A pécsi Kovács Béla Általános Iskola szülői közössége petícióval fordult a tankerületükhöz, melyben tájékoztatást kér arról, hogy a kormányrendelet alapján valóban elküldik-e gyerekeik szeretett pedagógusait?
„Mi szülők felháborodva tapasztaljuk, hogy ezekhez a gyermekeinket közvetlenül érintő információkhoz, nem hivatalos helyről, hanem híradásokból és udvari - szülők közti - beszélgetésekből jutunk hozzá, még nagyobb bizonytalanságba taszítva bennünket” – áll a petícióban, melynek tegnap járt le a határideje.
Most már a szülők is hallatják a hangjukat, de ez csak egy kis puzzle-darab az oktatásban zajló események tengerében. Hiszen a tanárok kötelező oltása körül hónapok óta forrnak az indulatok, miközben a két pedagógus szakszervezet folyamatosan próbált a béremelésről is érdemben tárgyalni a kormánnyal. Az utolsó, december 15-i, eredménytelen sztrájktárgyalásokat követően végül arra jutottak, hogy 2022. január 31-én figyelmeztető sztrájkot, március 16-án pedig rendes sztrájkot tartanak azzal a céllal, hogy vegyék komolyan a követeléseiket.
Ehhez riadóláncot szerveznek, ezért a PDSZ Facebook-oldalán már meg is jelent az a kérdőív, amely segítségével kommunikálnak majd. A légkörre és hangulatra jellemző, hogy ezt írják:
„E-mail-címen kívül nem kötelező megadni semmilyen információt! Ha félsz, akkor egy olyan email-címet adj meg, amit csak erre a célra hozol létre, és amit figyelni fogsz (vagy átirányítasz a saját címedre)”.
A szakszervezet szerint még mértékadó sajtóorgánum is azt találta írni, hogy a szakszervezetek „a kötelező oltás ellen” hirdettek sztrájkot – ami, mint mondják, teljes képtelenség.
A pedagógusok oltáspártiak, viszont annak a pár százalékos kisebbségnek, amelynek tagjai bármilyen okból nem vállalják az oltást, fontos szerepe van az egyébként is összeomlás szélén álló oktatásban. (Úgy tűnik, ezt ismerte fel a kormány a tegnap megjelent meglepetés-rendeletmódosításával, de erről kicsit később). A sztrájk előkészítése pedig külön energiát igényel, hiszen a kormány által meghozott sztrájktörvény miatt bírósághoz kell fordulniuk az engedélyeztetés miatt, hogy ne kelljen tanítaniuk a sztrájk alatt.
Maruzsa Zoltán másképp látja
Kétségtelen, hogy felpörögtek az események a pedagógusok körül. Miközben országszerte folyik a „Ki fog holnap tanítani?” eseménysorozat, amelyben az érintett iskolák tanárai kiállnak az intézményük elé a hatalmas plakáttal, hétfőn az Emberi Erőforrások parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a kormány Facebook-oldalán jelentette be, hogy januártól a pedagógusoknak szánt 10 százalékos béremelést 63 milliárd forintból valósítják meg.
Ezt követően adott interjút a Népszavának Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, akitől az újságíró megkérdezte, miért nem alapbéremelést hajt végre a kormány, miért a pótlékot emeli 10 százalékkal?
„Ez a vetítési alap módosítását igényelte volna, amihez meg kell nyitni a 2022-es költségvetési törvényt, amit már a tavaszi ülésszakon elfogadott az Országgyűlés, a parlament pedig az elmúlt években tudtommal soha nem módosított költségvetési törvényt. A törvényalkotás tehát kötöttebb pálya, a rendeletalkotást viszont a kormány saját hatáskörben meg tudja tenni, ezért ilyen módon történt. Szerintem az számít elsősorban, hogy január 1-jétől többet utalunk” - felelte az államtitkár, aki azt is említi, nem hiszi, hogy össze fog omlani a rendszer az oltatlan tanárok eltűnésével.
Tegnap este pedig Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere okozott meglepetést azzal, hogy az Operatív Törzs javaslatára az oltatlan tanárok egy részét mentesítette a fizetés nélküli szabadság alól. A három kormánytisztviselő furcsán egybecsúszott megszólalásainak elemzését érdemes elolvasni a PDSZ a közösségi oldalán.
A sztrájkkövetelések egyetlen dologgal bővülhetnek
A pedagógusok - bár Maruzsa Zoltán szerint folyamatosan változtatják a követeléseiket - továbbra is tartják magukat a céljaikhoz:
- A Pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!
- Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1-jével emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára!
- A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.
- A nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek.
Mindössze egyetlen egy követelés van, amellyel bővülhet a lista. A két szakszervezet ugyanis most egyeztet egy új lehetséges követelésről, ugyanis tarthatatlannak tartanák, ha a szakképzési ágazat kimaradna bármilyen kiharcolt eredményből.
