A koronavírus-sújtotta 2020 során világszerte 5,1 millió fővel nőtt a dollármilliomosok száma a Credit Suisse globális befektetési bank és pénzügyi szolgáltató szerint, a tavalyi gyarapodással együtt így a szupergazdagok klubja már 56,1 millió tagot számlál. A gyarapodást elsősorban az fűtötte, hogy a beszakadás után magukra találtak a részvénypiacok, illetve az, hogy nagyon felment az ingatlanok ára - vagyis a házak a járvány nyomán sokkal értékesebbek lettek, így anélkül bővült az épület-tulajdonosok vagyona, hogy bármit is tenniük kellett volna az ingatlannal.
A Globális vagyonjelentés című összeállításában részt vevő neves brit közgazdász, Anthony Shorrocks szerint a pandémia csak rövid lefolyású ("akut") hatással volt a globális piacokra, de ez 2020 júniusára már nagyrészt a visszájára is fordult. "A globális vagyon nemcsak kibírta ezt a felfordulást, de valójában nagyon gyorsan bővült is az év második felében."
Ez nem lesz meglepő, de mindeközben viszont a vagyoni különbségek nőttek. Shorrocks arra is rámutatott, hogy ha kivonjuk az egyenletből az eszközök (például házak) árának tavalyi felszökését, akkor a globális háztartási vagyon még csökkenhetett is. Az alacsonyabb vagyoni sávokban pedig, ahol a pénzügyi eszközök megléte nem számottevő, a vagyon jellemzően még csökkent is, mutat rá a szakember, igaz, ez megállapítás sem okozott nagy meglepetést. Szerinte a vagyoni növekedést mozgató egyes faktorok idővel korrigálnak, például ismét nőni kezdenek majd a kamatlábak, az pedig csillapítani fogja az eszközök árának növekedését.
Milliárdnyi százezres
A jelentés szerint a globális vagyon összességében 7,4 százalékkal nőtt tavaly. A 21. század elejétől fogva a 10 és 100 ezer dollár közti vagyonnal rendelkezők száma több mint megtriplázódott: 2000-ben 507 millióan voltak, 2020 közepén már 1,7 milliárdan. A jelentés szerint ez a fejlődő gazdaságok és ezen gazdaságok középosztályának erősödését tükrözi.
Nannette Hechler-Fayd'herbe, a Credit Suisse vezető befektetési anácsadója azt mondta, a teljes globális krízis elhárításában valószínűleg annak volt a legnagyobb szerepe, hogy a központi bankok kamatot vágtak. "Ez volt a fő kiváltó oka annak, hogy felvirágoztak a részvény- és az ingatlanárak, ezek pedig közvetlenül hatottak a háztartási vagyont illető becsléseinkre." De ezek az intervenciók, mint mondja, óriási árat követeltek.
"A GDP-arányos államadósság számos országban 20 vagy még több százalékponttal nőtt. A közszféra a háztartásoknak juttatott nagyvonalú kifizetései azt eredményezték, hogy a háztartások rendelkezésére álló jövedelem viszonylag stabil maradt, sőt egyes országokban emelkedett is."
Most akkor a magyar macska is szivarozik?
Mivel ez tényleg globális jelenség volt, a gazdagok itthon is gazdagodtak a pandémiával az ingatlanárak drágulása miatt, mutat rá a Blochamps jelentése. Összességében történelmi csúcsra, 68 ezer milliárd forint fölé emelkedett tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami 11 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások nettó összege közben 2021 első negyedévére meghaladta az 56 ezer 600 milliárd forintot, azaz egy év alatt 6000 milliárd forintot spóroltak meg az emberek - részben nyilván azért is, mert minden be- és le volt zárva, nagyon költekezni, utazni az év egy részében nem lehetett. A megtakarítások dagadása persze nem azt jelenti, hogy tavaly hirtelen tömegével gazdagodtak volna meg a magyarok - furcsa is lenne, hiszen ha körülnézünk, pont nem ezt látjuk.
A megspórolt pénzmennyiség növekedésébe azért játszott bele jelentősen az ingatlanár-növekedés, mert Magyarországon a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, és még a legszegényebbek 28 százalékának is van lakása, háza. De közben például lekötött betéttel a családok alig 20 százaléka, állampapírral vagy kötvénnyel 6 százalék, tőzsdei részvénnyel pedig mindössze egyetlen százalék rendelkezik. És még a leggazdagabbaknak is csak a harmada vásárol állampapírt, és a tizede tőzsdézik.
Hiába háztulajdonosok, a szegényebb emberek elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással - például lekötött betéttel, befektetési jeggyel, biztosítással, nyugdíjpénztári befizetéssel - nem rendelkezik. Maga az ingatlan pedig pedig nehezebben mobilizálható (eladható), nagy összeget köt le, és a fenntartási költségei is viszonylag magasak más befektetésekhez képest.
Tovább árnyalja a fenti, megtakarításos képet az is, hogy a járvány miatt elrendelt hitelmoratórium lehetőségével sok háztartás élt, és az így a családi kasszában maradt összegek is megtakarításként jelentek meg. De a moratórium a hónap végén lejár, azután pedig ezek a pénzek már adósságként fognak megjelenni.
Igazából kevés a magyar szupergazdag
“Klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt ma rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon. Igaz, a kör folyamatosan és dinamikusan bővül” -
idézi a Blochamps a cég pénzügyi igazgatóját, Karagich Istvánt.
A tanácsadócég kutatásai szerint a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8 százaléka birtokolja az összesen 6500 milliárd forintnyi kezelt vagyon közel 40 százalékát. Jelenleg nagyjából összesen 3500-4000 olyan család van Magyarországon, akik az ingatlanvagyonon felül 300 millió forintnál nagyobb összegű pénzügyi vagyont tudhatnak a magukénak. Ez a szűk kör pedig a teljes lakossági bankszámla- és értékpapír-megtakarítások több mint 10 százaléka fölött rendelkezik.
A cég azzal számol, hogy 3 éven belül 25 ezerre nő azoknak a száma, akiknek a vagyona eléri az 1 millió dolláros álomhatárt, azaz a 300 millió forintot. És azt is prognosztizálják, hogy a magyar forintmilliárdosok száma 2024 végére jó eséllyel már 7500 fő környékén lesz, valamint úgy becsülik, hogy addigra várhatóan újabb 3 magyar ember belép a dollármilliárdos kategóriába is.
Jelenleg az amerikai Forbes gazdaglistáján két magyar dollármilliárdos szerepel. A vagyonosabbik a felcsúti Zuckerberg, Mészáros Lőrinc, akinek a lap becslése szerint 1,5 milliárd dollárosra rúg a vagyona, mellyel a világ 2035. leggazdagabb embere. A másik szupergazdagunk, Csányi Sándor OTP-vezér 1,2 milliárdos vagyonnal rendelkezik, ami a 2378. helyezésre volt elég az idei Forbes-listán.
