A hétvégén tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai földgáztárolók töltöttségi adatait, amely szerint január 18-án 3,98 milliárd köbméter volt a tárolókban, ami az összkapacitás 62,96 százaléka. A hivatal néhány nappal korábban az összehasonlítást segítő (minden hónap 15-ére vonatkozó) adatot is publikálta. Míg 2022 januárjának közepén 2,72 milliárd köbméter tartalék volt, addig idén 4,08 milliárd. Hasonlóan pozitív az összkép, ha a MEKH által közölt január 18-án mért számokat vetjük össze, hiszen idén, ahogy fent írtuk alig marad el a 4 milliárdos szinttől a tárolókban lévő gáz, miközben egy éve ez csak 2,6 milliárd köbméter volt.
A folyamatok hátterében több tényező is áll, az egyik legfontosabb, hogy az ősz kifejezetten enyhének bizonyult, így egy korábban nem tapasztalt folyamatot láthattunk, a tartalékokat ugyanis november közepéig tudták növelni. Emellett az is komoly szerepet játszott, hogy az elszálló árak miatt az ipari fogyasztók, a közintézmények és a lakosság is sokkal megfontoltabban használta a földgázt. Ennek kapcsán a közelmúltban több minisztérium is publikált adatokat. Varga Mihály a Facebookon arról írt, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjában 60 százalékkal kevesebb földgázt használtak az állami hivatalok az egy évvel korábbinál.
Az energiaügyi minisztérium pedig azt közölte, hogy háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25 százalékkal csökkentették földgázfelhasználásukat 2022 utolsó hónapjában 2021 azonos időszakához képest. Hozzátették, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi éves gázfogyasztás 17 százalékkal mérséklődött tavalyelőtthöz viszonyítva. A takarékoskodás egyébként az utolsó négy hónapra koncentrálódott, hiszen korábban az Eurostat azt jelezte, hogy a magyar fogyasztás nagyjából az uniós átlaggal azonos mértékben 20 százalék körüli visszaesést mutatott.
Ami a tartalékokat illeti, a MEKH szerint január 18-án a hazai éves fogyasztásarányos töltöttség 40,12 százalék volt, míg az európai földgáztárolók átlagos töltöttsége 23,74 százalékon állt. A tárolókban lévő 3,98 milliárd köbméternyi földgáz a 2022-es éves lakossági fogyasztás 109,5 százaléka.
Ha már a hivatal beemelte az európai számokat, akkor érdemes megjegyezni, hogy fogyasztásarányosan a hazai tárolói kapacitás az egyik legnagyobb Európában. Ugyanakkor érdemes a hazai tartalékokat összevetni Németország adataival, már csak azért is, mert az energiahordozók szállítása kapcsán a háború kitöréséig Berlin is kvázi vakon bízott az oroszokban, akik aztán tavaly nyáron ennek ellenére felrúgták a szerződéses kötelezettségüket és leállították a gázszállítást Németország felé. Ennek ellenére az orosz gáz nélkül is megoldották a kérdést, és a hétvégi adatok szerint a német tartalékok 85 százalékon álltak, ami 2016 óta a legmagasabb szint az év ezen időszakában.
A folyamatok hátterét a Klasszis Klub legutóbbi beszélgetésén Holoda Attila energetikai szakértő világította meg. Szerinte Magyarországon a rövidtávú érdekeket nézve a tavaly nyáron 200 euró körüli átlagáron betárolt gázkészleteket próbálják leépíteni. Éppen ezért az úgynevezett lakossági piaci ár a tőzsdei zuhanás ellenére sem csökkent, és egyelőre a vállalatok is drágán kapják az energiahordozót, igaz, a rezsicsökkentett áron az MVM rengeteg pénzt veszít. Holoda Attila szerint a kormány és az MVM vélhetőleg abban bízik, hogy a földgáz ára nem fog ismét meglódulni, és az oroszok továbbra is szállítanak majd, így a 2023-as évben jóval kisebb teher lesz emiatt a költségvetésen. A szakértő szerint Nyugat-Európában ezzel szemben két másik szempont fontosabb, egyrészt szeretnék minél nagyobb tartalékokkal zárni a fűtési szezont, így a nyári betároláskor kisebb mennyiségre lenne szükség, ami alacsonyan tarthatná az árakat. Másrészt pedig a mostani olcsóbb gázt eladva a piaci szereplőknek (legyen szó akár a lakosságról, akár a vállalkozásokról) enyhíteni tudják az ő terheiket. (Más kérdés, hogy ezzel a fajta rezsicsökkentéssel a nyugati energiacégek könyveiben ott maradn majd a tavaly nyáron drágán vásárolt gáz.)
Az utóbbi időszakban számos magyar makroelemző vizsgálta a gázár változásának hatásait. Ezekből az elemzésekből az derült ki, hogy amennyiben a mostani nagyjából 60 euró körüli gázár kitartana, akkor különböző (például az ősz folyamán két pályázat keretében a vállalati szektornak juttatott többszázmilliárd forint) támogatásokból származó és az MVM tőkepótlása miatt költségvetésen lévő nyomás látványosan csökkenne. Ráadásul a 2023-as költségvetésbe betervezett 2000 milliárdos rezsivédelmi alapnak egy tetemes részét nem kellene az eredetileg meghatározott célokra felhasználni. Így a bent maradó pénzt akár komolyabb energetikai projektekre is lehetne fordítani, amely később segítene az energiaegyenlegünk javításában. Hiszen például az épületállomány felújítása révén kevesebb energiát vagy energiahordozót kellene importálni, de a hálózatfejlesztés, vagy a megújuló energiatermelés ösztönzése is jótékony hatású lenne.
