Januárban 344, februárban pedig 235 milliárd forinttal nőtt a központi kormányzat bruttó, nem konszolidált adóssága - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásából. Vagyis 2018 első két hónapjában összesen 579 milliárd forinttal ugrott meg a tartozásállomány, ami a korábbi évekhez képest kiemelkedőnek tekinthető. Ennél nagyobb mértékben ugyanis a legutóbbi választási évben, 2014-ben nőtt ugyanezen időszak alatt az adósság.
Akkor majdnem 1400 milliárddal, 2015-ben 266, 2016-ban 251, tavaly pedig 393 milliárdos volt a két hónap alatt összehozott növekmény.
Február végére a központi kormányzat adóssága ezzel történelmi csúcsra, 27 325 milliárd forintra emelkedett.
A kormány mostani ciklusa alatt egyébként 2738 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága, igaz nominálisan nagyon nehéz megállítani az emelkedést és tartóssá tenni a csökkenő tendenciát.
Az idei 579 milliárdos megugrás hátterében több, ellentétes hatású tényező húzódik meg:
- a költségvetés hiányát és a lejáró devizaadósságot finanszírozó nettó forintkibocsátás 732 milliárddal növelte az állományt,
- a forint tavaly év végéhez bekövetkezett gyengülése 76 milliárddal növelte az adósságot,
- a nettó devizatörlesztés 87,6 milliárddal,
- a deviza-keresztárfolyamok változása miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 141,3 milliárddal apasztotta az adósságot.
A GDP-arányos ráta is megugrott
A költségvetés adósságának mostani növekedése a GDP-arányos államadósságot is megemelte tavaly év végéhez képest. A központi költségvetés adóssága mellett az államháztartáson belül 2017 végén 613 milliárdnyi egyéb adósságot tartottak nyilván. Ezt és az akkori GDP-t változatlannak tekintve az államadósság-ráta 73,6 százalékos lett volna február végén szemben a 2017 végi 72,1 százalékkal.
Az Eximbank 720 milliárdos adósságát is figyelembe véve még ennél is nagyobb lehet a teljes államháztartási tartozás: a tavaly év végi 74 százalék mostanra 75,5 százalékra emelkedhetett.