóbeszélgetésén. Török Zoltán vezető elemző szerint a növekedési ütem elérheti az 5 százalékot, ami rendkívüli, hiszen az elmúlt 30 évben csupán két olyan félév volt, amikor ekkora bővülést ért el a magyar gazdaság. A kiugró növekedés hátterében több tényező áll a szakértő szerint, egyrészt rendkívül kedvező a külső környezet, hiszen mind az Egyesült Államok, mind az EU gazdasága a növekedési ciklus tetőpontjához ért. Emellett a belső piac is dinamikus lett, a lakossági és a közösségi fogyasztás egyaránt erős, ezek is komoly szerepet játszanak a növekedésben.

A közösségi fogyasztás fellendülését jelezte az első negyedéves megnövekedett hiány is, amely nominálisan ugyan kiugró volt, ám GDP-arányosan nem volt olyan súlyos. Arról nem is beszélve, hogy választási év lévén ez négyévente megismétlődik.

Pozitív folyamat a Raiffeisen szerint, hogy míg tavaly a növekvő export ütemét túlszárnyalta az import, és a külkereskedelmi többlet zsugorodni kezdett, addig idén itt is fordulatot láthatunk. A nettó export ugyanis újra növekedett. Valószínűleg olyan exportorientált beruházások indultak be, amelyeket tavaly fejlesztettek. Ugyanakkor a statisztikák érdekessége, hogy ezek nem feltétlen az autóiparhoz köthetők. A Raiffeisen elemzői az első negyedéves bámulatos növekedési ütem után mérsékeltebb bővülést várnak, így éves átlagban a GDP 3,8 százalékkal emelkedhet. Ugyanakkor Török Zoltán azt hangsúlyozta, hogy ezt még felülvizsgálhatják. 2019-ben a bank elemzői 3,4 százalékos bővülést várnak.

A bank szakértői úgy látják, az inflációban nem hoz újdonságot az idei esztendő, az első negyedéves 2 százalék körüli szintről csak árnyalatnyival magasabb mutatókra számítanak az év hátralevő részében.

Az új kormány gazdaságpolitikáját Török Zoltán szerint az eddigi folyamatok fogják elsősorban jellemzeni. Új elem az eddigi kommunikáció alapján a versenyképességi fókusz lehet. Emellett az MNB által kommunikáltak alapján lehet következtetni változásokra. A Raiffeisen szakértői a fentiek alapján a következőkre számítanak:

  • Továbbra is erőteljesen bővülnek a beruházások, ezzel párhuzamosan a hitelállomány is növekedni fog. Ez utóbbi nagy gondot nem fog okozni, hiszen az utóbbi évtizedben nagyarányú hitelleépítés történt, így a GDP-arányos állomány régiós összevetésben alacsony.
  • A beruházásokat a hitelek mellett adóösztönzőkkel is támogathatják majd, például a kkv-k esetében.
  • Nagy szerepe lesz az állami beruházásoknak is, amelyek egyrészt a preferált iparágakat segíthetik, mint például az autóipari cégeknek épülő zalaegerszegi tanpálya. Lesznek továbbá olyan óriásberuházások (mint Paks 2 vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal), amelyek jelentősen hozzájárulnak a növekedéshez, igaz az államadósságra is jelentős hatásuk lesz. Az innováció és a K+F hangsúlyosabb szerepet kaphat a jövőben.

Török Zoltán úgy látja, hogy lesznek lépések az egészségügy és az oktatás terén is, de átfogó reformokat aligha fognak véghezvinni ezen a két területen. Ugyanakkor a versenyképesség növelése hosszabb távú folyamat, ami érint több területet (demográfia, oktatás), amely lépéskényszerbe hozhatja a kormányt.