Továbbra is tempós emelkedés látható a fizetéseknél. A bruttó átlagkereset márciusban meghaladta a 714 ezer forintot, ami 8,5 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. A nettóknál 8,4 százalékos növekedés látható, ami 490 ezer forint feletti összeget jelent.
A részletes adatok azonban azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelműek rosszabbul jártak, mint akik többet kapnak. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók bruttó átlagjövedelme mindössze 293 ezer forint volt az idei év harmadik hónapjában, ez mindössze 8,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A következő, második jövedelmi ötöd tagjai 406 ezres bruttóval rendelkeztek márciusban, ez 8,9 százalékos növekedés. Ugyanakkor a harmadik ötöben soroltak bruttója 9,3 százalékkal 542 ezer forintra nőtt. A negyedik és ötödik ötödbe tartozók 10,2 és 9,1 százalékos éves többletet könyvelhettek el, így az előbbiek bruttója 772 ezer, utóbbiaké több mint 1,4 millió forintot tett ki.
Fotó: Depositphotos
A nettó reálkereseteknél 3,5 százalékos növekedés látható márciusban, ez ugyan meghaladja a februári 3,3 százalékos emelkedést, de elmarad a januári 4 százalék feletti ütemtől. Ráadásul bőven alulmúlja a 2024 márciusában mért közel 10 százalékos éves szintű emelkedést.
Elmaradt a várttól
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a piaci konszenzushoz képest valamivel gyengébb lett a bérnövekedés, ugyanakkor az átlagkereset 8,5 százalékos éves bázisú növekedése megegyezik a saját előrejelzésével.
„Legutóbb 2020 környékén lassult ilyen üteműre a bérkiáramlás. A reálgazdaság szempontjából ennél is fontosabb, hogy a lassan lemorzsolódó bérnövekedés mellett a magas infláció alacsonyan tartotta a bérek vásárlóerejének változását. Márciusban a nettó átlagbér reálértéke 3,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez nagyjából megegyezik a historikus átlaggal, tehát önmagában nem nevezhető problémásnak. Ugyanakkor a magas infláció és a magas nominális bérnövekedés kombinációjából adódó reálkereset-változás hosszú távon nem kívánatos. A vásárlóerő 2023 vége és 2024 vége között tapasztalt két számjegyű növekedéséhez képest ugyanakkor ez olyan mértékű lassulás, ami a fogyasztók számára vélhetően az anyagi helyzetünk romlását jelzi, még akkor is, ha valójában annyi történik, hogy az elkölthető jövedelem vásárlóértékének emelkedése normalizálódott” – tette hozzá.
A részletes adatokról azt mondta, hogy régen volt ennyire összhangban a nemzetgazdaság három fő területe. A költségvetés, a vállalati szektor és a non-profit szféra egyaránt 8,5 százalék körüli bérnövekedést mutatott. Így tehát minden szegmensben lassult a béremelkedés üteme, de ez inkább az állami szektorban nevezhető markánsabbnak a korábban megszokott 15-20 százalékos számok után. A versenyszférán belül jelentősebben lassult a bérkiáramlás a hulladékgazdálkodás és az energetika területén. Az ipar, a kereskedelem és a logisztika esetében a korábbi fokozatosan lassuló trend folytatódott. Az egészségügyi ellátás esetében 1 százalék közelébe eső bérnövekedés jelzi, hogy itt kifutott a korábbi bérrendezés hatása.
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a friss adatokat kommentálva közölte: A márciusi 714 ezer forintot meghaladó bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva 56 ezer forintos, azaz 8,5 százalékos növekedést jelent. Márciusban a fizetések vásárlóereje éves összevetésben 3,5 százalékkal nőtt. A reálkeresetek immár több mint másfél éve megszakítás nélkül növekednek. A politikus emellett felsorolta a különböző kedvezményeket. Például azt, hogy 2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj. 2025. október 1-jétől a háromgyermekes, majd 2026. január 1-jétől 4 lépcsőben a kétgyermekes anyák is élethosszig tartó szja-mentességet kapnak, valamint a 30 év alatti édesanyák is teljes jövedelemadómentességben részesülnek.
Alig több mint 3 százalékos reálbéremelkedésre van kilátás 2025-ben
Virovácz Péter a következő időszakról azt mondta, hogy bár a márciusi bérdinamika már eléggé beszédes, ám még érdemes megvárni az áprilisi mutatót.
„Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy a vállalatok jelentős része áttért a tavaszi (március-áprilisi) bérmeghatározásra. Ennek fényében majd csak az első három-négy hónap ismeretében lehet biztosabbat mondani az idei bérezési folyamatokról. Összességében 2025-ben 8 százalék körüli átlagbér-növekedésre számítunk a nemzetgazdaság egészében. Lefelé mutató kockázatot jelent, hogy az üzleti bizalmi indexek továbbra is gyengék, az üres álláshelyek száma csökkenőben van és általánosságban is inkább egy enyhülés látszik a munkaerőpiac feszességében. Ez pedig inkább a bérdinamika erősebb fékeződését hozhatja magával. Mivel 4,7 százalékos átlagos inflációval számolunk, így az év egészében nagyjából 3,2 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme, tehát visszalassul a historikus átlag közelébe. Így az idei év nagy kérdése, hogy képes lesz-e a fogyasztói bizalom helyreállni egy ilyen helyzetben, amikor az érzékelt relatív anyagi helyzet változása gyengébb az elmúlt egy-két évben tapasztaltnál. Ráadásul a sorozatos kormányzati beavatkozások is járhatnak olyan nem szándékolt következménnyel, hogy még jobban elbizonytalanítják a fogyasztókat. A pesszimista kimenetel ebben az esetben a megtakarítások további felhalmozása, és a már meglévő megtakarítások visszaforgatása. A fogyasztási ráta emelkedésének hiánya egyértelműen negatív kockázatot jelent az idei évre jelenleg prognosztizált 1,2 százalék körüli gazdasági növekedésére” – véli az ING közgazdásza.
Az ING-s előrejelzésnél derűlátóbban látja a jövő Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szakértője. A prognózisában 9 százalék körüli átlagos béremelkedés szerepel erre az évre, amely a 4 százalék feletti éves átlagos infláció hatását is figyelembe véve, továbbra is érdemi, 4,5 százalék körüli reálbér-növekedést indukálna. Ez pedig, habár lassabb ütemet jelent, mint a tavalyi, amikor is a munkavállalók jelentős részben visszakapták a megelőző évi infláció hatását, változatlanul erős támaszt jelenhet a fogyasztásnak az év egészében. Jövőre ugyanakkor várakozásaink szerint ismét gyorsulhat a bérdinamika, ebben szerepet játszik majd, hogy a hároméves bérmegállapodás értelmében a minimálbér is nagyobb mértékben emelkedik majd, illetve a javuló gazdasági kilátások, a növekedés erősödése is nagyobb mozgásteret nyit majd a vállalatoknak a bértárgyalások során.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig úgy látja, hogy a következő hónapokban az átlagbérek növekedési üteme a mostani szinten maradhat. Hozzátette:
„Remélve, hogy ez a 8,5 százalék már az idénre várható új szint és ennél már nem megyünk lejjebb.”
Az év vége felé a nagyberuházások elkészülése miatti munkaerőigény felfelé húzhatja a bérnövekedési ütemet, ez akár néhány százalékpont is lehet. A reálbérek átlagos növekedése az infláció mérséklődésével kismértékben emelkedhet áprilisban, majd májusban várhatóan a mostani szintre tér vissza nagyjából. Jól látható, hogy a reálbérek erőteljesebb növekedésére lenne szükség, ugyanakkor ennek a stagnáló gazdaság gátat szab. Regős Gábor közölte: „Fontos, hogy a garantált bérminimum emelkedése a jövő évben az ideinél markánsabb legyen, illetve hogy a tervezett minimálbéremelés megvalósuljon – itt kérdés, hogy a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás újratárgyalásra kerül-e, hiszen a növekedés a vártnál jóval kisebb, míg az infláció némileg nagyobb lesz. A nagyobb bérnövekedéshez ugyanakkor részben szükséges lenne a gazdasági növekedés beindulása, bár e nélkül is vannak azért valamekkora mozgósítható tartalékok a vállalkozásoknál.”
