Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának jelentése szerint a kokaintermelés a valaha mért legmagasabb szinten van, a kereslet a járvány után újra fellendült, és új csempészcsatornák alakultak ki. Az ENSZ „Globális jelentés a kokainról 2023” című kiadványa szerint az elmúlt két évben Nyugat- és Közép-Afrikában a több milliárd dollár értékű iparág új csempészközpontjai alakult ki. Elsőre talán meglepő, hogy ebben a szektorban is dübörög az innováció, ám a jelentés szerint a termesztés és a drog előállítása során is számos fejlesztést alkalmaznak, és ezek is hozzájárultak a kínálat fellendüléséhez. Ezeknek is köszönhetően 2021 és 2022 között 35 százalékkal több kokain került a piacra, ez a mennyiség egyébként történelmi rekordszintet jelent.
"A Covid-19 világjárvány visszaesést hozott a kábítószerpiacokon is. Mivel a nemzetközi utazásokat súlyosan korlátozták, a termelők nehezen tudták piacra juttatni a terméküket. Az éjszakai klubok és bárok bezártak, miután a hatóságok így remélték megfékezni a vírus terjedését, ez pedig a kereslet visszaesésével járt.
"A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy ez a visszaesés kevéssé befolyásolta a hosszabb távú tendenciákat. A kokain globális kínálata rekordszintű" - áll a jelentésben. 2020-ban csaknem 2000 tonna kokaint állítottak elő, ami annak köszönhető, hogy a gyártás drámai fellendülést ért. A fejlődés egyébként több évre nyúlik vissza, hiszen a folyamat 2014-ben kezdődött, amikor a piacra kerülő teljes mennyiség kevesebb mint fele volt a mai szintnek - áll a jelentésben.
A kokacserjék termesztése 2013 és 2017 között megduplázódott, majd 2021-ben ismét meredeken emelkedett – állítják az ENSZ szakértői. Eközben a kokalevelek feldolgozása is hatékonyabb lett, így a kábítószerként megjelenő kokain-hidroklorid mennyisége jelentősen növekedett.
Mint a jelentésből kiderül, a kokain előállításához a betakarított kokaleveleket benzinben és más vegyi anyagokban, például éterben, kénsavban, ammóniában kell áztatni, hogy a kokain-hidroklorid kivonása lehetővé váljon. A benzint és az oldószereket ezután lecsapolják, és a kokainalapanyag pasztává szilárdul, amelyet addig főznek, amíg a folyadék és az egyéb vegyi anyagok el nem párolognak, és így kokain-hidrokloridot tartalmazó "téglákat" állítanak elő. Ezeket a téglákat csomagolják, és további vegyi anyagokkal, például sósavval, ammóniával és káliumsóval együtt értékesítik és feldolgozzák, hogy kokainport állítsanak elő.
Tragikus tény, hogy a bűnüldöző szervek folyamatos erőfeszítései ellenére, amelyek a kokainfogyasztás visszaszorítására irányulnak, a kábítószer iránti globális kereslet csak nőtt. Ennek hátterében részben a népesség növekedése, részben maga a szer terjedése is szerepet játszik.
A másik oldalon azt is kiemeli a jelentés, hogy a bűnüldözők felderítése is eredményesebb, hiszen az elfogott drogcsempészek és dealerek száma emelkedik. Ráadásul az ENSZ szerint ezek valójában nagyobb ütemben nőnek, mint a termelés.
A jelentés szerint a legnagyobb piacnak továbbra is Észak-Amerika számít, a globális kereslet 30 százaléka koncentrálódik itt. A második helyen Közép- és Dél-Amerika, valamint a Karib-térség áll, ahol a kokainfogyasztók 24 százaléka él. A harmadik helyen Nyugat- és Közép-Európa áll 21 százalékkal, a negyedik pedig az afrikai kontinens a globális fogyasztás 9 százalékával. Mint ismertették, a kokainfogyasztás növekedésére vonatkozó adatok jelentős része a szennyvízadatok elemzésével készül.
A kokacserjék termesztése továbbra is három országra koncentrálódik: Kolumbiában, az összmennyiség 61 százalékával, Peruban 26 százalékkal és Bolíviában 13 százalékkal. A kokain lefoglalásai a dél- és közép-amerikai, valamint a karibi régióban a legmagasabbak, a hatóságok globálisan az elfogott szállítmány 72 százalékát kapcsolták itt le, ezt követi Nyugat- és Közép-Európa 15 százalékkal és Észak-Amerika 12 százalékkal.
