Augusztus végével Kármán András pénzügyminiszter benyújtotta a 2026-os pótköltségvetést, amely több fontos számot is jelentősen átír a még az előző kormány által tervezett büdzséhez képest. Ahogy arról korábbi cikkünkben is olvashatott, az előző kabinet csupán 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, ám már a májusi átadás-átvétel során elismerték, hogy ez a mérték nem tartható: az előző kabinet számításai szerint is legalább 6,8 százalékra rúgott volna a deficit.
Az új pénzügyminisztériumi vezetés azonban ennél is jelentősebb hiánnyal számol. A dokumentumból kiolvasható, hogy a korábban végrehajtott RRF-programokra (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre) elszámolt uniós tételek további csaknem 1000 milliárd forinttal, a GDP 1,1 százalékával rontják a költségvetés egyenlegét. Emellett további 400 milliárd forintnyi, a GDP 0,4 százalékának megfelelő egyenlegrontó tételt azonosítottak.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint így kormányváltás nélkül a központi költségvetés az év végére a GDP 8,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárt volna.
Új világ a tervezésben
A „valóság költségvetése” nevet viselő pótköltségvetésnek emellett fontos eleme, hogy a Magyar-kormány a túlárazások és pazarlások visszafogásával mintegy további 703 milliárd forinttal (0,8 százalékkal) kívánja javítani a költségvetési egyenleget. Ennek jelentős, 300 milliárd forintos tétele az, amit Kármán Andrásék „felelős gazdálkodás folytatása” névvel illettek és a költségvetési szervek 300 milliárd forintos befizetési kötelezettségét írja elő. Igaz, a dokumentum ezt a 300 milliárdot nem bontja le intézményenként, mivel ez nem konkrétan nevesített kiadáscsökkentések összege, hanem egy általánosan előírt további megtakarítási/befizetési kötelezettség.
Fotó: Pixabay
Így lehet megtakarítani párszáz milliárd forintot
Az előirányzott 703 milliárd forintból 403 milliárd forintnyi megtakarítás részletei viszont már ismertek. Ebből a túlárazások letörése 88 milliárd, a pazarló támogatások csökkentése 57 milliárd, az állam saját működésének racionalizálása pedig 41 milliárd forinttal javítaná a költségvetési egyenleget. A legjelentősebb tétel a beruházási kiadások észszerűsítése, amely további 217 milliárd forintot jelent.
Túlárazások letörése
A tárca a tervezetben úgy fogalmaz, jelentős megtakarítás érhető el az űrkutatási szolgáltatási díjnál, valamint a kormány által igénybe vett infokommunikációs szolgáltatásoknál. A hatályos szerződések felülvizsgálatával és kifutásával középtávon ennél számottevően nagyobb pozitív hatás érhető el a teljes államháztartásban, amely a következő évek költségvetéseit fogja tehermentesíteni. Számszerűsítve az űrkutatáshoz kapcsolódó szolgáltatási díjak csökkentése 72 milliárd, az informatikai és kommunikációs kiadások mérséklése pedig 16 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Ez utóbbi tételre konkrét példa is elhangzott egy augusztus 25-i háttérbeszélgetésen, ahol Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára külön is kiemelte a túlárazások közt az IT-beszerzéseket, példaként a Magyar Államkincstár beszerzéseit említve. Itt korábban egy szolgáltató nyújtotta éveken keresztül ugyanazt a szolgáltatást 110 millió forintért, a kormányváltás után, új szolgáltató bevonásával ezt 73 millió forintra csökkentették – a kategóriában tehát hasonló karcsúsítások történtek feltehetőleg több területen is, ezekből állt össze az említett 16 milliárd forint.
Felesleges támogatások
Az indoklás szerint további 57 milliárd forintot a pazarlónak ítélt támogatások visszavágásával takarítanának meg. A tervezet szerint a külföldi szervezeteknek és segélyprogramoknak – köztük a Hungary Helps programnak – jutó forrásokat 28 milliárd forinttal csökkentik. A belföldi kulturális, foglalkoztatási és civil támogatásokon, köztük a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatain 27 milliárdot takarítana meg az állam. Ezeken felül a nem hatékony gazdaságtámogatási programok átalakításával idén 2 milliárd forint megtakarítás érhető el, ami számottevően tovább növekedhet a következő években – derült ki a tervezetből, amely itt példaként említi az „1+1” KKV-programot és a kezességi konstrukciókat.
Az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program a Demján Sándor Program része, és a leírás szerint a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásait támogatja, keretében egy vállalkozás maximum 200 millió forint támogatásban részesülhet. A vállalkozás beruházásnak 50 százalékát az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja a leírás szerint.
Takarékosabb állam
Az állam saját működésének észszerűsítése a tervek szerint 41 milliárd forinttal javítja az egyenleget – derült ki a dokumentumból. Ennek részeként csökkentik egyes nagy állami intézmények, köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár működési kiadásait, mérséklik az országgyűlési képviselők illetményalapját és a polgármesterek juttatásait, megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint visszafogják a külképviseletek kiadásait. Ezek költségvetési hatása a következőképpen alakul:
Ezek közül kiemelendő a politikusi juttatások visszafogása, amelytől összesen 12 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány. Ebből 7 milliárd forintot az országgyűlési képviselők illetményének csökkentése ad. A képviselői alapilletmény számításánál alkalmazott szorzót az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosáról annak 1,8-szeresére mérsékelték. Ez 40 százalékos csökkentést jelent: az alapilletmény a korábbi havi bruttó mintegy 2,18 millió forintról körülbelül 1,31 millió forintra esett. A tisztségekért és bizottsági tagságért járó további díjazás miatt ugyanakkor az egyes képviselők teljes jövedelme eltérhet ettől.
A polgármestereknél befagyasztották az illetményeket, és megszüntették az illetmény 15 százalékának megfelelő havi költségtérítést. Emellett a vármegyei közgyűlések elnökeinél alkalmazott illetményi szorzót négyszeresről kétszeresre csökkentették. Az intézkedésektől összesen 5 milliárd forintos megtakarítást várnak.
Beruházások és állami szerződések
Végül a 403 milliárd forint legjelentősebb, 217 milliárd forintos hányadát a beruházási kiadások és állami szerződések felülvizsgálata adja, a tervezet úgy fogalmaz, hogy a beruházások racionalizálásával számottevő hiányjavulás érhető el a korábbi tervekhez képest.
Ennek alapján a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés kiadásait 23 milliárd, az iváncsai ipari park vasútfejlesztésére szánt összeget 22 milliárd, a mohácsi Duna-híd költségeit pedig 5 milliárd forinttal mérséklik. A tervezet emellett a honvédelmi beruházások és szerződések felülvizsgálását is a megtakarítás forrásai között említi, ennek önálló összegét azonban nem közli. A három külön számszerűsített beruházási tétel így összesen 50 milliárd forintot magyaráz meg a 217 milliárdos főösszegből.
Összességében tehát a tervezetből az látszik, hogy a 703 milliárd forintos egyenlegjavításból 403 milliárdot már meghatározott intézkedésekhez rendel a kormány, további 300 milliárdot azonban egyelőre általános megtakarítási kötelezettségként ír elő. A csomag legnagyobb, 217 milliárdos elemét a beruházási és honvédelmi kiadások felülvizsgálata adja, ennek részletes, projektenkénti bontása ugyanakkor csak részben ismerhető meg a tervezetből. A pótköltségvetés így jelentős kiadáscsökkentési vállalást tartalmaz, kérdés, hogy ezt milyen mértékben sikerül majd megvalósítani.
