A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz eljuttatott kérdéseinkre (Nébih) válaszolva elmondták, a 2021. november 16-tól kezdődő járvány során Bács-Kiskun megyében összesen 1 602 922 állat pusztult el járványvédelmi okok miatt. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy 295 405 állat pusztult el, valamint és 1 307 517 állatot öltek le megelőzési célból.
A tavaly ősztől kezdődő és a mostani, áprilisban kezdődött járványt is a magas fertőző képességű madárinfluenza vírus H5N1 altípusa okozta. A szakemberek hozzáteszik, ez az altípus az eddigi tapasztalatok alapján gyorsabban terjed a baromfiállományokban és nagyobb mértékű elhullást okoz, mint a korábbi járványokban előforduló H5N8 altípus.
A néhány hete kezdődött járvány során Bács-Kiskun megyében idáig 69 baromfitelepen igazolták a vírus jelenlétét. Ezen gazdaságokban összesen 807 277 baromfi pusztult el vagy kellett leölni. Ezen túl további 134 912 állatott öltek le fertőzés gyanúja miatt, illetve megelőzés céljából.
A hét elején a Nébih laboratóriuma Bács-Kiskun megye és Csongrád-Csanád megye újabb területein igazolta a vírus jelenlétét. A Bács-Kiskun megyei Rém településén található, több mint 99 ezer pecsenyekacsát számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza gyanújára.
Szintén ezek a tünetek jelentkeztek a Csongrád-Csanád megyei Szentes településen egy 3050 egyedet számláló tenyészlúd-állományban.
Az állományok felszámolása folyamatban van. Az érintett gazdaságok körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet, valamint meghatározták a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet.
A NÉBIH honlapján található adatok szerint Békés megyében utoljára április 28-án igazoltak fertőzést, Csongrád-Csanádban és Bács-Kiskunban május 10-én is igazoltak elsődleges és másodlagos eseteket.
A járvány kitörésekor a szükséges óvintézkedések közé tartozik az, hogy telepítési korlátozásokat rendelnek el. A NÉBIH-nél a járvány terjedésének függvényében döntenek arról, mikor nyílik lehetőség a szállítási és betelepítési korlátozások feloldására a korlátozás alatt álló területeken. Amíg járványvédelmi szempontból nem javul a helyzet, rendre újabb kitöréseket regisztrálnak, addig a korlátozások mindenképp érvényben maradnak.
A védőkörzetet a jogszabályi előírás alapján legalább az utolsó kitörést követően 21 napig, a megfigyelési körzetet pedig az utolsó kitörést követően 30 napig kell fenntartani. A betelepítések csak ezt követően indulhatnak meg. Bács-Kiskun megyében ez jelenleg közel 400 baromfitartó telepet érint.
Kérdésünkre a NÉBIH szakemberei elmondták, kiemelt jelentőséggel bír a madárinfluenza elleni védekezésben a járványvédelmi előírások szigorú betartása. A járványvédelmi minimumfeltételekről szóló országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az ebben leírtak betartása minden baromfitartó számára kötelező.
A baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen kell tárolni. Kiemelt jelentőségű a szárnyasok és vadon élő madarak találkozási lehetőségének csökkentése, kizárása, mert ilyen módon lehet minimalizálni annak kockázatát, hogy a baromfiállomány megfertőződjön a madárinfluenza vírusával. Az ország magas kockázatúnak azonosított megyéiben kötelező a baromfik zárt tartása.
„Egyetlen járvány sem jó hír, hiszen nagyon kedvezőtlen hatással van a termékpályára” – mondta lapunk érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Hozzátette, a mostani járvány esetében egy rendkívül agresszív vírusról van szó, ami elsősorban a víziszárnyasokat, kacsákat, libákat, esetenként a fácánokat támadta meg, de az érintett területeken a tyúktelepeken is felbukkant.
A Baromfi Termék Tanács igazgatója elmondta, az elmúlt évekhez képest a csirkeállományban 10-15 százalékos csökkenéssel számolnak, ami már ágazagati problémát jelent.
„Járvány idején érthetően telepítési korlátozásokat vezetnek be, ez sincs jó hatással az ágazatra” – mondta Csorbai Attila, aki kifejtette, emiatt egyre több termelő gondolkozik el azon, hogy abbahagyja a csirkenevelést. Egyrészt amiatt, mert a korlátozások miatt bizonytalan, mikor tarthatnak újból csirkélet, másrészt pedig azért, mert nem bírják kigazdálkodni az elmúlt évben drasztikusan megemelkedett energia- és tápárakat.
