Aligha lehet most mással kezdeni egy beszélgetést, mint az orosz-ukrán háborúval. Szinte mindenki azt találgatja, meddig fajulhat a helyzet. Ön mit gondol?
A Szovjetunió összeomlása után kialakult az a nézet, hogy Oroszországot be lehet vonni a nemzetközi biztonsági szerkezetbe. Ennek a nézetnek 2022. február 24-én maradéktalanul vége lett. Visszatér a még a hidegháború elején George Kennan, 101 évet megélt egykori moszkvai nagykövet által megfogalmazott felfogás, miszerint az oroszok számára a velük határos országok és népek vagy vazallusok, vagy ellenségek. Kölcsönösen gyümölcsöző viszonyról nincs, nem is lehet szó. A mostani, Ukrajna elleni orosz katonai agresszió a nyugati világ összefogásának erősödését fogja eredményezni, ami mind Oroszország, de Kína elszigetelődéséhez is vezethet. Oroszország maga alá fogja gyűrni Ukrajnát. Ennek véres következményei lesznek.
Ugyanakkor a világ szerkezete is át fog alakulni. A NATO közvetlen katonai segítséget nem fog nyújtani a megtámadott, szomszédos országnak, a katonai szövetség azáltal nyújt majd segítséget Ukrajnának, hogy megfelelő katonai képességet vonultat fel a határaik mentén, Lengyelországban, Romániában, amellyel korlátozni tudja Oroszország birodalmi álmait. Nem tartom kizártnak, hogy a jelenleg semleges Finnország az orosz fenyegetés növekedésének a hatására csatlakozik majd az euroatlanti katonai szervezethez.
S Magyarországra milyen hatással lehet a háború?
A keleti nyitásról szőtt magyar álomról az elkövetkezendő esztendőkben nemigen lesz szó. Ennek ellenére trendfordulóról nem beszélhetünk, ezt a hamis magyar gazdasági modell miatt nehéz lehet végrehajtani. Viszont az a fajta függőségi állapot, amely a jelenlegi magyar kormánynak az Oroszországhoz való viszonyát jellemzi, kezelhetetlenné válhat a jövőben. Nem alkalmas ugyanis arra, hogy segítségével a világgazdaság értékteremtő láncaihoz kapcsolódjunk, s versenyképességünket magasabb szintre tudjuk emelni.
Magyarország 12 éves kül- és gazdaságpolitikája összeomlott, nincs mozgástere. Ha a magyarok mégis megválasztják Orbán Viktort, illetve a Fideszt április 3-án, akkor nagyon sötét időszak vár ránk. Az Európai Unió semmilyen formában, se pénzben, sem politikailag nem fog hazánknak semmiféle támogatást nyújtani. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mozgástere is korlátozottabb lehet az uniós intézkedések ellenében.
Ezzel már át is eveztünk a hazai választási vizekre. Pontosabban arra, hogy az egységes ellenzék önt jelölte köztársasági elnöknek. Mit szólt ehhez?
Először meglepetéssel fogadtam, de mintegy hat hete, amikor a pártok megegyeztek, már nagy megtiszteltetésnek tartottam. Mindazonáltal a felkérés nem ért váratlanul. A köztársasági elnök feladatkörét az alaptörvény rögzíti, s ehhez is kell magát tartania, a nemzeti egységet kell megjelenítenie, s őrködnie a demokratikus intézményrendszer működése felett.
