Ha valami megingathatatlanul jellemzi az Orbán-kormány 2010 óta tartó tevékenységét, az a sport kiemelt kezelése. Ezen annak fényében, hogy stratégiai ágazattá emelte a területet, nagyon nincs is mit csodálkozni, bár vitán felül áll, hogy bizonyos helyzetekben lehet, a kiadásokat illetően célszerűbb lett volna némi önmérsékletet tanúsítania. Ám ilyenre a második Orbán-kormány megalakulása óta eltelt 11 évben nem láttunk még példát, sőt, gyakorlatilag évről évre egyre több pénzt áramoltatott a területre a kabinet, e gyakorlatnak még a koronavírus-járvány sem tudott keresztbe tenni.
Ahogy azt kitartó olvasóink már megszokhatták, rendre átböngésszük nemcsak a költségvetésitörvény-javaslatokat, hanem a zárszámadásokat is, hogy összegezzük, pontosan mennyi pénzt fordított a kormány a sportra. Ez ezúttal sem maradhatott el, és annyit rögtön az elején elárulhatunk, hogy 2021-ben sem volt szégyenlős a kormány, ha a sportra kellett pénzt fordítani.
Összesítésünk szerint ugyanis közvetlenül a költségvetésből tavaly 272,6 milliárd forintot fordított a sporttal összefüggő célokra az Orbán-kormány.
Mivel néhány évvel ezelőtt átalakították a költségvetés struktúráját, a kiadásokat már nem "tömbösítve", hanem működési és felhalmozási részre bontva közlik az egyes előirányzatoknál, képet kaphatunk arról is, hogyan oszlik meg a 272,6 milliárd forint. Nos, nagyjából kiegyenlített az arány: a költés 55 százaléka (149,3 milliárd forint) működéssel összefüggő célokat szolgált, 45 százalék pedig (123,3 milliárd forint) felhalmozási kiadásként jelent meg. Utóbbi a legkönnyebben úgy írható le, hogy valamilyen beruházást, fejlesztést jelent.
A legnagyobb tételeket nézve megállapítható, hogy itt (is) a versenysport viszi a prímet. Mutatjuk is, mi volt az öt legnagyobb sportköltés tavaly:
- 75,9 milliárd forint ment az "új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok előkészítésére és megvalósítására",
- 37,6 milliárdot költöttek a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására",
- 31,9 milliárdot pedig a Nemzeti Sportközpontokra fordítottak.
Kiemelkedő mértékű, 10 milliárd feletti kormányzati forrás jutott például a sportlétesítmény-fejlesztésekre (28,4 milliárd forint), a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégiára (17,5 milliárd forint) és az autó-motorsportra (15,6 milliárd).
A tavalyi költéseket vizsgálva jól látszik, hogy a sportlétesítmények még mindig rengeteg közpénzt emésztenek fel, azok tervezése, előkészítése, megvalósítása tavaly sem veszített a lendületből. Igaz, fontos megjegyezni, hogy már eldöntött, vagy épp elkezdett beruházásokról van szó szinte teljes mértékben. A teljesség igénye nélkül költségvetési forráshoz jutott
- a kézilabda munkacsarnokok programja,
- a nyíregyházi stadion projektje,
- a kisvárdai multifunkcionális csarnok,
- a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok,
- a karcagi sporttelep és sportcsarnok,
- valamint a Kovács Katalin Kajak-Kenu Sportakadémia.
A sportlétesítmények olyannyira meghatározóak voltak a tavalyi sportbüdzsében, hogy az általunk összesített 272,6 milliárd forintos közvetlen kiadás 48,3 százaléka valamilyen stadion vagy sportcsarnok megépítését szolgálta.
A tömegsport még mindig háttérben
Minden évben nagy kérdés, hogy a társadalom egészségtudatának növelését szolgáló és egészségét javító tömegsport milyen fókusszal szerepel a kormányzat látóterében. Ez már csak azért is üdvözlendő lenne, mert ez az egyetlen záloga annak, hogy a kormány néhány évvel ezelőtti magyarázata teljesülni tudjon. Az egyre inkább növekvő sportköltéseket ugyanis azzal indokolták, hogy minden egy forint sportra költött forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Az indoklás azonban akkor lenne teljes, ha hozzáfűzték volna, hogy a tömegsportra költött forintok eredményeznek ilyen megtakarítást. A több tízezres stadionok és multifunkcionális arénák nehezen növelhetik a társadalom aktivitását és a sportolásra irányuló hajlandóságát.
Nos, amiatt nem kell aggódni, hogy a sportköltések megtakarításokat eredményeznének, hiszen a szabadidő- és tömegsport tavaly is szűkös költségvetési forrásnak örülhetett. Ráadásul az is elenyésző számú jogcím alapján érkezett a területre:
- sportpark-beruházásokra 2,3 milliárd ment el tavaly,
- a sport népszerűsítésével, a diák- szabadidősporttal kapcsolatos feladatok támogatására 5,5 milliárdot szánt a kormány,
- a karcagi sporttelep fejlesztése 76,2 milliót kapott.
Emellett akadt néhány előirányzat, mely leginkább a gyerekek sport iránti szeretetét növelheti, a rendszeres sporttevékenységet biztosíthatja, ami vitathatatlanul támogatandó cél, ám csak hosszú távon eredményezhetnek az egészségügyi kasszában megtakarítást ezek a beruházások. Ezek:
- tanuszoda-fejlesztésre 9,2 milliárd ment,
- tornaterem-fejlesztésre kicsivel több mint 7 milliárd forint,
- az óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére 1,3 milliárdot költött a kormány,
- a Magyar Falu Program óvodai sport alprogramjára, az Irány pályára közel 1,1 milliárdot fordítottak.
Mindösszesen tehát tömegsportra és a gyerekek sportlehetőségeinek biztosítására összesen 23,1 milliárd forintot költöttek, ami a teljes tavalyi sportbüdzsé 8,4 százalékát teszi ki.
Igen ám, viszont mindezzel még nem teljes a kormányzat sportköltése, eddig ugyanis csak a költségvetés közvetlen kiadásait vizsgáltuk meg. Pedig 2011 óta van még egy közpénz-forrás, mely a sportba áramlik és rendre jelentős tételt teszi ki: ez a tao-támogatás. Ez ugyanis az az összeg, amelyet a cégek nem fizetnek be az államkasszába a társasági adójukból, azt helyette különféle sportegyesületeknek, -szervezeteknek utalják, támogatva az azok sportfejlesztési programjaikban rögzített céljaik megvalósulását.
A kezdeti néhány tízmilliárd forintos "lemondás" után néhány év alatt jócskán felpörgött a támogatási program "kerete", hiszen tao címén 2016-ban már százmilliárd forintnál is több pénzről mondott le a kormány. A költségvetés zárszámadása szerint tavaly sem ment 100 milliárd forint alá a tao-támogatás, olyannyira nem, hogy a támogatás elindulása óta a második legnagyobb összegről mondott le a kormány a sport javára. Ennél több tao-hoz ugyanis csak 2020-ban, a koronavírus-járvány kirobbanásának és hazai megjelenésének évében jutottak az érintett szervezetek, 176,2 milliárdhoz. Ettől majd' 30 milliárddal marad el a tavalyi támogatás.
2021-ben ugyanis 147,4 milliárd forintnyi bevétel hiányzott a költségvetésből tao jogcímén.
Ebből 139 milliárdnyi a cégek által felajánlott társasági adó, 8,4 milliárdnyi pedig a bankok által a pénzügyi szervezetek különadójából fordított összeg.
Ha pedig ezt hozzáadjuk a közvetlen költségvetési kiadásokhoz, akkor összesen 420 milliárd forintról beszélhetünk, amit az Orbán-kormány a sportba áramoltatott különféle csatornákon keresztül.
