6p

A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek a koronavírus okozta gazdasági összeomlás közepette. Itthon pár éven belül már 7500 forintmilliárdos is lehet, de a magyarok elsöprő többsége ezzel együtt semmilyen valódi megtakarítással sem rendelkezik. Viszont a Blochamps szerint 2024-re lesz pár újabb szupergazdagunk.

A koronavírus-sújtotta 2020 során világszerte 5,1 millió fővel nőtt a dollármilliomosok száma a Credit Suisse globális befektetési bank és pénzügyi szolgáltató szerint, a tavalyi gyarapodással együtt így a szupergazdagok klubja már 56,1 millió tagot számlál. A gyarapodást elsősorban az fűtötte, hogy a beszakadás után magukra találtak a részvénypiacok, illetve az, hogy nagyon felment az ingatlanok ára - vagyis a házak a járvány nyomán sokkal értékesebbek lettek, így anélkül bővült az épület-tulajdonosok vagyona, hogy bármit is tenniük kellett volna az ingatlannal.

A Globális vagyonjelentés című összeállításában részt vevő neves brit közgazdász, Anthony Shorrocks szerint a pandémia csak rövid lefolyású ("akut") hatással volt a globális piacokra, de ez 2020 júniusára már nagyrészt a visszájára is fordult. "A globális vagyon nemcsak kibírta ezt a felfordulást, de valójában nagyon gyorsan bővült is az év második felében."

Ez nem lesz meglepő, de mindeközben viszont a vagyoni különbségek nőttek. Shorrocks arra is rámutatott, hogy ha kivonjuk az egyenletből az eszközök (például házak) árának tavalyi felszökését, akkor a globális háztartási vagyon még csökkenhetett is. Az alacsonyabb vagyoni sávokban pedig, ahol a pénzügyi eszközök megléte nem számottevő, a vagyon jellemzően még csökkent is, mutat rá a szakember, igaz, ez megállapítás sem okozott nagy meglepetést. Szerinte a vagyoni növekedést mozgató egyes faktorok idővel korrigálnak, például ismét nőni kezdenek majd a kamatlábak, az pedig csillapítani fogja az eszközök árának növekedését.

Milliárdnyi százezres

A jelentés szerint a globális vagyon összességében 7,4 százalékkal nőtt tavaly. A 21. század elejétől fogva a 10 és 100 ezer dollár közti vagyonnal rendelkezők száma több mint megtriplázódott: 2000-ben 507 millióan voltak, 2020 közepén már 1,7 milliárdan. A jelentés szerint ez a fejlődő gazdaságok és ezen gazdaságok középosztályának erősödését tükrözi.

Nannette Hechler-Fayd'herbe, a Credit Suisse vezető befektetési anácsadója azt mondta, a teljes globális krízis elhárításában valószínűleg annak volt a legnagyobb szerepe, hogy a központi bankok kamatot vágtak. "Ez volt a fő kiváltó oka annak, hogy felvirágoztak a részvény- és az ingatlanárak, ezek pedig közvetlenül hatottak a háztartási vagyont illető becsléseinkre." De ezek az intervenciók, mint mondja, óriási árat követeltek.

"A GDP-arányos államadósság számos országban 20 vagy még több százalékponttal nőtt. A közszféra a háztartásoknak juttatott nagyvonalú kifizetései azt eredményezték, hogy a háztartások rendelkezésére álló jövedelem viszonylag stabil maradt, sőt egyes országokban emelkedett is."

Most akkor a magyar macska is szivarozik?

Mivel ez tényleg globális jelenség volt, a gazdagok itthon is gazdagodtak a pandémiával az ingatlanárak drágulása miatt, mutat rá a Blochamps jelentése. Összességében történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek - részben nyilván azért is, mert minden be- és le volt zárva, nagyon költekezni, utazni az év egy részében nem lehetett. A megtakarítások dagadása persze nem azt jelenti, hogy tavaly hirtelen tömegével gazdagodtak volna meg a magyarok - furcsa is lenne, hiszen ha körülnézünk, pont nem ezt látjuk.

Egekbe mentek az ingatlanárak. Illusztráció. (Fotó: Mester Nándor)
Egekbe mentek az ingatlanárak. Illusztráció. (Fotó: Mester Nándor)

A megspórolt pénzmennyiség növekedésébe azért játszott bele jelentősen az ingatlanár-növekedés, mert Magyarországon a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, és még a legszegényebbek 28 százalékának is van lakása, háza. De közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. És még a leggazdagabbaknak is csak a harmada vásárol állampapírt, és a tizede tőzsdézik.

Hiába háztulajdonosok, a szegényebb emberek elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással - például lekötött betéttel, befektetési jeggyel, biztosítással, nyugdíjpénztári befizetéssel - nem rendelkezik. Maga az ingatlan pedig pedig nehezebben mobilizálható (eladható), nagy összeget köt le, és a fenntartási költségei is viszonylag magasak más befektetésekhez képest.

Tovább árnyalja a fenti, megtakarításos képet az is, hogy a járvány miatt elrendelt hitelmoratórium lehetőségével sok háztartás élt, és az így a családi kasszában maradt összegek is megtakarításként jelentek meg. De a moratórium a hónap végén lejár, azután pedig ezek a pénzek már adósságként fognak megjelenni.

Igazából kevés a magyar szupergazdag

“Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon. Igaz, a kör folyamatosan és dinamikusan bővül” -
idézi a Blochamps a cég pénzügyi igazgatóját, Karagich Istvánt.

A tanácsadócég kutatásai szerint a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka birtokolja az összesen 6500 milliárd forintnyi kezelt vagyon közel 40 százalékát. Jelenleg nagyjából összesen 3500-4000 olyan család van Magyarországon, akik az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak a magukénak. Ez a szűk kör pedig a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások több mint 10 százaléka fölött rendelkezik.

A cég azzal számol, hogy 3 éven belül 25 ezerre nő azoknak a száma, akiknek a vagyona eléri az 1 millió dolláros álomhatárt, azaz a 300 millió forintot. És azt is prognosztizálják, hogy a magyar forintmilliárdosok száma 2024 végére jó eséllyel már 7500 fő környékén lesz, valamint úgy becsülik, hogy addigra várhatóan újabb 3 magyar ember belép a dollármilliárdos kategóriába is. 

Jelenleg az amerikai Forbes gazdaglistáján két magyar dollármilliárdos szerepel. A vagyonosabbik a felcsúti Zuckerberg, Mészáros Lőrinc, akinek a lap becslése szerint 1,5 milliárd dollárosra rúg a vagyona, mellyel a világ 2035. leggazdagabb embere. A másik szupergazdagunk, Csányi Sándor OTP-vezér 1,2 milliárdos vagyonnal rendelkezik, ami a 2378. helyezésre volt elég az idei Forbes-listán.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!