<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Minden jel egyértelműen arra mutat, hogy Magyarország újabb területen lépett különútra. Miközben más tagállamokban a bérfelzárkóztatási törekvéseket sem tudta megakasztani a koronavírus-járvány és az általa kiváltott bizonytalanság, hazánkban ez nyomós hivatkozási alap volt az óvatoskodásra. Az alacsony mértékű emelésnek nemcsak idehaza, de nemzetközi összehasonlításban is meglesz a kedvezőtlen hatása.

Hosszas, többfordulós egyeztetések után január 25-én sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a 2021-es minimálbért illetően. Az első körben 4 százalékos emelés eredményeként 167 400 forintra emelkedik 161 ezer forintról. Ugyan rögzítették az elvi lehetőséget az év közbeni további emelésnek, ám azt a munkaadók a szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez kötötték. Tekintve az idei évet övező gazdasági bizonytalanságokat, túl korai lenne még arról elmélkedni, hogy mennyi esély mutatkozik az első félév végi plusz 1 százalékos emelésre. Az viszont már szinte biztosan kijelenthető, hogy pluszemeléssel vagy anélkül egyaránt rossz fény vetődhet Magyarországra és az Orbán-kormányra. És nem csak azért, mert a hazai bérfelzárkóztatási folyamat megtorpanni látszik a 4 százalékos emelés miatt.

Ha valaki ránéz a nemzetközi statisztikákra, azt fogja látni, hogy a magyar bér jelentős mértékben csökkent. A 4 százalékos emelés mellé ugyanis 6,6 százalékos forintromlás társult. Ilyen folyamatokra nem találtunk példát a régióban, de kezdjük az alapoktól.

Fotó: PixabayFotó: Pixabay

Ahogy arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk már, a régiós országok nem mindegyike gondolta úgy, hogy a COVID okozta bizonytalanság és gazdasági nehézségek kellő indokot a lassításra.

Szlovákiában és Lengyelországban 7,7, illetve 7,4 százalékkal emelkedett január elsejétől a minimálbér. Közvetlen északi szomszédunknál ráadásul nem is húzták az utolsó pillanatig a döntést, a javaslatot már augusztusban benyújtották, és október 20-án el is fogadták. Csehországban 4,1 százalékkal növekedett a minimálbér, Romániában pedig 3,1 százalékkal.

Ezek az változások egyébként az általános bérfolyamatokat is meghatározzák: a minimálbér ugyanis egy olyan indikátorként is funkcionálhat, mely a versenyszféra bértárgyalásai során segíthet a megegyezésben. Emellett a kötelezően fizetendő legkisebb bér emelése béremelésre kényszerítheti a piac többi szereplőjét a magasabb bérkategóriájú fizetések esetén is; ezzel kerülhető el a bértábla torlódása.

Ahogy azt például a Pénzügyminisztérium tavaly év végi prognózisa is mutatta az országos átlagbér robbanása is megtorpanhat idén. A minimálbér 4 százalékos emelése az átlagbér tekintetében 4,7 százalékos növekedést eredményezhet majd. Mivel azonban a régiónkban több ország is ennél nagyobb szintű emelésrő döntött, hazánkra leszakadás vár idén a nemzetközi versenyben. Ám nemcsak ez a probléma, és nem ez a legfőbb ok, amiért Magyarország szégyenpadra kerülhet.

Ennek csak a legnagyobbak fognak örülni

A magyar emelés alacsony mértéke azonban azon kívül, hogy leszakadunk a bérfelzárkózásban, illetve az infláció elviszi azt a kevés pluszt - mint azt a napokban mutattuk be - egy másik kellemetlen következménye is lesz. A forint elmúlt egy évben bekövetkezett gyengülése bőven meghaladja az emelés mértékét. Így pedig euróban számolva nemhogy stagnálni, vagy növekedni fog a magyar legkisebb bér, hanem egyenesen csökkenni. Körképünk alapján ilyen helyzet egyetlen más régiós ország esetében sem alakult ki.

Cikkünk írása idején az egy évvel korábbi állapothoz képest a forint 6,6 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, miközben a minimálbért csupán 4 százalékkal emelték. Ez azt jelenti, hogy az uniós közös devizában számolva 2,4 százalékos csökkenés látszik majd az adatokban.

Hozzánk hasonló mértékben emelték a minimálbért Csehországban is, ahol szintén nincs még euró, ott viszont a legkisebb bér értékállóságát biztosították. 4,09 százalékos koronagyengülés mellé társul a 4,1 százalékos emelés. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet Lengyelországban is: a 7,7 százalékos emelés bőven elbírja a zloty gyengülését, sőt euróban számolva a jelenlegi árfolyamon még 0,8 százalékos növekedésre is mutatkozik esély.

Keleti szomszédunkban, Romániában sem romlott olyan mértékben a fizetőeszköz, hogy a régió legalacsonyabb minimálbér-emelését teljesen erodálja. A 3,1 százalékos emelés mellé 2,09 százalékos mértékű lei-romlást rögzítettünk. A tőlünk déli irányba elhelyezkedő országokban is biztatóbb a helyzet, mint idehaza. Horvárországban 4,6 százalékos emelésről határoztak, a kuna viszont csak 1,6 százalékos veszített az értékéből egy év alatt. Bulgáriában pedig úgy emelték 6,6 százalékkal a minimálbért, hogy a bolgár leva gyakorlatilag megőrizte értékét az euróval szemben.

Vizsgálódásunk során egyértelművé vált, hogy Magyarország az uniós rangsorban még hátrébb fog kerülni. Ehhez nemcsak az alacsony emelés és a forint gyengülése járul hozzá, hanem az is, hogy az eddig mögöttünk szereplő Lettország 16 százalékos minimálbér-emelésével leelőz minket.

Van azonban, akik számára előnyösek lehetnek ezek a változások: a magyar kormány és a befektetni tervező nagy nemzetközi cégek profitálhatnak a jelenlegi helyzetből. Mint arra korábbi cikkeinkben már kitértünk: a nagy magyar bérrobbanásból a forint gyengülése miatt nem sok minden látszik nemzetközi viszonylatban és összehasonlításban. Ez a kettős játszma pedig kifejezetten kedvező az Orbán-kormánynak abból a szempontból, hogy hazánk nagyobb vonzerővel bírjon a befektetők szemében. Aki ugyanis a régiós országokba szeretne például egy gyárat telepíteni, az infrastruktúra, adózási környezet, tőke és munkaerő mellett a költségeket is figyelembe veszi, így a bérköltségeket is. És míg máshol azt látja, hogy egy év alatt mennyit drágul euróval a foglalkoztatás, addig a magyar viszonyok egyre olcsóbb munkaerőről árulkodnak számára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.