<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

A válság előtti magas szintre tértek vissza a lakásbérleti díjak és további drágulás lehet. Sovány vigasz, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is egyre többet kell fizetni a lakhatásért. 

Budapest erős hullámzáson ment át az elmúlt másfél évben. Tavaly ősz óta ismét emelkedő pályán vannak a bérleti díjak – a bérbeadók nagy örömére és az ellentábor bánatára. A decemberi árakhoz képest 2022 januárjában minimális mértékben ugyan, de tovább emelkedtek a bérleti díjak. Így  átlagosan 159 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért, immár sorozatban harmadszor 12 havi rekordot felállítva. 

Januárban megdőlt a KSH-ingatlan.com lakbérindex eddigi rekordja, a 2015-ös szintekhez képest az átlagos bérleti díjak 46,3 százalékkal voltak magasabbak, erre eddig nem volt példa. A fővárosban februárban tovább drágult az V. kerület, ott havonta 250 ezer forintos kell adni átlagosan. Veszprémben, Debrecenben, Székesfehérváron és Tatabányán az év első hónapjában 127-130 ezer forintos, míg Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Kaposváron, Salgótarjánban és Szekszárdon 100 ezer forint alatti átlagos bérleti díj volt a jellemző.

A kínálati árak emelkedésével ugyanakkor a kereslet egyre kevésbé tud lépést tartani, és ez a tendencia tovább erősíti a versenyt a bérbeadók között – mutatott rá legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com. Az erősödő versenyben döntő lehet, hogy a kiszemelt ingatlan jó terméknek számít-e a bérlakáspiacon, ezért annak, aki befektetési céllal vásárol lakást, érdemes az albérletkereső platform adatai alapján összeállított szempontokra különösen figyelnie.

Nem túlságosan vigasztalja a bérlakást keresőket, hogy a fejlett nyugati államokban sincs megállás, a jövedelemből ott is magas részt kell költeni a bérleti díjra. A visszapattanó gazdaságokban nem lehet még csak a stagnálásra sem számítani. 

Itt egy érdekes friss példa: Miami Beach önkormányzata a napokban hozott egy rendeletet, miszerint legalább 60 nappal a lakbér felemelése előtt kell tájékoztatni a bérlőket, ha a tervezett emelés mértéke meghaladja az 5 százalékot. Hihetetlenül gyorsan drágulnak a lakásbérletek arrafelé is, akárcsak az összes déli államban, ezért kellett már valami kis védelem – érveltek az illetékesek. 

A Dunához közeli körzetekben az átlagnál jobban nőttek a bérleti díjak (fotó: mfor.hu)A Dunához közeli körzetekben az átlagnál jobban nőttek a bérleti díjak (fotó: mfor.hu)

Tény, hogy az elmúlt hat hónapban mindig legalább két számjegyű volt a növekedés, ami már-már kibírhatatlan terheket jelent a legtöbb érintett államban. A realtor.com szerint jelenleg az Egyesült Államok 50 nagyvárosi piacán már 1781 dollár az átlagos havi díj. Az amerikai ingatlanfejlesztők ugyan egyre több bérházat építenek, de messze nem eleget.

Mi a helyzet Nyughat-Európában? Ott sem rózsás, már évek óta 3-4-szer többe kerül egy lakásbérlet mint nálunk. Zürichben, Londonban vagy Párizsban a budapestinél hétszer drágább bérelni, de a bécsi is nagyjából háromszor költségesebb. Az európai nagyvárosokban azonban a nettó átlagkereset is a magyar többszöröse.

A globális vírusjárvány kitörése előtt, 2019 őszén készült felmérések szerint Amszterdamban, Oslóban vagy Koppenhágában félmillió forintnak megfelelő összegtől indult egy átlagos lakás havi bérleti díja, míg Zürichben, Londonban vagy Párizsban az átlagos kétszobás lakásért legalább 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kellett fizetni, míg Bécsben ennek kevesebb, mint feléért lehetett albérlethez jutni. 

A Deloitte adatai alapján a lakbérdinamika nem csökkent a vírusjárvány hatására. Sőt, Bécsben, Münchenben, Hamburgban az előző évhez képest 2020-ban 5-15 százalékos növekedés volt, vagyis a járvány nem rázta meg a bérlakásszektort. Tavaly a lassan beinduló gazdaságok fenntartották a növekedést, még ha nem is olyan mértékben, mint a járvány első évében.

Közép-Európa fővárosaiban sem történt ez másként, hiszen hasonló növekedést mutattak a numbeo.com által publikált bérleti díjak. Az Otthon Centrum (OC) összegyűjtötte a tavaly tavaszi adatokat, ezek szerint a környező országok fővárosai közül továbbra is Bécsben lehetett a legdrágább lakást bérelni. Az osztrák fővárosban egy belvárosi egyhálós lakásért átlagosan 330 ezer forintnak megfelelő eurót kellett letenni. A régió második legdrágább fővárosa Prága, ahol 263 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kértek el egy ilyen ingatlanért, míg a bronzérmet Varsó vitte el, ott egy hasonló paraméterű lakásért átlagosan 240 ezer forintnak megfelelő zlotyt kellett havonta fizetni. 

Ahogy nálunk, úgy a térség egészében lassan mégiscsak javult a gazdasági állapota, s a bérleti piac, mint mindig, elsőnek reagált erre, s csak ezután jöttek az adásvételi piac árainak fellendülése. A régiós fővárosokban így tovább emelkedtek a bérleti díjak tavaszhoz képest.

A tavaly novemberi adatok szerint Varsóban a 2021. márciusihoz képest 12 százalékkal nőtt az átlagos belvárosi díj, a második legdinamikusabban dráguló Ljubljana volt, ahol 7 százalékos volt az emelkedés ugyanezen időszakban. A legdrágább Bécsben ellenben stabilizálódott a piac, márciusban az egy évvel ezelőttinek megfelelő volt az átlagos belvárosi bérleti díj, sőt novemberben 3 százalékos mérséklődést mutattak a numbeo.com adatai.

Pozsonyban a külső kerületek kicsit kedvezőbb áron érhetők el, az ottani belvárosi díjaknál harmadával kevesebbet kell fizetni egy a központtól távolabb lévő bérleményért, Ljubljanában viszont csak 22 százalékkal olcsóbbak a nem központi elhelyezkedésű lakások. Környékünkön Zágráb a legolcsóbb, ott havonta 180 ezer forintnak megfelelő összegért bérelhető belvárosi lakás, míg a külső városrészekben ennél 28 százalékkal olcsóbb az albérlet.

Az OC összevetette az átlagos jövedelmeket és a lakásárakat is. A térségben Bécs az átlagos havi jövedelem (800 ezer forint) és az átlagos négyzetméterár (2,8 millió forint) tekintetében is kiemelkedik a sorból, ugyanakkor itt a legkedvezőbb a jövedelem lakbérekhez viszonyított aránya: az átlagos havi bérleti díj az átlagos havi jövedelem 40 százaléka. A legrosszabb ebből a szempontból Varsó, ahol az átlagos jövedelem háromnegyedét emészti fel az átlagos bérleti díj, míg a többi régiós fővárosban jellemzően 50-55 százalék ez az arány. 

A fajlagos négyzetméterárakat a havi bérleti díjakhoz hasonlítva Bécs emelkedik ki a mezőnyből, ahol 8,8 havi bérleti díjjal mérhető össze egy négyzetméter lakás ára, ezt követi Prága, ahol ugyanez a mutató 8,2. Érdekes módon a legkedvezőbb mutatóval Varsó rendelkezik (5,7), míg a többi vizsgált fővárosban 6 havi bérleti díjnak felel meg egy átlagos lakás négyzetméter ára.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.