A magyar termelékenységi mutatók elmaradnak a fejlett EU-s országok átlagától, ami növekedési tartalékot jelent a hazai gazdaság számára, a 2020-as években érdemi javulás csak a digitalizációs pillérben történt, főként a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedése következtében – ismertette Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Termelékenységi jelentését szerdán sajtótájékoztatón.
A hazai munkatermelékenység továbbra is az uniós rangsor utolsó részében található, az uniós élvonal felét éri el. A magyar munkatermelékenység alacsonyabb a régiós átlagnál is, ezért a termelékenység javítása jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot – mondta.
Baksay Gergely, közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta: a jelentés a termelékenység négy pillérét vizsgálja, amelyek kiterjednek a munkatermelékenységre, valamint az innovációs, a digitalizációs és az ökológiai hatékonyságra.
A termelékenységi mutatók közül az egyik a munka-termelélkenység, ami azt jelenti, hogy egyetlen munkás mekkora értékű GDP-t termelt az időszak alatt.
(MTI)
