5p

Az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő sokat segített az ország energiaellátásán. A magyar gáztárolók töltöttségi szintje jóval magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az MVM igyekszik a tavaly nyáron nagyon drágán vásárolt készleteket leépíteni.

A hétvégén tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai földgáztárolók töltöttségi adatait, amely szerint január 18-án 3,98 milliárd köbméter volt a tárolókban, ami az összkapacitás 62,96 százaléka. A hivatal néhány nappal korábban az összehasonlítást segítő (minden hónap 15-ére vonatkozó) adatot is publikálta. Míg 2022 januárjának közepén 2,72 milliárd köbméter tartalék volt, addig idén 4,08 milliárd. Hasonlóan pozitív az összkép, ha a MEKH által közölt január 18-án mért számokat vetjük össze, hiszen idén, ahogy fent írtuk alig marad el a 4 milliárdos szinttől a tárolókban lévő gáz, miközben egy éve ez csak 2,6 milliárd köbméter volt.

A folyamatok hátterében több tényező is áll, az egyik legfontosabb, hogy az ősz kifejezetten enyhének bizonyult, így egy korábban nem tapasztalt folyamatot láthattunk, a tartalékokat ugyanis november közepéig tudták növelni. Emellett az is komoly szerepet játszott, hogy az elszálló árak miatt az ipari fogyasztók, a közintézmények és a lakosság is sokkal megfontoltabban használta a földgázt. Ennek kapcsán a közelmúltban több minisztérium is publikált adatokat. Varga Mihály a Facebookon arról írt, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjában 60 százalékkal kevesebb földgázt használtak az állami hivatalok az egy évvel korábbinál.

Az energiaügyi minisztérium pedig azt közölte, hogy háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25 százalékkal csökkentették földgázfelhasználásukat 2022 utolsó hónapjában 2021 azonos időszakához képest. Hozzátették, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi éves gázfogyasztás 17 százalékkal mérséklődött tavalyelőtthöz viszonyítva. A takarékoskodás egyébként az utolsó négy hónapra koncentrálódott, hiszen korábban az Eurostat azt jelezte, hogy a magyar fogyasztás nagyjából az uniós átlaggal azonos mértékben 20 százalék körüli visszaesést mutatott.

Ami a tartalékokat illeti, a MEKH szerint január 18-án a hazai éves fogyasztásarányos töltöttség 40,12 százalék volt, míg az európai földgáztárolók átlagos töltöttsége 23,74 százalékon állt. A tárolókban lévő 3,98 milliárd köbméternyi földgáz a 2022-es éves lakossági fogyasztás 109,5 százaléka.

Ha már a hivatal beemelte az európai számokat, akkor érdemes megjegyezni, hogy fogyasztásarányosan a hazai tárolói kapacitás az egyik legnagyobb Európában. Ugyanakkor érdemes a hazai tartalékokat összevetni Németország adataival, már csak azért is, mert az energiahordozók szállítása kapcsán a háború kitöréséig Berlin is kvázi vakon bízott az oroszokban, akik aztán tavaly nyáron ennek ellenére felrúgták a szerződéses kötelezettségüket és leállították a gázszállítást Németország felé. Ennek ellenére az orosz gáz nélkül is megoldották a kérdést, és a hétvégi adatok szerint a német tartalékok 85 százalékon álltak, ami 2016 óta a legmagasabb szint az év ezen időszakában.

Mindenki spórol, így a tárolók is lassabban ürülnek. Fotó: Depositphotos
Mindenki spórol, így a tárolók is lassabban ürülnek. Fotó: Depositphotos

A folyamatok hátterét a Klasszis Klub legutóbbi beszélgetésén Holoda Attila energetikai szakértő világította meg. Szerinte Magyarországon a rövidtávú érdekeket nézve a tavaly nyáron 200 euró körüli átlagáron betárolt gázkészleteket próbálják leépíteni. Éppen ezért az úgynevezett lakossági piaci ár a tőzsdei zuhanás ellenére sem csökkent, és egyelőre a vállalatok is drágán kapják az energiahordozót, igaz, a rezsicsökkentett áron az MVM rengeteg pénzt veszít. Holoda Attila szerint a kormány és az MVM vélhetőleg abban bízik, hogy a földgáz ára nem fog ismét meglódulni, és az oroszok továbbra is szállítanak majd, így a 2023-as évben jóval kisebb teher lesz emiatt a költségvetésen. A szakértő szerint Nyugat-Európában ezzel szemben két másik szempont fontosabb, egyrészt szeretnék minél nagyobb tartalékokkal zárni a fűtési szezont, így a nyári betároláskor kisebb mennyiségre lenne szükség, ami alacsonyan tarthatná az árakat. Másrészt pedig a mostani olcsóbb gázt eladva a piaci szereplőknek (legyen szó akár a lakosságról, akár a vállalkozásokról) enyhíteni tudják az ő terheiket. (Más kérdés, hogy ezzel a fajta rezsicsökkentéssel a nyugati energiacégek könyveiben ott maradn majd a tavaly nyáron drágán vásárolt gáz.)

Az utóbbi időszakban számos magyar makroelemző vizsgálta a gázár változásának hatásait. Ezekből az elemzésekből az derült ki, hogy amennyiben a mostani nagyjából 60 euró körüli gázár kitartana, akkor különböző (például az ősz folyamán két pályázat keretében a vállalati szektornak juttatott többszázmilliárd forint) támogatásokból származó és az MVM tőkepótlása miatt költségvetésen lévő nyomás látványosan csökkenne. Ráadásul a 2023-as költségvetésbe betervezett 2000 milliárdos rezsivédelmi alapnak egy tetemes részét nem kellene az eredetileg meghatározott célokra felhasználni. Így a bent maradó pénzt akár komolyabb energetikai projektekre is lehetne fordítani, amely később segítene az energiaegyenlegünk javításában. Hiszen például az épületállomány felújítása révén kevesebb energiát vagy energiahordozót kellene importálni, de a hálózatfejlesztés, vagy a megújuló energiatermelés ösztönzése is jótékony hatású lenne.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!