Február végére a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknél lévő állampapír-állomány eddig még nem látott mértékben ugrott meg. Hasonló jelenségre korábban, 2014 őszén is volt példa, ám akkor - mint az kiderült - a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kezdték el nagy tételben vásárolni a lakosságnak szánt állampapírokat. 2016 májusa óta azonban a portfóliójuk átcsoportosítása miatt nem vásároltak államkötvényt, pedig ismert potenciális vásárlók rajtuk kívül rettentő kevesen lehetnek. Hiába fordultak el a lakossági állampapíroktól a jegybanki alapítványok, az állomány a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint tovább növekszik. Igaz, a háttérben az állomány átértékelődése is szerepet játszhatna, de a részletesebb adatok alapján nem erről van szó.
Kik a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek?
Ide tartoznak az alapítványok, egyesületek, szövetségek, érdekképviseleti szervezetek nagy része, az egyházak, egyházi szervezetek, pártok, illetve az ezek által fenntartott egyéb jogi személyiségű intézmények (óvodák, iskolák, főiskolák, egyetemek, kórházak, szociális intézmények).
Már 2017 elején is szembetűnő volt, hogy az első két hónapban látványosan megugrott az állomány növekedése, 101,8 milliárd forinttal összesen. A titokzatos vevő (vagy vevők) akkor rövid távon gondolkozott, hiszen a növekedés főként az éven belüli lejáratú papíroknál következett be. Az első két hónap után aztán ismét háttérbe vonult a vásárló, az év többi részében minimális mértékben változott az állomány - egészen 2018 elejéig.
Most a jegybanki statisztika alapján megismétlődött az, ami tavaly, valamilyen nonprofit szervezet tetemes mennyiségben vett a lakosságnak szánt állampapírokból. Januárban 101,6 milliárd, februárban pedig 25,2 milliárd forint értéken növekedett az állomány, ami lényegében teljes egészében tranzakcióból eredő emelkedés volt. Az első két hónapban ugyanis mindössze 300 millió forintos átértékelődésből eredő csökkenést mutat a jegybank statisztikája. Február végén így tehát 350 milliárd forintnyi lakossági állampapírt birtokol egy rejtélyes nonprofit szervezet, a tavaly év végi 223,7 milliárd után.
Egy valami azonban változott tavalyhoz képest, hiszen míg 2017 elején a rövid futamidejű papírokat favorizálták, idén hosszabb idősíkon kötelezné el magát a szervezet az állampapírok mellett. Az egy évnél hosszabb futamidejű papírok állománya ugyanis 77,3 milliárddal, az éven belülieké 59-cel emelkedett tranzakcióból eredő változás miatt, a devizában denominálté pedig 9 milliárddal csökkent.
A nagy kérdés azonban továbbra az, hogy melyik szervezet lehet annyira tehetős a jegybanki alapítványokon túl, hogy ekkora tételben vásároljon be az állampapírokból. Csak példaként a kormánynál jól fekvő Századvég Politikai Iskola Alapítvány éves bevétele a legutóbbi beszámoló szerint is 2 milliárd forint volt, ráadásul értékpapírokat egyáltalán nem is tart, gazdálkodása alapján csak nagyon kismértékben járulhatott volna hozzá a állampapír-állomány növekedéséhez. Természetesen, egyáltalán nem kizárt, hogy több vevő hozta össze ezt a növekedést, ám tekintve, hogy milliárdokról van szó, jelentősen leszűkíti a potenciális vásárlók körét. Mivel azonban sem az alapítványok, sem az egyesületek között nem tudunk potenciális vevőjelöltet az állampapírokra, kizárásos alapon az egyházakat tartjuk anyagilag esélyesnek a jelentősebb értékű vásárlásokra. Nyilvános beszámoló azonban esetükben nem érhető el.
Ha olvasóinknak van bármilyen ötlete, tippje a vevőket illetően, ne kíméljenek, osszák meg velünk is!
