3p

Szerdán egész napos konferenciát tartottak a Magyar Tudomány Akadémián, Számvetés és újratervezés – Magyar gazdaság 2026 címmel.

Surányi György, az MNB volt elnöke előadásában a monetáris politika elmúlt 25 évét, és annak lehetőségeit tekintette át. 

A konferencia egyik kiemelt témája volt az euróbevezetés, a monetáris unióhoz való csatlakozás kérdésköre. Surányi ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy „a 2020-as évek elejéig magányosan képviselte azt az álláspontot, hogy nincs szükség az európai monetáris unióhoz való csatlakozás erőltetett, gyorsított megvalósítására”. A szakmai érveket emellett a mai napig is fenntarthatónak, érvényesnek tartja, de megváltozott az álláspontja, és ma már azt gondolja, hogy

Magyarországnak érdemes csatlakoznia a monetáris unióhoz.

Kiemelte, hogy az euró bevezetése még nem garancia a sikeres gazdaságpolitikára. „A monetáris unióban is lehet pocsék gazdaságpolitikát folytatni, és a monetáris unión kívül is lehet hatékony, felelős, helyes gazdaságpolitikát végrehajtani” – mondta. Szerinte a monetáris unió működésében súlyos ellentmondások vannak – írja a Telex tudósításában.

Surányi György szerint az arany nemigen kamatozik
Surányi György szerint az arany nemigen kamatozik
Fotó: MTI

Arról is beszélt, hogy az elmúlt 25 évben két végletet vallott a magyar monetáris politika. Az egyik véglet szerint csak az infláció számít, a másik véglet szerint a laza monetáris, laza jövedelem és fiskális politika a feltétele a gazdaság fenntarthatóságának. Surányi szerint, mindkét véglet nagyon rossz hatással volt a gazdaságra. Közös pontjuk volt, hogy nem volt a jegybanknak árfolyam célja, ez azonban szerinte nem jelentheti azt, hogy a jegybank nem figyel az árfolyamra és annak a gazdaságra gyakorolt hatásaira.

A volt jegybankelnök kitért az Orbán-kormány és a Matolcsy György volt jegybankelnök által is hatalmas sikerként elkönyvelt aranyvásárlásra is. Szerinte amíg az arany áll a trezorban, még ha nő is az értéke (márciushoz képest egyébként hosszú áremelkedés után 20 százalékkal esett az arany ára), ameddig nem adják azt el, addig ez nem jelent többletjövedelmet az országnak. A tartási költsége viszont nagyon magas, miután az arany nem kamatozik, így az aranyra költött, az abban álló pénz nem tud kamatot sem termelni. „Ennek az a következménye, hogy az elmúlt 8-10 évben, amikor jegybank aranyat vásárolt, akkor körülbelül 800 milliárd forintos elmaradt hozamról beszélhetünk” – mondta Surányi.

Végül kijelentette: Egyik monetáris politika sem tudott eredményt elérni.

„A levonható tanulság: óvakodni kéne a divatoktól és a szélsőségektől is. Fontos lenne, hogy az MNB mai vezetése megtalálja a középutat mindaddig, amíg be nem lépünk az európai monetáris unióba.”

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG