A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A Porsche Cayenne hibrid változatán Magyarországon ott viríthat a számos kedvezménnyel járó zöld rendszám. Az autót 3,2-3,4 literes fogyasztással hirdeti a gyártó, és 72-78 gramm/kilométeres szén-dioxid-kibocsátási értéket adnak meg. Ez utóbbi fontos adat, hiszen attól lesz kevésbé szennyező egy autó, hogy ez kevesebb az új középkategóriás autók 120-140-es értékéhez képest.
A való életben azonban egyáltalán nem környezetbarát a 100 milliós, 456 lóerős luxusautó: az elektromos motorhoz olyan picurka akkumulátor van, hogy csupán 21-44 kilométer megtételét teszi lehetővé, utána már csak a 3 literes V6-os benzinmotor dolgozik. Ezután – tehát a gyakorlati használat túlnyomó részében – az autó kifejezetten környezetszennyező, a szén-dioxid-kibocsátása 270 g/km-re ugrik. Ez nagyjából két 10-15 éves középkategóriás autó szennyezésével ér fel. Méretei miatt a Porsche Cayenne ugyan kiugró példa, de rávilágít egy általánosabb gondra:
A zöld rendszámú autóknak még felét sem teszik ki a tisztán elektromos verziók.
Az alábbi grafikonon látható, hogy az utolsó, idén március végi adatok alapján 11 ezernél is több zöld rendszámos autó van már Magyarországon. A számuk dinamikusan növekedett az elmúlt években, viszont egyre kisebb részük tisztán elektromos. Az autók fele budapesti, ahol nagy vonzerő, hogy ezekkel ingyen lehet parkolni, ami évi 100-200 ezer forintos kedvezmény is lehet, ha valaki gyakran jár a belvárosban. Ha csak napi két órát parkol valaki a közepesen drága, 440 forintos zónában minden nap, akkor évi 176 ezer forintot takarít meg a zöld rendszámmal.
Érdemes végiggondolni, hogy ténylegesen mennyire környezetbarát egy elektromos autó. Magyarországon a konnektorból jövő áram előállítása egy tudományos cikk adatai szerint 388 gramm/kilowattóra szén-dioxid kibocsátásával jár. Az idehaza legnépszerűbb tisztán elektromos meghajtású autók esetében ezzel az értékkel átszámoltuk, hogy átlagosan mennyi szén-dioxid-szennyezést termelnek 100 kilométer út alatt.
Emellett kikerestük azt is, hogy a konnektorról tölthető hibrideknek mennyi a szén-dioxid-kibocsátása: ha csak 20 kilométert mennek ezekkel, és minden használat után feltöltik, akkor akár nulla is lehetne a benzinfelhasználásuk. Az EV-Database oldalon azonban elérhetők sokkal életszerűbb adatok is, 100 kilométeres utanként, illetve ha egyáltalán nem töltik az autót. A való életben a 100 kilométerenkénti töltés tűnik reálisnak, ha az autó tulajdonosa egyáltalán hajlandó ezzel foglalkozni. 20-30 milliós autók esetében azonban nem feltétlenül életszerű, hogy néhány ezer forintos benzinköltség megtakarítása érdekében veszik erre a fáradságot a tulajok. Ezért számoltunk egy olyan értéket is, amikor csak 200 kilométerenként töltik fel az autókat.
Az alábbi táblázat a Magyarországon 30 legnépszerűbb zöld rendszámos autótípus darabszámát és egyéb jellemzőit tartalmazza. (A táblázat jobbra folytatódik, az utolsó oszlopban az ár szerepel.)
Az alábbi grafikonon a zöld rendszámos autók kibocsátását 2017-ben forgalomba helyezett új kocsik átlagával, valamint egy-egy takarékos, illetve közepes adatot produkáló konkrét modellével hasonlítottuk össze. Az látható, hogy ha minden 100 kilométeres út után feltöltik a zöld rendszámos hibrideket, akkor valamivel kisebb a kibocsátásuk, mint az átlagos autóké. Ha viszont egyáltalán nem töltik őket, akkor jóval szennyezőbbek. A valóságban valahol a két érték között lehet az igazság, de ekkor egyáltalán nem számítanak környezetbarátnak ezek az autók. A zöld rendszámos autóknál a fent leírt, a magyarországi áram előállításához szükséges kibocsátást és átlagos áramfogyasztást vettük figyelembe. Ez is jóval magasabb a valóságban, ha valaki sportosabban, dinamikusabban közlekedik.
Az idehaza második legnépszerűbb típus, a Mitsubishi Outlander semmiképp sem tekinthető környezetbarát autónak: ez egy kifejezetten nagy, nehéz, kicsi hatótávú városi terepjáró, józan ésszel felfoghatatlan, miért kell ezt kedvezményekkel a magyar államnak támogatnia. De még érdekesebbek azok az első ránézésre is benzintemetőnek kinéző luxusterepjárók, amelyeknek az EPA*-tesztek szerint el se éri a hatótávja a Magyarországon törvényileg meghatározott értéket. (A magyar törvény szerint az ENSZ-EGB 101. számú előírása alapján kell mérni.) Ilyen például a Mercedes GLC, BMW 225 XE (19 kilométeres hatótáv), a Volvo XC 90 (22 km) és az utcai versenyautó BMW i8 (24 km), ahol az elektromos motor a vezetési élményt és a gyorsulást segíti, nem a környezetvédelmet. Nem kevés autóról van szó:
minden 20. zöld rendszámos autó még a törvényileg előírt 25 kilométert sem képes egyetlen feltöltéssel megtenni az EPA-tesztek szerint.
Mindeközben az állam nem kevés pénzzel támogatja a zöld rendszámos autók vásárlását. Tavalyi cikkünkben az akkor fele ennyi autó esetében 4 milliárdos állami kiadással számoltuk. Ha a környezetvédelem a fontos, akkor ezek a pénzek sokkal jobban hasznosulnának olyan projekteknél, amelyek az autózás alternatíváit – például a közösségi közlekedést és a kerékpározást – teszik vonzóbbá.
Azt is megnéztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján, hogy a Magyarországon forgalomba helyezett autók károsanyag-kibocsátásához képest mennyivel jobbak a zöld rendszámos autók. Az alábbi grafikonon az látható, hogyan oszlik meg az autók száma szén-dioxid-kibocsátás szerint. Látszik, hogy a tisztán árammal hajtott zöld rendszámos autók messze az átlag alatt vannak. Viszont a tölthető hibridek – amelyek a zöld rendszámos autók többségét adják – egyáltalán nem jobbak az átlagnál, ezek közül több kibocsátása rosszabb, mint a hazai újonnan értékesített autók többsége 2017-ben. A táblázatban úgy számoltunk, hogy 200 kilométerenként töltik fel a konnektorról tölthető autókat.
Vannak azért pozitívumok is az e-autók kapcsán: a budapesti közösségi autókat üzemeltető GreenGo és Mol Limo által használt Volkswagen e-up!-okból már 528 van a magyar utakon – ezek közül 300 lehet a GreenGoé és 100 a MOL Limoé. Tehát a tisztán elektromos autók tizede Magyarországon a két autómegosztó cégé. Ehhez a DriveNow 40 BMW i3-ast tett hozzá nemrég.
Az alábbi grafikonon bemutatjuk azt is, hogy márkánként és típusonként milyen zöld rendszámos autók voltak forgalomban idén március 31-én:
De azért ne gondoljuk, hogy egy tisztán elektromos autó környezetbarát lenne. Helyben nem szennyezi a levegőt, és a magyar áramhálózat melletti 64-83 gramm/kilométeres érték valóban jóval alacsonyabb, mint a belsőégésű motoros autóknál, de még mindig elég sok: villamossal, vonattal 24-30 körüli ez az érték. Gyalog vagy kerékpárral pedig nulla. Az e-autók előállítása 70 százalékkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint a hagyományos kocsiké. Ezért a tudományos cikkek is sokféle végkövetkeztetést hoznak ki arra, hogy mely országban, mennyi kilométer megtétele esetén kevésbé szennyező az elektromos autó, mint a hagyományos.
Azt talán a Tesla-alapító Elon Muskon kívül senki sem hiszi el, hogy az elektromos autók megmentik az emberiséget a klímakatasztrófától. Ha egyik pillanatról a másikra a személyautókat mind elektromosra cserélnénk a világon, 4-5 százalékkal csökkenne a globális szén-dioxid-kibocsátás. Csakhogy eközben egyre többen vásárolnak autót, ráadásul egyre nagyobbakat és ezáltal szennyezőbbeket. A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékát adja a közlekedés, ezen belül közel kétharmadot a személyautók.
Lennének sokkal értelmesebb intézkedések is: Budapesten például Európa egyik leglepusztultabb, legszennyezőbb buszparkja van, közel 800 fővárosi buszt azonnal cserélni kellene, mert szennyezőek, öregek és drága a fenntartásuk. Ráadásul egy busz sokkal több kilométert tesz meg minden nap, mint egy autó, így nagyságrendekkel nagyobb hatása lenne, ha erre költenénk a nyugat-európai ál-környezetbarát e-autós támogatások szolgai másolása helyett.
(G7)
