A jelenleg állami ösztöndíjas hallgatók kifutásával párhuzamosan az alapítvány gazdálkodása az osztalékhozamban rejlő esetleges változékonyságot a befektetési szabályzatában foglalt elvek mentén fogja kezelni – fogalmazott kissé kacifántosan az Innovációs és Technológiai Minisztérium az mfor.hu azon kérdésére, mit tesznek, ha egy évben egyik vagy másik társaság nem fizet osztalékot, vagy ad absurdum egyik sem. Ami azért lényeges, mert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábbi közlése szerint ezek az osztalékok lesznek az alapítvány fő bevételi forrásai.
Hogy mit tartalmaz a befektetési szabályzat, az a válaszból nem derült ki. Mindenesetre egy biztos: az államtól indulásként kapott 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényekből az alapítvány egy darabot sem adhat el – szerepel a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatban.
Az alapítvány birtokába kerül az egyetem által használt 16 ingatlan is, ebből tucatnyi budapesti, valamint két-két székesfehérvári és lakitelki. Ezeket el is adhatja, egy kivételével. A Corvinus Fővám téri központi épületére elidegenítési és terhelési tilalmat rendelne el a törvényjavaslat, igaz, egyúttal az kikerülne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttese köréből. Ebbe ugyanis csak a 100 százalékban állami tulajdonban álló épületek tartozhatnak, s az alapítványhoz átkerülve e státusza megszűnne.
A Corvinus-ingatlanokért kapott pénzt a törvényjavaslat szerint az alapítvány kizárólag infrastruktúra-fejlesztésére fordíthatná, abból szintén nem állhatja a működési költségeit. A Corvinus jelenlegi éves költségvetése nagyságrendileg 13-14 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatta lapunkat az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ezt egészítik ki a pályázatokon elért -- a tárca által nem számszerűsített – bevételek. Mint közölték, a megelőző évek pozitív gazdálkodása beruházási-felújítási tevékenységre is lehetőséget ad, így a következő években a beruházások miatt a kiadások a korábbi főösszeget meghaladhatják.
A forrásigénytől elmaradhat a 10-10 százalékos Mol- és a Richter-részvénycsomagra jutó osztalék. Ami a 2017-es üzleti év után összesen 10,66 milliárd forintot tett ki. A 2018-as év után járó mértékekről a két tőzsdei társaság áprilisi közgyűlése dönt majd. De az idei osztalékok miatt még nem kell, hogy fájjon az egyetem vezetőinek a feje. A törvényjavaslat szerint ugyanis, ha az állam addig a napig nem ruházza át 10-10 százalékos pakettjeit az alapítványra, amíg a részvények birtoklása még osztalékra jogosít (ennek utolsó napja tavaly a Molnál május 3-a, a Richternél június 4-e volt), akkor a leendő osztaléknak megfelelő összeget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgymond megelőlegezi, így az még a központi költségvetést terheli.
Mivel az állam úgy döntött, hogy a Molban és a Richterben kapott törzsrészvényeket nem alakítja át osztalékelsőbbségiekké – tájékoztatott az innovációs és technológiai tárca –, azzal az egyetem nem számolhat évente automatikusan. Legfeljebb nyomást gyakorolhat a közgyűlésen, hogy a részvényesek szavazzák meg az osztalékfizetést. S ebben számíthat az állam támogatására is. Amelynek a Richterben 15 százalékra csökken a szavazati joga. A Molban viszont már most is csak 10 százalék, miután ennyiben korlátozta az olajcég közgyűlése még évekkel ezelőtt az egy részvényes, illetve részvényesi csoport szavazati jogát – szinte ellehetetlenítve ezzel a Mol ellenséges felvásárlását. Magyarul, az alapítványnak való részvényátadással 10-ről 20 százalékra nő az állam befolyása a magyar olajtársaságban.
Az egyetem egyéb ágon megjelenő bevételei további garanciát jelentenek a stabil finanszírozásra – hívta fel a figyelmet a minisztérium. Kibontva ezt azzal, hogy a Corvinus mind a fejlesztések, mind a folyó működési költségek tekintetében számít a fenntartói támogatásra, amely a jelenleg még állami ösztöndíjas hallgatok kifutásával párhuzamosan növekvő mértékű és arányú lesz.
Az állami vagyonmérlegből az alapítványnak átadott értékpapírokat a bekerülési értéküknek -- amely egyben a nyilvántartási értékük – megfelelően vezetik ki. Ez a Mol esetében 10,24 milliárd, míg a Richert illetően 1,86 milliárd forintot jelent. Ennél a jelenlegi tőzsdei árfolyamon a részvények jelentősen többet, a Mol 266 milliárdot, a Richter közel 104 milliárdot ér.
