Az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjából nem csak a leggazdagabb magyarok gyárait mentik meg, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kuratóriumi utódjának gyárát is - derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium múlt szerdai oklevélátadó ünnepségén készült felvételből. Ekkor derült ki, hogy első körben 25 cég kapta meg a támogatási oklevelet, összesen 27,5 milliárd forint értékben az energiahatékonyságot növelő beruházásokhoz. Tehát átlagban közel egymilliárd forintot kaptak a nyertes cégek.
A nyertesek egyike pedig az apci központú CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft., amelynek tulajdonos-ügyvezetője Hetzmann Béla. Az üzletembernek 16,2 százalékos részesedése van a stabilan nyereséges gyárban. Róla egyebek mellett azt kell tudni, hogy a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma április 6-i ülésén egyhangúlag őt választotta meg új tagjának. A döntés azért vált szükségessé, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 15-i hatállyal lemondott kuratóriumi tagságáról.
Szijjártó Péternek a többi miniszter és államtitkár társával együtt azért kellett lemondania az egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tisztségéről, mert azt az Európai Bizottság összeférhetetlennek tartotta. Az alapítványnál a kuratóriumi tagok havi másfél millió forintos tiszteletdíjban részesültek. Hetzmann Béla nem csak a Csabacast egyik tulajdonosa, hanem egyúttal a többségében állami kézben lévő Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója is.
A CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft. fő tevékenysége a nyomásos alumínium öntvények előállítása, felületkezelése, megmunkálása és szerelése. Vevőink elsősorban az európai, főleg német autógyárak, néhány autóipari rendszerbeszállító, de szállítunk alumínium alkatrészeket több, nem az autóiparban működő vállalkozásnak, amelyek közül a Bosch Csoport tagjaként működő Buderus GmbH-t és a Miele konszernt emelnénk ki
- szól a cég bemutatkozása.
Sok megmenteni való nincs a cégen, hiszen stabilan nyereséges: 2022-ben 17,7 milliárd forintos forgalom mellett egymilliárd forintos nyereséget könyvelhettek el. A májusi taggyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 950 millió forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosoknak. A korábbi években sem volt sok gondjuk: az árbevételük stabilan 10 milliárd forint felett alakult, a profit pedig 700 millió forint és 1,2 milliárd forint között mozgott.
A hivatalos magyarázat szerint a kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A díjazott gyárak azonban vagy eleve nyereségesek, vagy Magyarország leggazdagabb embereinek tulajdonában vannak.
Lapunk írta meg, hogy például Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja is a leggazdagabb magyar gyárait. Támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek.
