Új lendületet vett a rövidebb munkahétre való törekvés Amerikában is: Bernie Sanders szenátor a napokban jelentette be, hogy törvényjavaslatot nyújt be a 32 órás munkahét bevezetéséről – számolt be róla oldalán a USA Today. Sanders az amerikai munkavállalók termelékenységének érezhető javulásával indokolta a rövid munkahét szükségességét. Mint mondta: a jelenlegi munkavállalók 400 százalékkal termelékenyebbek, mint 1940-es évekbeli társaik, ám ami a munkaórák számát és a fizetés arányát illeti, már nem ilyen jó a helyzet, ugyanis milliók dolgoznak többet és alacsonyabb bérért, mint évtizedekkel ezelőtt. Sanders szerint az új munkarend azt is lehetővé tenné, hogy aki túllépi a 32 órás munkaidőt, kompenzációt kaphasson.
Fotó: Depositphotos
Az Egyesült Államokban jelenleg a Franklin D. Roosevelt elnök által 1938-ban aláírt Fair Labor Standards Act törvény rögzíti a munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, egyebek mellett a 40 órás munkahetet. Ami a gyakorlatban sokaknál ennél több. Egy 2019-es Gallup-felmérés szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott felnőttek több mint fele állította, hogy heti 40 óránál többet dolgozik.
A négynapos munkahét szövetségi törvénybe iktatásának egyik támogatója eddig Mark Takano kaliforniai képviselő volt, aki szerint a négynapos munkahét egyik legnagyobb előnye, hogy az amerikaiaknak "több ideje lenne élni, játszani és élvezni az életet". Takano elképzelése szerint aki túllépné a normál, 32 órás heti munkaidőt, másfélszeres túlórapénzt kapna. A négynapos munkahétről az Egyesült Államokban eddig sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem szavaztak.
Jól hangzik a heti 32 óra munka, de …
A munkaidővel és munkábajárással kapcsolatos trendek a koronavírus-járvány hatására kezdtek drasztikusan változni: a rugalmas munkaidő, a home office, a fokozott online jelenlét számos szakmában megszokottá vált.
A munka és magánélet egyensúlyának javítását, a dolgozók elégedettségének, ezzel együtt produktivitásának növelését és a kiégés elkerülését célzó négynapos munkahét bevezetése viszont hosszas előkészületet és alapos tervezést igényel a vállalatok számára.
Először is fel kell mérniük, hogy adott területen, adott munkakörök esetében ez a munkarend működhet-e, és ha igen, meg kell teremteni a munkavégzéshez szükséges feltételeket és közeget annak érdekében, hogy a dolgozók a korábban megszokottnál hatékonyabban dolgozhassanak, hiszen így öt napnyi tevékenységet kell négy napba "sűríteniük". Vagyis ugyanannyi pénzért ugyanannyi munkát kell elvégezniük, csak rövidebb idő alatt. Erre viszont nem mindenki képes, nem minden területen működik, és nem minden munkarendnél valósítható meg. A váltott műszakban dolgozók számára például ez a fajta rugalmasság nem opció.
Mi a helyzet Európában?
Amint arról korábban az Euronews is írt, Németországban egy februárban indult új kísérleti projekt keretében 45 vállalatnál tesztelik a négynapos munkahetet. A dolgozói hatékonyság fokozása érdekében növelik az önálló munkára fordítható időt és csökkentik az értekezletekkel töltött munkaórák számát.
Németország ebből a szempontból eleve sajátos helyzetben van: az átlagos munkahét a Világgazdasági Fórum adatai szerint ugyanis heti 34,2 óra. Ehhez képest a 32 óra nem jelentene jelentős különbséget azok számára, akik eddig is eszerint dolgoztak. A Forsa közvélemény-kutató felméréséből egyébként az derül ki, hogy Németországban a munkavállalók 71 százaléka üdvözölné, ha heti négy napot dolgozhatna, a munkáltatók közel fele pedig "megvalósíthatónak" tartja a négynapos munkahét tesztelését.
Európában elsőként Belgiumban iktatták törvénybe a négynapos munkahetet: 2023 novembere óta a dolgozóknak lehetőségük van rá, hogy eldöntsék: heti négy vagy öt nap alatt végzik-e el előírt mennyiségű munkájukat. Alexander de Croo belga miniszterelnök bízik benne, hogy az új modell hosszú távon dinamikusabbá teszi a belga gazdaságot, emellett megkönnyíti a munkavállalók számára a karrier és a családi élet összehangolását.
Portugáliában sem riadtak vissza a vállalatok attól, hogy teszteljék a négynapos munkahetet – ezt egyébként a portugál kormány is támogatja. Harminckilenc magánvállalat csatlakozott a kísérleti projekthez a 4 Day Week Global nonprofit érdekvédelmi csoporttal karöltve. Ez már csak azért is figyelemreméltó vállalás, mert egy szakmai jelentésből az derül ki, hogy a portugálok kétharmada rendszeresen többet dolgozik heti 40 óránál.
Európa éllovasa: ahol pozitív tapasztalatokkal zárult a kísérlet
Az Egyesült Királyság élen jár az új munkarend tesztelésében: tavaly 61 brit vállalat vagy szervezet több mint 3300 munkavállalója állt át hat hónapig a négynapos munkahétre. A vállalkozó szellemű munkaadók közé tartozott a tanácsadással foglalkozó Citizens Advice Gateshead, a Royal Society of Biology tudós társaság és a menedzsment- és vezetésfejlesztési képzéseket tartó Chartered Management Institute is. A munkaadók fele olyannyira sikeresnek ítélte a kísérletet, hogy azt tervezi, állandósítja a négynapos munkahetet. A tesztidőszakot szorgalmazó országok közé Írország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is csatlakozik.
Mi a helyzet itthon?
Amint arról a hvg.hu is beszámolt, a négynapos munkahetet Magyarországon elsők között tesztelő Magyar Telekom február 29-én zárta le nyár óta futó kísérleti programját, ami nem bizonyult elég hatékonynak. A vállalat indoklásában az áll, hogy "a négynapos modell nem alkalmazható egységesen minden munkatársra", "többségük munkája jellege vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni".
A Libri-Bookline Zrt. 2022 októberétől tette lehetővé irodai dolgozói számára – nem szervezeti szinten –, hogy heti négy napban végezzék munkájukat: hétfőtől csütörtökig összesen 34 órában. Ez be is vált, az öthónapos tesztidőszak lejártával az érintett dolgozók átállhattak erre a munkarendre - számolt be róla honlapján a könyvpiaci óriás.
Hamarosan a PwC Magyarország is beáll a sorba: június elejétől augusztus végéig négynapos nyári munkahét veszi kezdetét 280 munkatársa számára. Ahogy a cég közleményében fogalmazott: "a pilotban az audit tevékenységet folytató csapatok vesznek részt". A 32 órás munkahetet munkaidőkeret alkalmazásával és munkaidő-átcsoportosítással valósítják meg, így csak a munkaidő-beosztás változik, a dolgozók alapbére nem - írták.
