Ahogy azt korábbi cikkünkben mi is megírtuk, az Európai Unió éves inflációja 2022 októberében 11,5 százalék volt, szemben a szeptemberi 10,9 százalékkal, egy évvel korábban pedig ez az arány 4,4 százalék volt. A harmonizált árindex esetében összességében Magyarországra nézve 21,9 százalékot jelentett az Eurostat, de vajon mi a helyzet az élelmiszerárak esetében?
Élelmiszer, te drága
A kifejezetten csak az élelmiszerek inflációjára vonatkozó statisztika első helyei hónapok óta nem változtak érdemben, és így volt ez októberben is, a hónapban továbbra is Magyarországon emelkedtek a leginkább az élelmiszerárak. A 45,2 százalékos harmonizált élelmiszerinfláció (a statisztika kifejezetten csak az élelmiszerekre vonatkozik, az alkoholmentes italokat nem tartalmazza) az egész Unióban a legmagasabb, a magyar adatot Litvánia és Lettország követi 33,3 illetve 30,5 százalékos inflációval.
Magyarország szempontjából azonban a regionális összehasonlítás mindig érdekesebb – ahogy azonban az grafikonunkon is látszik, a közelében sincs a hazainak egyetlen regionális ország inflációja sem: a magyarországihoz legközelebb álló áremelkedést Szlovákiában mértek, ott 26,8 százalék volt a drágulás, ennél a miénk több mint másfélszer magasabb. A legjobb helyzetben Románia van, hiszen az itteni 21,8 százalékos élelmiszerinfláció eltörpül a hazai szinthez képest.
Ahol igazán nagyon a különbségek
A mondás úgy tartja, hogy kenyeret és cirkuszt kell biztosítani a népnek: nos, a cirkuszjegyek árának alakulásáról nem tudunk nyilatkozni, az azonban nem is kérdés, hogy a magyarok kenyerének drágulási íve egészen sokkoló mértékben emelkedik.
A 82,8 százalékos kenyérdrágulás több mint kétszerese a bármilyen uniós országban mértnek, a V4-es országok közül Csehország jár a legközelebb a hazai áremelkedéshez, azonban az itt mért 35,4 százalék is jelentősen elmarad a magyar drágulástól. Ami azonban a magyar fogyasztók számára különösen fájdalmas lehet az az, hogy miközben itthon szárnyal a kenyér ára, a Romániában mért drágulás csupán a hazai kevesebb mint harmada, 26,9 százalék.
Ez csak rosszabb lesz?
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy Európa-szerte állnak a műtrágyagyárak, ennek következtében jövő tavasszal több százezer tonnányi hiány alakulhat ki nitrogén műtrágyából, ami nélkül viszont lehetetlen szántóföldeken jövedelmezően növényt termeszteni. Farkas Dénes, a Hírös Agrária Kft. műtrágya üzletágának vezetője szerint hiába csökken a gáz ára a tőzsdén, az üzemeket nem merik biztonsággal újraindítani az egész térségben. Mint fogalmazott, ennek a hatását a lakosság akár jövő augusztusban a saját bőrén érezheti majd, hiszen ha az ellátási problémák továbbgyűrűznek, akkor addigra kétezer forintra rúghat a kenyér kilónkénti ára. További részletek:
Mindez, valamint a már rendelkezésre álló, tényleg meglepő áremelkedést mutató statisztikák mellett laptársunk, a Privátbankár.hu Árkosár felmérésének legújabb epizódja is arra utal, hogy lesz min szívnia a fogát a magyar fogyasztóknak. Kollégáink november első napjaiban a boltokban járva ugyanis azt tapasztalták, hogy közel 147 százalékkal drágább a kenyér most, mint egy évvel korábban. Ezt figyelembe véve pedig csak tippelni merünk arra, hogy hányszor nagyobb kenyérdrágulással szembesülnek majd a magyar vásárlók a következő hónapokban, mint román társaik.
