„Miután hivatalos tájékoztatás még mindig nem érkezett a szennyezésről a szlovák partnertől, a magyar fél a Nemzetközi Duna-védelmi Egyezmény keretében, és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kéri a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére” – tudtuk meg Siklós Gabriellától, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjétől.
A magyar vízügyi szakemberek március 13-án a közösségi médiából értesültek arról, hogy a Szlovákia területén lévő egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbánya altárójából szennyezett víz folyik a Sajóba. Emiatt a folyó magyarországi szakaszára az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság másodfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el, egyidejűleg tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a vízügyi hatóságot, valamint a területileg illetékes Nemzeti Park igazgatóságát, hogy ha szükségessé válik, a felhasználókat figyelmeztethessék a Sajóból történő vízhasználat mellőzésére.
A Sajó szlovákiai szakaszán folyamatosan helyszíni felderítéseket végeznek.
A 2008 óta használaton kívüli egykori bányaüzemből továbbra is szennyezett víz folyik. A Sajó elszíneződése a szlovák részen szerdán már Csoltó alatt is látható volt, halpusztulást, szaghatást azonban ezen a szakaszon sem észleltek a vízügyi szakemberek.
„Hazai területen a folyó vize az érzékszervi tapasztalatok alapján a normál állapotot mutatja, víztér-elszíneződés, szaghatás, a partvonal mentén kiülepedés, halpusztulás nem figyelhető meg. A merített minta tiszta, átlátszó” – mondta Siklós Gabriella.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Sajópüspökinél külső akkreditált laboratóriumot kért fel a szennyező anyagok meghatározására. A vizsgálatok azt mutatják, egyelőre semmi ok az aggodalomra, a toxikus fémek mind határérték alatt vannak, az arzéntartalom az ivóvízminőségi határérték tizede.
A szennyező anyagok egy 2008 óta használaton kívüli vasércbányából kerültek a folyóba, ezért az nem lúgos vörösiszap, hanem vas-oxid jellegű. Emiatt a vastartalom a szlovákiai oldalon némileg magasabb, de a magyar Sajó-szakasz esetében ez nem kirívó érték.
A Sajó szlovákiai szakasza 98, a magyarországi 124 kilométer hosszú. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 méter közé esik. Hazánkban több település – Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Felsőzsolca, Miskolc, Alsózsolca és Kesznyéten – is a folyó közelében épült. A folyó tágabb értelemben vett völgyében található Nyékládháza, Edelény és Ózd is. A Sajó Tiszaújváros mellett folyik a Tiszába.
Egyelőre a folyó magyarországi szakasza mellett élőknek még azért nem kell aggódniuk, mert az Alsósajó település térségében bekerülő szennyezett víz hozama másodpercenként körülbelül 10-15 liter. Ezt követően számos kisvízfolyás csatlakozik a Sajóba, ami folyamatos higítással csökkenti a szennyezés mértékét. A Magyarországra érkező vízhozam a szennyezéstől 65 kilométerre Sajópüspökinél szerda reggel másodpercenként 6,1 köbméter volt, ami nagyjából hatszázszoros hígítást jelent, emiatt a magyarországi szakaszon egyelőre nem okoz kezelhetetlen terhelést. A vízmintavételt és a laboratóriumi elemzést mindaddig rendszeresen tovább végzik, amíg az adatok a határértékeknek megfelelően nem állandósulnak.
