Hosszas, többfordulós egyeztetések után január 25-én sikerült megállapodnia a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a 2021-es minimálbért illetően. Az első körben 4 százalékos emelés eredményeként 167 400 forintra emelkedik 161 ezer forintról. Ugyan rögzítették az elvi lehetőséget az év közbeni további emelésnek, ám azt a munkaadók a szociális hozzájárulási adó csökkentéséhez kötötték. Tekintve az idei évet övező gazdasági bizonytalanságokat, túl korai lenne még arról elmélkedni, hogy mennyi esély mutatkozik az első félév végi plusz 1 százalékos emelésre. Az viszont már szinte biztosan kijelenthető, hogy pluszemeléssel vagy anélkül egyaránt rossz fény vetődhet Magyarországra és az Orbán-kormányra. És nem csak azért, mert a hazai bérfelzárkóztatási folyamat megtorpanni látszik a 4 százalékos emelés miatt.
Ha valaki ránéz a nemzetközi statisztikákra, azt fogja látni, hogy a magyar bér jelentős mértékben csökkent. A 4 százalékos emelés mellé ugyanis 6,6 százalékos forintromlás társult. Ilyen folyamatokra nem találtunk példát a régióban, de kezdjük az alapoktól.
Ahogy arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk már, a régiós országok nem mindegyike gondolta úgy, hogy a COVID okozta bizonytalanság és gazdasági nehézségek kellő indokot a lassításra.
Szlovákiában és Lengyelországban 7,7, illetve 7,4 százalékkal emelkedett január elsejétől a minimálbér. Közvetlen északi szomszédunknál ráadásul nem is húzták az utolsó pillanatig a döntést, a javaslatot már augusztusban benyújtották, és október 20-án el is fogadták. Csehországban 4,1 százalékkal növekedett a minimálbér, Romániában pedig 3,1 százalékkal.
Ezek az változások egyébként az általános bérfolyamatokat is meghatározzák: a minimálbér ugyanis egy olyan indikátorként is funkcionálhat, mely a versenyszféra bértárgyalásai során segíthet a megegyezésben. Emellett a kötelezően fizetendő legkisebb bér emelése béremelésre kényszerítheti a piac többi szereplőjét a magasabb bérkategóriájú fizetések esetén is; ezzel kerülhető el a bértábla torlódása.
Ahogy azt például a Pénzügyminisztérium tavaly év végi prognózisa is mutatta az országos átlagbér robbanása is megtorpanhat idén. A minimálbér 4 százalékos emelése az átlagbér tekintetében 4,7 százalékos növekedést eredményezhet majd. Mivel azonban a régiónkban több ország is ennél nagyobb szintű emelésrő döntött, hazánkra leszakadás vár idén a nemzetközi versenyben. Ám nemcsak ez a probléma, és nem ez a legfőbb ok, amiért Magyarország szégyenpadra kerülhet.
Ennek csak a legnagyobbak fognak örülni
A magyar emelés alacsony mértéke azonban azon kívül, hogy leszakadunk a bérfelzárkózásban, illetve az infláció elviszi azt a kevés pluszt - mint azt a napokban mutattuk be - egy másik kellemetlen következménye is lesz. A forint elmúlt egy évben bekövetkezett gyengülése bőven meghaladja az emelés mértékét. Így pedig euróban számolva nemhogy stagnálni, vagy növekedni fog a magyar legkisebb bér, hanem egyenesen csökkenni. Körképünk alapján ilyen helyzet egyetlen más régiós ország esetében sem alakult ki.
Cikkünk írása idején az egy évvel korábbi állapothoz képest a forint 6,6 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, miközben a minimálbért csupán 4 százalékkal emelték. Ez azt jelenti, hogy az uniós közös devizában számolva 2,4 százalékos csökkenés látszik majd az adatokban.
Hozzánk hasonló mértékben emelték a minimálbért Csehországban is, ahol szintén nincs még euró, ott viszont a legkisebb bér értékállóságát biztosították. 4,09 százalékos koronagyengülés mellé társul a 4,1 százalékos emelés. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet Lengyelországban is: a 7,7 százalékos emelés bőven elbírja a zloty gyengülését, sőt euróban számolva a jelenlegi árfolyamon még 0,8 százalékos növekedésre is mutatkozik esély.
Keleti szomszédunkban, Romániában sem romlott olyan mértékben a fizetőeszköz, hogy a régió legalacsonyabb minimálbér-emelését teljesen erodálja. A 3,1 százalékos emelés mellé 2,09 százalékos mértékű lei-romlást rögzítettünk. A tőlünk déli irányba elhelyezkedő országokban is biztatóbb a helyzet, mint idehaza. Horvárországban 4,6 százalékos emelésről határoztak, a kuna viszont csak 1,6 százalékos veszített az értékéből egy év alatt. Bulgáriában pedig úgy emelték 6,6 százalékkal a minimálbért, hogy a bolgár leva gyakorlatilag megőrizte értékét az euróval szemben.
Vizsgálódásunk során egyértelművé vált, hogy Magyarország az uniós rangsorban még hátrébb fog kerülni. Ehhez nemcsak az alacsony emelés és a forint gyengülése járul hozzá, hanem az is, hogy az eddig mögöttünk szereplő Lettország 16 százalékos minimálbér-emelésével leelőz minket.
Van azonban, akik számára előnyösek lehetnek ezek a változások: a magyar kormány és a befektetni tervező nagy nemzetközi cégek profitálhatnak a jelenlegi helyzetből. Mint arra korábbi cikkeinkben már kitértünk: a nagy magyar bérrobbanásból a forint gyengülése miatt nem sok minden látszik nemzetközi viszonylatban és összehasonlításban. Ez a kettős játszma pedig kifejezetten kedvező az Orbán-kormánynak abból a szempontból, hogy hazánk nagyobb vonzerővel bírjon a befektetők szemében. Aki ugyanis a régiós országokba szeretne például egy gyárat telepíteni, az infrastruktúra, adózási környezet, tőke és munkaerő mellett a költségeket is figyelembe veszi, így a bérköltségeket is. És míg máshol azt látja, hogy egy év alatt mennyit drágul euróval a foglalkoztatás, addig a magyar viszonyok egyre olcsóbb munkaerőről árulkodnak számára.
