2018. július 6. 05:28

Könnyen rosszul sülhet el a kormány közmunka-programok szűkítésére irányuló terve.

A munkaerőpiacon mára kialakult helyzetre reagálva a kormány a közmunkás létszám 150 ezer főre történő csökkentését tűzte ki célul, amivel a munkaerőhiány mérséklésére szeretne rásegíteni. Ennek megfelelően már tavaly is a korábbiaknál kevesebb pénzt, 298 milliárd forintot szánt a közmunka-programokra, amit idén 225-re csökkentettek, miközben a kitűzött cél már mostanra teljesült.

Itt azonban úgy tűnik, mégsem fognak leállni, hiszen jövőre a költségvetés tervezete szerint még kevesebb forrást, 180 milliárd forintot szánnak a közmunkára. A létszám további csökkentése pedig nagyon könnyen emberek ezreit sodorhatja az árok szélére.

Fotó: MTI Fotó: MTI

A probléma az, hogy a kormány a programok szűkítése során egyáltalán nem veszi figyelembe a területi sajátosságokat.

Bár mára nagyobb problémát jelent országos szinten a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség, megyékre lebontva ez nem minden esetben állja meg a helyét. Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy főként Kelet-Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben) szinte nincs is más lehetőség, mint a közfoglalkoztatás. Ebből kiindulva tehát ezeken a területeken távolról sem tűnik célravezető megoldásnak a közmunka-programok szűkítése, hiába pörgetné fel a kormány az átképzéseket is. Tömegével legfeljebb csak néhány ember tudna talán elhelyezkedni új képességeinek köszönhetően. A problémát ugyanis itt sokkal inkább a munkahelyek hiánya jelenti.

Már most is kérdéses: van-e még mozgástér a további szűkítésre

A legfrissebb adatok szerint azonban sokkal több közmunkás tekinthető hátrányos helyzetűnek, mint azt elsőre gondolnánk. A Belügyminisztérium 2017-es összefoglalója szerint

tavaly a közfoglalkoztatottak 88 százaléka vagy hátrányos helyzetű településen élt vagy rendkívül alacsony iskolai végzettséggel rendelkezett. Ez közel 159 ezer közmunkást érintett. 46 százalék esetében pedig mindkét feltétel teljesült, ez közel 90 ezer főt jelentett.

Forrás: Belügyminisztérium Forrás: Belügyminisztérium

Ebből kiindulva tehát a közfoglalkoztattaknak csupán 12 százaléka, közel 20 ezer fő, akit könnyedén - akár átképzéssel is, de - be lehet vonni az elsődleges munkaerőpiacra. A hátrányos helyzetben lévők esetében lehet próbálkozni átképzésekkel, hogy a piaci igényeknek jobban megfelelő tudással rendelkezzenek, de ha környéken minimális a munkalehetőség, sokkal előrébb az új szakképesítéssel sem lesznek a közmunkások. Ugyanakkor el kell ismerni azt is, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők esetében nem biztos, hogy a munkaerőpiac által igényelt szaktudáshoz elegendő az alapképzettségük.

A munkaerőpiac - legyen szó akármekkora munkaerőhiányról - nem képes mindenkit mindenhol felszívni.

A közfoglalkoztatási programok fűnyíró-elvszerű szűkítésével az ország egyes részein olyan személyek kerülhetnek ki a programokból, akikre az elsődleges piac nem tartana igényt.
És bár a közfoglalkoztatási bér még a minimálbért sem éri el, esetükben az így kapott pénz is több a semminél.