A jegybank monetáris tanácsa az április 28-i kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem módosított a 6,25 százalékon álló irányadó rátán. A kamatfolyosó két széle is változatlan szinten maradt: az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 5,25, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalékon áll.
Varga Mihály jegybankelnök szokás szerint 15 órától sajtótájékoztatón számolt be a döntés hátteréről. Varga szavait a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte a kormányváltás és a közelgő új gazdaságpolitikai ciklus miatt. A leendő miniszterelnök, Magyar Péter sok más állami intézmény vezetőjével szemben az MNB elnökével kapcsolatban azt mondta, hogy
„fontos, hogy együtt tudjunk működni a Magyar Nemzeti Bankkal és meghagyjuk a függetlenségét. Ha a jegybank segíti a kormány munkáját, nem tesz keresztbe, akkor maradhat Varga Mihály.” A Tisza ugyanis nem szeretne nemzetközi instabilitást.
Emellett Varga Mihály euróbevezetéssel kapcsolatos gondolatait (ami a Tisza egyik legfontosabb gazdasági ígérete) is megismerhettük a Monetáris Tanács ülését követően.
A kamatdöntés háttere
„A Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. A geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak az inflációs és növekedési kilátásokra. A pontos mértéket változatlanul bizonytalanságok övezik” – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Hozzátette: a hazai eszközök kockázati felára csökkent a parlamenti választások után. Ez országspecifikus folyamatnak számít, aminek hátterében leginkább az euró bevezetésének és az uniós források hazahozatalának az ígérete áll. Ennek a hatásnak a tartósságáról ugyanakkor a jegybanknak még meg kell győződnie.
„Továbbra is óvatos, türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt. A jegybank körültekintően és adatvezérelten hozza meg a jövőbeli döntéseit” – tette hozzá Varga Mihály. A külső környezet nem támogató a jegybankok monetáris politikájára és így a kamatcsökkentésekre vonatkozóan.
Az iráni háború mellett a nagy központi bankok sem lazítanak a monetáris feltételeken: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szinten tarthatja a kamatkondíciókat, az Európai Központ Bank pedig egyenesen kamatot emelhet a növekvő inflációs kockázatok fényében.
Az iráni háború
A magyar jegybankelnök így folytatta: a közel-keleti konfliktus megítélése gyorsan, napról napra változik, de a gazdasági kilátások romlottak.
Az eurózóna GDP-je a januárban várt 1,3 helyett 1,1 százalék, az infláció pedig 1,9 helyett 2,6 százalék lehet. A feltörekvő piacokon markánsabb lehet a hatás egy negatív forgatókönyv esetén.
Továbbra is nagy bizonytalanság látszik az energiapiaci folyamatokban. „Az olaj- és gázárak magasan ragadása különösen a jelentős energiaimporttal bíró gazdaságokban (mint Magyarország – a szerk.) jelenthet nagyobb kockázatot.”
Az energiaárak mellett a nyersanyagok és a műtrágya árának emelkedésére is felhívta a figyelmet Varga Mihály, ami szerinte az élelmiszerek piacán is inflációs kockázatokkal jár.
Olcsóbb lett az államadósság finanszírozása
Majd néhány kedvező folyamatot is megemlített. Némileg javult a globális befektetői hangulat, számos kockázati indikátor az iráni háború előtti szinte mérséklődött. Az államkötvények hozama globálisan még nem süllyedt, a magyar hozamok viszont kivételt jelentenek, és lejjebb jöttek a javuló országkockázati megítélés miatt (ami a Tisza győzelmével van összefüggésben – a szerk.).
A 10 éves magyar államkötvény hozama 100 bázisponttal esett, miközben a német 10 évesé gyakorlatilag nem változott. A magyar állam hosszú lejáratú dollárkötvényeinek kamata is csökkent (aminek a mennyiségére rá is emelt az Államadósság Kezelő Központ még a választások előtt), így olcsóbbá vált a magyar állam devizafinanszírozása.
Varga a magyar eszközök közül kiemelte még a forintot, ami a régiós devizáknál lényegesen nagyobb mértékben erősödött a választások óta. Az árfolyam volatilitása is mérséklődött, bár még mindig az iráni háború kirobbanása előtti szinteken áll.
A jegybankelnök emlékeztetett, hogy március végére teljesült az idei évre tervezett pénzforgalmi hiány 81 százaléka. Bár az új kormány pontos gazdaságpolitikai intézkedéseit még nem ismerjük, Varga szerint fegyelmezett költségvetési politikára lenne szükség.
Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a jegybank toleranciasávja (2-4 százalék) felett alakulhat, fenntarthatóan csak 2027 második felében térhet oda vissza. Az inflációs kockázatok növekedését az erős forint képes ellensúlyozni. Varga ismét kiemelte a devizapiaci stabilitás szükségességét. A lakosság inflációs várakozásai még mindig jóval magasabbak a tényleges, a Központi Statisztikai Hivatal által mért márciusi inflációnál (1,8 vs. 7,2 százalék).
„A bizonytalan környezetben stabilitásorientált monetáris politikai megközelítésre van szükség” – zárta gondolatait Varga, majd következtek a kérdések.
Kérdések
A választások óta Orbán Viktorral egyszer beszélt Varga Mihály telefonon. A leköszönő miniszterelnök megköszönte az együttműködést és további jó munkát kívánt a jegybank elnökének. Magyar Péter leendő kormányfővel Varga még nem beszélt április 12-e óta.
Kármán András leendő pénzügyminiszterrel viszont volt egy személyes találkozója. Tőle leginkább arról érdeklődött, hogy a kormányprogram mennyiben különbözhet vagy egyezhet majd meg a Tisza eddig megismert gazdasági ígéreteivel. Ez ugyanakkor egy magánbeszélgetés volt, amivel kapcsolatban Varga nem osztott meg további részleteket. Telefonon pedig azóta többször is egyeztettek már.
Varga hozzátette, az, hogy a leendő új kormány tiszteletben tartja a monetáris politika függetlenségét, jól láthatóan kifizetődik a piaci bizalomban is. Ez az állampapírpiaci hozamok csökkenésében és az árfolyam erődösében öltött eddig testet.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Magyar euró 2030-ban?
Az euró bevezetéséről nem a jegybank dönt – kezdte a reakciót egy másik kérdésre Varga Mihály. De ha ez a döntés megszületik, akkor a monetáris politikának ehhez alkalmazkodnia kell és nagyon komoly munkával támogatnia a kormány elképzelését.
„Sokszor úgy érzem, indokolatlan várakozások kapcsolódnak az euró bevezetéséhez. Bár a magyar lakosság többsége támogatja az euró bevezetését, nincs garancia arra, hogy amennyiben egy alapos tervező munka nem történik meg, akkor ez sikeres legyen”
– tette hozzá. Az eddig az eurózónához csatlakozók nagyjából fele sikeresen, másik fele pedig sikertelenül abszolválta ezt a kihívást.
Varga Mihály Simor András volt jegybankelnök ügyére is kitért, amiben Simor zsarolás vádjával élt. Varga rövid és gyors vizsgálatot kért ebben a kérdésben. Reméli, hogy néhány napon belül lezárul a vizsgálat és erről tájékoztatni tudják majd a közvéleményt.
Az Mfor is szót kapott
Majd lapunk kérdései következtek. Először az elmúlt években Magyarországon kialakult kettős, vagy többes kamatrendszerről, a monetáris politika jövőben várható mozgásteréről érdeklődtünk.
„Nem árultunk zsákbamacskát korábban sem, a monetáris politika hatását gyengítő lépések rosszak a gazdaságnak” – kezdte válaszát Varga Mihály.
A jegybankelnök hozzátette, hogy az előző kormánynak is jelezték, hogy a kamatcsatorna módosítása a kettős, vagy többes kamatrendszer fenntartásával nem teszi hatékonnyá a monetáris politika működését.
Varga hozzátette: abban bíznak, hogy olyan szakemberek kerülnek be a leendő új kormányba, akik korábban a Magyar Nemzeti Bankban dolgoztak, és talán az előző, szintén a jegybankban dolgozó kollégáknál jobban értik majd, miért káros a monetáris politika hatásának ilyen módon történő gyengítése.
Majd azzal kapcsolatban érdeklődtünk, hogy amennyiben megszületik a döntés az euró bevezetésével kapcsolatban, a jegybanknak szükséges-e, hogy legyen deklaráltan árfolyamcélja. Lévén az euró bevezetésének egyik feltétele az ERM II-es rendszerhez való csatlakozás, aminek keretében egy szűk árfolyamsávban kellene mozognia a devizának.
Ebben az esetben az inflációs célt is módosítani kellene – tette hozzá Varga Mihály. „De ne rohanjunk előre, várjuk meg a kormány döntését. Utána beszéljünk arról, hogyan kell a jegybanknak ehhez alkalmazkodnia.”
