Nem szabad, hogy elvigye a hév Karácsony Gergelyt – figyelmeztet a belengetett Tiborcz-adóval kapcsolatban Magyar György ügyvéd, aki szerint csak jól előkészített, megfelelő számításokkal és hatásvizsgálatokkal alátámasztott rendeletet szabad elfogadni. Politikai szempontból érthetőnek tartja az igyekezetet, de a megvalósítás szerinte alapos körültekintést igényel. Érdemes a rendeletalkotás előtt felmérni a várható lakossági, adófizetői reakciókat.
Magyar György Siófok példáját hozza fel, amelynek önkormányzata „panoráma” adót vetett volna ki a közvetlen vízparti, illetve attól egy-két utcasorral hátrébb lévő ingatlanokra. A hatalmas felzúdulás azután elsodorta az elképzelést. Az érintett ingatlantulajdonosok azzal érveltek, hogy ők már a nyaraló vásárlásakor megfizették a felárat. Másrészt nagy kérdés, hogy valóban azokra nehezedik-e majd az új teher, akikre az új városvezetés rakná. A NER lovagjai ugyanis többnyire nem saját nevükre, hanem családtagjaik, strómanjaik és cégeik nevére íratják ingatlanaikat.
„Nem elég, hogy felvásárolják a fél várost, még az arcunkba is tolják a gazdagságukat. Vissza fogunk szerezni a budapestiek számára azokból a magánvagyonokból, amelyek a NER-elit luxusvilláiban rejlenek. Hogy mindenki értse, miről van szó, nevezzük ezt Tiborcz-adónak”
– jelentette ki Karácsony Gergely még az önkormányzati választási kampány nyári hevében. Az Orbán Viktor vejéről Tiborczra keresztelt adó első csekkjét rögtön ki is tűzte Orbán Ráhel otthonául is szolgáló virányosi ház kapujára. . (Tiborcz István egyébként pert indított nevének ilyen irányú használata ellen.) Az ígéret szerint az új adót a félmilliárd forintos, többnyire Fidesz-közeli ingatlanokra vetik majd ki, az ebből származó bevételt pedig bérlakások építésére és -felújítására fordítanák.
A győzelem utáni napokban Karácsony Gergely frissen megválasztott főpolgármesterként megerősítette, hogy a Tiborcz-adót be fogják vezetni. De immáron jóval óvatosabban azt is hozzátette, hogy előbb meg kell alakulniuk a helyi önkormányzatoknak, mivel ezt az adónemet a főváros akkor tudja kivetni, ha a kerületek nem élnek ezzel a lehetőséggel, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a főváros hajtsa be ezt az adónemet. A kerületek nagyobb részében ellenzéki többség van, úgyhogy a kollégái már dolgoznak ennek a jogszabálynak a részletein.
Ezzel együtt nincsenek könnyű helyzetben. A települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak ellátásához szükséges források biztosítására rögtön az első demokratikus választások után törvényt alkotott a Parlament a helyi adókról. A jogszabályt azóta többször is módosították, de továbbra is az abban foglaltak határozzák meg az önkormányzatok adóztatási gyakorlatát.
A települési önkormányzatok helyi iparűzési, építmény, kommunális és idegenforgalmi adót vethetnek ki. A főváros esetében az építmény-, a telekadót, a magánszemélyek kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a Margitsziget kivételével a kerületi önkormányzatok, míg a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult kivetni és beszedni. Az építmény-, telek és kommunális adóból származó bevételek a kerületeket illetik. Így van ez az idegenforgalmi adóval is, kivéve, ha a kerület vezetése átengedte ezt a fővárosnak. (Ezzel hét kerület élt az elmúlt években.)
A főváros által beszedett iparűzési adón, illetve az ehhez kapcsolódó pótlékokon és bírságokon viszont megosztozik a főváros a kerületekkel a vonatkozó forrásmegosztási törvény, illetve a főváros erre vonatkozó rendeletei szerint. A kezdeti 51-49 százalékos arányt, később a BKV normatívájának csökkenésekor a kormány a főváros javára 54-46 százalékra tolta el, azzal a feltétellel, hogy a városvezetés a többletet csak közösségi közlekedésre költheti. A kórházak, iskolák állami átvétele után megcsappanó normatíva bevételek mellett ez a legjelentősebb forrása a fővárosnak. Ráadásul a fővárosi cégek és vállalkozók által befizetett összeg évről évre ütemesen növekszik, ellentétben az állami apanázzsal. 2016-ban még 232 milliárd forinton osztozott a főváros a 23 kerülettel, míg tavaly már 287 milliárd forintot dobhattak szét.
Az idegenforgalmi adóból Rogán Antal még belvárosi polgármesterként elfogadtatott törvénymódosításának eredményeként alig folyik be valami a fővárosi kasszába. (Rogán javaslata előtt ezt is a főváros szedte be.) Könnyen belátható módon csak olyan kerületek engedik át ezt az adót Budapestnek, amelyek amúgy sem számíthatnának belőle tetemes bevételre.
Bár az önkormányzatok folyamatos forráshiánnyal küszködnek, az ingatlanokra kivethető építményadó nem örvend különösebb népszerűségnek. Két kerület – Kispest és Pesterzsébet - kivételével ugyan mindenütt bevezették, de a lakhatást biztosító ingatlanok magán tulajdonosai mindenütt mentesülnek alóla. Leginkább üdülők, hétvégi házak, garázsok után kell fizetni. A cégekre ez a mentesség töbnyire nem vonatkozik. A legtöbbet a VI., VII., és VIII. kerület szedi négyzetméterenként évi 1898 forintot, míg a XVII. és a XVIII. kerület alig 1300 -1323 forintot kér. A kommunális adót – évente 25-28 ezer forintot - a bérlakásban élőktől szedik be, de ezt alig öt kerületben vezették be eddig. A sok mentesség és kedvezmény miatt, a két adónemből – legalábbis magánszemélyektől - alig származik bevétele a fővárosi kerületeknek.
Karácsony Gergely azonban a NER-elit politikai célú megregulázása mellett milliárdos bevételt remél a Tiborcz-adótól. A részletek még nem ismertek, de az új adó várhatóan a fent említett építményadó továbbfejlesztett változata lesz. (Új adó kivetéséhez törvényt kellene módosítani, amiben Orbán Viktor aligha lesz partner.)
A törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a négyzetméter, illetve korrigált forgalmi érték alapján szabják meg a fizetendő díjat. Utóbbi mértéke a hatályos törvényi rendelkezés szerint maximum 3,6 százalék lehet. Karácsony Gergely eddigi nyilatkozatai szerint a városvezetés 500 millió forintban szabná meg az adóköteles ingatlanok értékének alsó határát.
A KSH adatsora szerint Budapesten 2016-2018 között a felfokozott ingatlanpiaci hangulat ellenére fokozatosan csökkent a lakáseladás, tavaly már csak 36,2 ezer ingatlan cserélt gazdát, szemben a korábbi 37,5 ezerrel. Az értékkategóriák szerinti bontásban a 3 milliónál olcsóbb lakóingatlanok (ilyen is van ezek szerint Budapesten) adják a legalacsonyabb kategóriát, míg a 100 - 250 millió forintos áron elkeltek a legmagasabbat. (A KSH tehát nem is figyeli az 500 millió felettieket.) Ez utóbbi aránya 2016-ban fél százalék volt, míg 2018-ban már 1,17 százalék, ami egyrészt összefügghet azzal, hogy az elmúlt 3 évben nagyot emelkedtek az árak. Ez annyit jelent, hogy tavaly a legmagasabb kategóriában 424 ingatlant adtak el. Ezek zömében II. és XII. kerületiek voltak, de akadt belőlük a III. (római, Táborhegy), XI. (Sashegy- Gellérthegy) és a XIII. (Lipótváros) kerületben is. A külső kerületekben - különösen a pesti külső kerületekben és Kőbányán - egyáltalán nincs vagy elenyésző számban található ilyen nagy értékű luxusingatlan.
Az Ingatlan.com adatbázisában jelenleg alig 200 lehető fel ebből a kategóriából, de egy ilyen luxusingatlant inkább irodán keresztül értékesítenek. Az ingatlanportál Világgazdaságnak nyilatkozó vezető elemzője szerint a jelenlegi kínálat alapján 4500-4600, 500 milliónál drágább ingatlan lehet Budapesten, de ez egy hangsúlyozottan becsült szám, amit nehéz irányadónak tekinteni. De a tavalyi adatok szerint ennél jóval kevesebb, úgy 2000-2500 ingatlan tartozhat ebbe a kategóriába.
A fentiek alapján elméletileg akár 80 milliárd forintos bevétel is befolyhatna az újra kalibrált építményadóból. Feltéve persze, hogy mindenki katonásan befizetné az alaphangon évi 18 millió forintos adót. Ebből valóban szép számban épülhetnének a szociális bérlakások. Csakhogy ez a summa már elég nagy ahhoz is, hogy az adóalanyokat mindenféle trükközésre késztesse, még akkor is, ha eddig nem tették volna. Így például megkezdődhet az ingatlanok cégekbe, egyesületekbe apportálása.
De ha egy kicsit körbenézünk a NER válogatott ligájában, rögtön rájövünk, hogy nem lesz ebből olyan nagy bevétel ebből a körből. Rogán Antal például Pasa Parkban lévő lakását feltünteti ugyan a vagyonnyilatkozatában, de a jelenlegi otthonául szolgáló Felhő utca luxusvillát már felesége bérli a baráti Sarka Kata és Bessenyei István ( Valton-tulajdonos) párostól. Rogán Antal fogorvosa Fürstner József alig 42 millióért vett 250 négyzetméteres belvárosi lakása már átkerült Rogán ügyvédjének, Kertész Balázsnak a cégéhez.
Mészáros Lőrinc nemzeti nagytőkés lányának, Mészáros Ágnesnek és férjének Homlok Zsoltnak leendő családi fészkét egy több százmilliós budaligeti villát pedig a 24.hu információi szerint a Properitus Vagyonkezelő Kft. birtokolja. A cég egyébként a házaspár tulajdona. Kósa Lajos előrelátóan már évekkel ezelőtt felesége, Porkoláb Gyöngyi nevére vett egy római-parti luxuslakást. Kocsis Máté ajándékba kapta józsefvárosi 683 négyzetméteres házát, míg Kubatov Gábor Fidesz pártigazgató nevén egy 30 négyzetméteres 50 négyszögöles telken álló viskó van Farkasgyepűn. (Kocsis Máté pontosítást kért: a házat nem ajándékba kapta, hanem vette, a megjelölt méret a telek nagysága. Ehhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy az idén januári vagyonnyilatkozatban a fenti szám szerepelt ingatlan nagysága megjelöléssel. Az Mfor a képviselők ingatlanügyleteiről ebben a cikkében írt.)
A NER-lovagjai tehát aligha fizetnek majd közvetlenül. Karácsony Gergely szerint a NER kötelékén kívüli tehetősek "nem dőlnek a kardjukba attól, hogy kicsit többet kérnek tőlük a közösség érdekében." Azt talán nem, de aligha hagyják szó nélkül, hogy milliókat gomboljanak le róluk. Magyarországon egyszer már bevezették az értékalapú ingatlanadót, de visszavonták, majd önbevalláson alapuló luxusadót vetettek ki, amit viszont az Alkotmánybíróság törölt el. Az AB fő kifogása az volt, hogy az adóalap kiszámításához nem nyújtott elégséges segítséget az állam. A becsléshez a lakástulajdonosok, a vagyoni értékű jog használói nem rendelkeznek elegendő információval. Ez most is vitaalap lehet, lévén értékalapú központi ingatlan nyilvántartás azóta sincs Magyarországon. A földhivatalok nem vezetnek ilyet, ráadásul az adásvételi szerződésekben közölt árak a különféle trükközések miatt nem feltétlenül tükrözik a piaci árat, másrészt az évek múlásával elavulnak. A fővárosi önkormányzat pedig aligha invesztál előzetes ingatlanfelmérésbe milliókat. Felmerült - a korábban elfogadott ingatlanadóhoz hasonlatosan - az adó számított érték alapján való kiszabása, de ezt már tíz évvel ezelőtt is elvetették.
Egyszerűbbnek és könnyebben számon kérhetőnek tűnik az új közteher négyzetméter alapon való kivetése. Nem véletlenül ezt alkalmazzák a kerületek is. Kérdés, hogy ebben az esetben hol húzzák meg a határt és az hogyan aránylik majd az 500 milliós beharangozott értékhatárhoz. Az sem egyértelmű, hogy a fizetést önbevallásra alapozzák-e, vagy egyszerűen kivetik. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kerületekre bízzák az ügyet, vagy inkább a főváros vállalja magára ezt a feladatot. Utóbbi esetben minden bizonnyal ki kell bővíteni a jelenlegi apparátust.
Karácsony Gergely az Mfor információi szerint egyelőre nem egyeztetett a részletekről a megválasztott polgármesterekkel, igaz, ehhez szükség lenne egy normaszövegre, ami egyelőre nincs kész, holott felmerült, hogy már az alakuló ülésen szavazhatnak róla. Horváth Csaba zuglói polgármester szerint jó kiindulópont lehetne ehhez a korábbi luxusadó jogszabályi szövege. Az Mfor kérdésére egyébként azt válaszolta, hogy ő bizony kivetné a Tiborcz-adót a kerületben. De az is elfogadhatónak tűnik számára, ha a főváros veti ki, szedi be, de a bevételt átengedi a kerületnek. Így viszont nem marad forrás a fővárosi önkormányzat által tervezett bérlakásépítésekre. Már csak azért sem, mert a legtöbb bevétel a XII. kerületből folyhatna be, de azt továbbra is a fideszes Pokorni Zoltán vezeti, aki aligha szolgálja ki Karácsony Gergely politikai törekvéseit.
Mfor-vélemény:
Ha ellenállnak a kormánypárti kerületek, elmeszeli az Alkotmánybíróság és a végén egy fillér bevétele se származik belőle a fővárosnak, akkor se veszít vele az ellenzéki összefogás semmit. Karácsony Gergely főpolgármester a rendelet elfogadásával teljesíti kampányban vállalt ígéretét. Várható ennél több a mai Magyarországon egy politikustól? Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott van, hogy ha egy erős ígéret rögtön a megvalósítás fázisában elbukik, az a politikust erélyelennek mutathatja, olyannak, aki a törekvéseit, vállalásait nem tudja teljesíteni. Minden kérdésre választ csak október után kaphatunk, leghamarabb ugyanis novemberben tud összeülni a közgyűlés, jelen állás szerint.
