Napi adatközléseink során négy ábra segítségével helyezzük kontextusba a legfrissebb, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatokat. Vannak azonban olyan információk, melyek ezekből vezethetők le, és talán egy újabb szemszögből világítják meg a magyarországi helyzetet. Részben azért, mert régiós viszonylatban teszi összehasonlíthatóvá a magyar adatokat.
1) Halálozási ráta a régióban
Jól látható, hogy a magyar halálozási adat trendszerűen emelkedik egy ideje már, miközben minden régiós ország egy, a magyarnál jóval alacsonyabb szinten tudja tartani az arányszámot. Az elképesztő mértékben kiugró magyar adat hátterében főként az alacsony számú hazai tesztelések állnak. Emiatt ugyanis alacsonyan marad a diagnosztizált fertőzöttek száma is.
2) Koronavírus-járványgörbe
A napi új fertőzöttek számából felrajzolt járványgörbéből kiderül, a régiós országok két csoportba sorolhatók: míg hazánkban, Szlovákiában és Horvátországban lapos és viszonylag kiegyenlített a görbe, addig Romániában, Ukrajnában és Szerbiában trendszerűen gyorsuló ütemben emelkedik a napi új fertőzöttek száma.
3) Aktív koronavírus-fertőzöttek száma
A diagnosztizált fertőzöttek száma az éppen betegek, újonnan diagnosztizáltak mellett értelemszerűen azokat is tartalmazza, akik már meggyógyultak és akik elhaláloztak. Velük korrigálva a teljes számot, megkapjuk az aktív fertőzöttség mértékét. Ha az aktív fertőzöttek száma elkezd a csökkenni előző naphoz képest, az pozitív jel lehet a járvány tetőzését illetően.
