Új fogalommal ismerkedhetnek a magyarok: közvagyonvédelmi vizsgálat. Ez a szókapcsolat összesen 23-szor szerepel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló 54 oldalas törvénytervezetben, amelyet a kormány hétfőn bocsátott társadalmi egyeztetésre.
A hivatal a közvagyonvédelmi kockázatértékelési tevékenysége eredményeként feltárt körülmények alapján hivatalból közvagyonvédelmi vizsgálatot végez. A közvagyonvédelmi vizsgálat célja közvagyonvédelmi intézkedés megalapozása
– olvasható a dokumentumban.
A jogszabálytervezet hosszasan sorolja, hogy kiket, miket vizsgálhat majd az NVVH. Több esetben – például a központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek vagy önkormányzatok esetében – mutatkozik átfedés az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladataival, de a legerősebb jogosítványa az lesz, hogy a hivatal meg fogja vizsgálni azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének a 75 százaléka közbeszerzésekből származik és állami kontroll alá fogja vonni ezeket a cégeket, ha annak veszélyét látja, hogy ezek az összegek eltűnnek vagy rosszul használják fel azokat.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Hasonló vizsgálatokat korábban az ÁSZ is végzett, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzéséről szóló tavaly márciusi jelentésükben megállapították, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által megvalósított beruházások esetében a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságoknak (Somlai Invest Zrt. és Raw Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft.) fizették ki.
Az is megállapítható, hogy az említett, azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada a 2018-2022. években az MNB-től, az MNB közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott
– olvasható az ÁSZ jelentésben. Az említett cégek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a közeli barátja.
A közbeszerzési tenderbajnokokkal pedig korábban a Transparency International Magyarország foglalkozott alaposabban. Például megállapították, hogy a 2021 és 2023 között Magyarországon elnyert közbeszerzések majdnem negyedén négy ember cégei osztozkodtak. A tenderbajnok egyértelműen Mészáros Lőrinc lett, akinek cégei az összes magyar közbeszerzés 8,6 százalékát nyerték el ebben az időszakban, 1090 milliárd forint értékben.
A felcsúti milliárdos mögött Kis-Szölgyémi Ferenc cégei – például az állami takarítócég, a B+N Referencia Zrt. – végeztek 836 milliárd forintnyi közbeszerzéssel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Szíjj László építőipari vállalatai állhattak fel a maguk 758 milliárd forintjával, míg kissé lemaradva, a negyedik helyen Balásy Gyula cégei végeztek 336 milliárd forintnyi közbeszerzéssel. Hogy az adott cég árbevételének 75 százaléka közbeszerzésből származott-e, azt majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számolja ki az NVVH-nak.
A törvénytervezet indoklása szerint az elmúlt két évtizedben még konzervatív becslések szerint is 60 ezer milliárd forint vándorolt jogtalanul magánzsebekbe különböző állami forrásokból.
Az új hivatalról már Hadházy Ákos is elmondta a véleményét, a korrupcióellenes tevékenységéről ismert volt parlamenti képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kapott. Hozzátette: ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.
Hamar kiderül majd, hogy ez így lesz-e, abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon
– fogalmazott a Facebook-oldalán, ahol elárulta, hogy a kritériumok alapján nem tud pályázni az NVVH elnöki posztjára.
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában arról beszélt, jó megoldásnak tartja, hogy az NVVH nem önálló nyomozószerv, hanem a nyomozásokkal összefüggésben ugyan jogokat gyakorló, de alapvetően koordináló szerv, amely közvádlóként, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként járhat el.
