Miután Orbán Viktor tavaly október közepén azt javasolta a magyaroknak, hogy ezen a télen a járványhelyzet miatt senki ne tervezzen külföldi vakációt, azonnal felhangzott az aggódó hang a hazai síelők táborából: ha mindenki itthon marad siklani, az jó hóviszonyú hétvégéken kezelhetetlen tömeget hajt majd ki a sípályáinkra. Magyarországról ugyanis mintegy félmillió ember jár rendszeresen külföldre síelni, a magyar pályák kapacitása pedig nyilván korlátozott, hiszen nem alpesi ország vagyunk.
Amikor a miniszterelnök gyakorlatilag lefújta az idei, külföldi síszezont, megkerestük a Magyar Utazási Irodák Szövetségét, hogy megtudjuk, volt-e bármilyen látványos hatása Orbán Viktor javaslatának a külföldi síút-foglalásokra. Akkor azt közölték, hogy 2020-ban a megelőző évekhez képest természetesen kevesebb érdeklődés futott be a szövetségi tagokhoz a bizonytalan járványhelyzet miatt, de azok egy része konkrét foglalásokban végződött, lemondási hullámot pedig a miniszterelnöki intelem után sem érzékeltek.
Korábban írtuk:
Hiába Orbán Viktor intelme, még nem mondtunk le az idei síszezonról
Október óta persze rengeteg dolog történt: először olyan szinten rosszra fordult itthon a járványhelyzet, hogy a kormány novemberben szigorított, az egész országnak megint be kellett zárnia, és ezúttal megkaptuk a nyakunkba a kijárási tilalmat is. Aztán felbukkantak új vírusvariánsok, és bár december végén elkezdődött a magyarok koronavírus elleni vakcinázása, az oltószer beszerzése döcög, az immunizálás tempója lassú. Az mondjuk örömteli, hogy úgy tűnik, a lezárások hatására kezdenek visszaszorulni a fertőzések, de így is maradt egy sor olyan körülmény, ami megtorpedózza az ember utazási kedvét, például az, hogy több országba - köztük a magyar sízők által legkedveltebb Ausztriába - turisztikai céllal most nem is lehet beutazni. Ezzel együtt azonban fokozatosan megnyitottak a magyarországi síterepek, így megnéztük, külföld híján hogyan alakult a féltávjáig a magyarok síszezonja.
Sehol semmi, de még mindig bíznak
Több népszerű külföldi síterep végül nem nyitott ki a szezon elején a járvány miatt. Ebben a helyzetben a hazai, síutakra specializálódott utazási irodák nagyjából annyit tudnak tenni, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fent a külföldi partnerekkel, és ugrásra készen várják az esetleges pozitív változásokat. A szezon nagyjából fele már lement ebben a kényszerű nihilben, de a Magyar Utazási Irodák Szövetsége nagyon bízik abban, hogy tél végén-tavasz elején megindulhatnak a síutak.
A teljes szezon foglalásainak meghiúsulása ugyanis a hazai irodák esetében több tízezer vendégéjszaka kiesését jelentené, közölte lapunkkal a szövetség.
Mint elmondták, az elmúlt években az utazási irodákat igénybe vevő turisták jellemzően október után foglaltak. Ebben a szezonban is maradtak olyanok, akik a pandémia ellenére megkockáztatnák a határon túli siklást, ők különleges feltételekkel tudtak most foglalni, a hazai cégek igyekeznek "rugalmasan tartani a helyeket" a MUISZ közlése szerint. Október után, vagyis már a hagyományos foglalási időszakban csoportos foglalások jellemzően nem voltak, egyéni foglalások is csak nagyon kis arányban. Több hazai utazási iroda most előleg befizetése nélkül is készített foglalást.
Ausztria a legnépszerűbb magyar célpont síelésre, de oda most turisztikai céllal nem lehet beutazni. A MUISZ-tagoknál az elmúlt években az összes külföldi foglalás több mint 50 százalékát tették ki az osztrák utak, ezt követi Szlovákia és Olaszország, majd Szlovénia, Franciaország, Lengyelország, Svájc és Szerbia.
A lista java részénél most nem kerülhet szóba a síút. Jelenleg a listáról Svájcba tudunk korlátozásmentesen utazni, illetve a listán kívüli, közeli helyek közül Romániába és Montenegróba. A hazatérés jelenleg ezen országok esetében is természetesen karantén- és/vagy tesztkötelezettséget von maga után, ami visszatarthatja az utazni vágyókat. A svájci síelések pedig egy szűkebb réteget érintenek - aki ide megy, az általában nem is a hazai utazási irodákon keresztül foglal. Emiatt a MUISZ nem tudott olyasmiről beszámolni, hogy a tagszervezetek ügyfelei tömegesen pártoltak volna át a megszokott és megszeretett osztrák, szlovák sípályákról azon országok terepeihez, ahová most is szabad a bejárás.
Itthon tényleg tömeg van
A hazai sípályák látogatottságának alakulása is azt mutatja, hogy a magyar síelők B terve nem egy másik, szabad bejárású külföldi ország volt, hanem Magyarország. Elsőként a szezonban a legnagyobb és legnépszerűbb itthoni síterepe, az eplényi Intersport Síaréna nyitott meg, még tavaly november végén. Megkerestük Bátor Antal Balázst, az aréna marketingvezetőjét, aki pontos számokat nem árult el, de azt elmondta, hogy a szezon során eddig egyértelműen jóval többen látogatták a síterepet, mint a korábbi években. Ebben, mint Bátor elmondta, nyilván szerepet játszik, hogy most egyszerűen "nincs hova menni", így olyan sízők is érkeznek hozzájuk, akik eddig még sosem jártak náluk - de Bátor bízik abban, hogy a kényszerhelyzeten túl a síaréna jó híre is hozzájárult a nagy megugráshoz.
Ráadásul nemcsak a hétvégéken, de a hétköznapokon is jön a látogatótöbblet, sőt, Bátor szerint azt lehet mondani, hogy a hétköznapok és a hétvégék látogatottsága ebben a szezonban kiegyenlítődött. Ebben a szezonban tapasztaltak már meg olyat is, hogy az adott napi látogatók 80 százaléka másfél órán belül érkezett meg a terepre. Bátor szerint most már ezt a kihívást is felvették a megoldandó problémák közé, fel vannak készülve az ilyen tumultusok kezelésére.
Ami a napijegyek és a bérletek értékesítésének alakulását illeti, Bátor arról számolt be, hogy most a napijegyek feljöttek a bérletek mellé. Ez várható is volt, hiszen a korlátozások miatt most sehol sem tudnak vendégeket elszállásolni, így csak egy-egy napokra lehet siklani jönni. De ebből hosszú távú trendeket nem lehet leszűrni, mert, mint mondta, a mostani "egy nagyon extrém szezon."
Így lehet itthon siklani
Idehaza nem adtak ki egységes iránymutatást a síközpontoknak a vírusvédelmi szabályokra. A téli sportok hazai népszerűsítésével foglalkozó Chernel István Sí és Turisztikai Klaszternél azonban volt belső egyeztetés a tagok között a Covid-szabályokról, így hivatalos protokoll híján azok egymással összedolgozva hozták meg a kötelezően betartandó védelmi szabályokat. Eplény és a másodikként kinyitó Mátraszentistváni Sípark együttműködése még szorosabb volt, a két terepen gyakorlatilag megegyeznek a szabályok. Semmi különösre nem kell gondolni egyébként, maszkot vagy (orra húzott) csősálat kell viselni a szociális helyiségekben és a felvonókon, tartani kell a másfél méter távolságot, az ételt pedig, legyen az otthonról hozott vagy a síarénában vásárolt, a parkoló autóban szabad csak elfogyasztani.
Bátor szerint elmondható, hogy a vírusvédelmi szabályok betartatását jól viselik az emberek: megszokták, hogy ez van, hiszen már lassan egy éve ebben élünk, és tudomásul vették, hogy alkalmazkodni kell, ha síelni akarnak. Elmondása szerint vannak ugyan nehéz esetek, de őket eddig "egész jól kezelték". Olyan is előfordult már azonban az idei szezonban, hogy egy-egy sízőt ki kellett kísérni a síaréna területéről, de ez ritka eset. A szabálysértő jegyét ilyenkor elveszik, és az renitens személyt adott napra kitiltják a terepről.
"Ha ez az ára, hogy a többi látogató nyugodtan tudjon síelni, és mi nyugodtan tudjunk működni, akkor ezt minden esetben meg fogjuk tenni"
- mondta Bátor.
A Mátraszentistváni Sípark már tavaly karácsonykor szeretett volna megnyitni, de akkor még nem volt elég hideg náluk a hókészítéshez, így végül januárra csúszott az aktuális szezon nyitánya. Egy szezonban általában 40-50 ezer síbérletet adnak el, hétvégenként átlagosan 2-2,5 ezer fő síel, és mindig a szombat a legerősebb nap, közölte megkeresésünkre Erbeszkorn Tamás, a sípark sajtósa. "Már január 12-én, az első napon látszott, hogy átlagon felüli lesz a hétköznapi forgalom, és ahogy közeledtünk a hétvégéhez, úgy növekedett tovább. Az első hétvégén összesen több mint 3000 fő síelt", mondta Erbeszkorn.
A létszám folyamatosan növekedett, még a következő hét, hétfő-kedd-szerda is jelentős látogatottsággal telt: az ilyenkor szokásos forgalom duplája volt a pályán, és ezek nem a helyiek voltak, folytatta Erbeszkorn. Azt is elmondta, hogy a forgalom nagyban függ a városokban tapasztalt időjárástól: ha lent a városokban is havasak az utcák, a parkok, akkor az emberek jobban megindulnak a hegyek felé, és teljesen mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége van. Előfordul olyan is azonban, hogy a városokban az eső esik vagy olvadásnak indul a lehullott hó - miközben a hegyekben havazik vagy napsütéses az idő, de mínusz fokok vannak, tehát minden adott a síeléshez. Erbeszkorn szerint ilyenkor a szokásos hírcsatornákon igyekeznek tudatni az emberekkel, hogy a hegyen még tél van. Ezt a helyieknek nem kell már elmondani, és a környező városok lakói is tisztában vannak vele.
A jegyértékesítés alakulásáról Erbeszkorn azt mondta, az előző szezonban vezették be a 3 órás síbérletet. Már akkor is azt tapasztalták, hogy ez tetszik a vendégeknek. Most pedig "rendkívül sokat" adnak el belőle.
A vendégek Mátraszentistvánban is szabálykövetően viselkednek, "99 százalékuk" maszkot vagy csősálat visel. A személyzet mindenkit egyénileg figyelmeztet a sílifteknél, aki éppen letolta az arcáról a maszkot, és hangosbemondón 10 percenként elhangzik az új szabályok betartására vonatkozó kérés. Náluk még nem kellett senkit sem kitiltani a terepről a szezonban, felszólításra mindenki alkalmazkodott a kéréshez.
Lassan minden beindul
Eplény és Mátraszentistván után egyre több hazai síterep nyitott meg. Visegrád január 15-én csatlakozott hozzájuk, a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark egy nappal később kezdte el fogadni a vendégeket. A 16-i hétvégén már a Kékestető síterep is üzemelt, most szerdától fogva pedig Bánkút is várja a siklani vágyókat.
